Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-27 / 245. szám

Fe'nfeE T939. okfóBer 27. délmagyarország Délszláv ia övömmel iidvöxli a német áttelepítési mozgalmat Egy belgrádi lap a béke és a jószomszédi viszony biztosítását látja a mozgalom megvalósításában Belgrád, október 26. A Politika .Csütörtöki száuia vezércikket ír a délkeleteurópai ós kelet' cruópal németek visszatelepítésével kapcsolat­bait. A eikk ismerteti az! olaszországi német ki­sebbség visszatelepítését és elmondja, hogy Európa többi országaiban is gyakori jeleuség a kisebbségek jelenléte és hogy a történelem folyamán bebizonyosodott, hogy ezek a kisebb­ségek gyakran az országok közötti légkör ki­élesedéséhez járullak hozzá, ahelyett, hogy ba­ráti, kapcsolatokat tudtak volna létesíteni tíz illető államok között. Délszlávia — f oly tatja a cikk — szintén ér­dekelve van ebben a legutóbb fölmerült vissza­telepítési kérdéssel kapcsolatban. Jugoszláviá­ban összesen körülbelül 150.000 német él, más­részt Németországban is él körülbelül 150-000 délszláv. Hitlernek a német kisebbségek vissza­telepítése kérdésében hozott döntését óhaja ér­telmében meg fogják valósítani. Ez az óhaj minden esetben kedvező kommentárokat vál­tott ki valamennyi érdekelt dunamedencci ál­lam politikai köreiben. Általában rámutatnak arra, hogy Hitler kancellár döntése Németor­szágnak ázt az óhaját jelenti, hogy a kérdés megoldásával véget vessen a dunamedencci ál­lamok és Németország Itózött lehetséges félre­értéseknek ugyanolyan módon, ahogyan az Olaszország esetében történt. A kérdés meg­oldása kétségtelenül liózzá fog járulni a béke és a jószomszédi viszony megvalósításúhoz Európának ebben a részében. Megmérgezte magát egy előkelő, len gyei származású úriasszony a hódmezővásárhelyi kórházban (A Dclmagyarország miVikatáfsától) Csü­törtökön a reggeli órákban föltűnést keltő ön­gyilkosság híre terjedt ql Hódmezővásárhelyeu. A közkéi-ház sebészeti Osztályán ismeretlen méreggel öngyilkosságot követett cl a város egjik ismertnevű földbirtokosnője: özY. Ko­vács Sebestyén Zoltáné Zamárszky üertrad. A városszerte ismert lengyelszárinazású úriasszony a világháború után került Hódme­zővásárhelyre, mint egy dúsgazdag földbirto­koscsalád egyik tagjának a felesége. Kovács­Bebcstyún a lengyel harctéren ismerkedett meg a hiresszépségü lengyel urilcáunyal és a báború titán magával hozta szüleinek házába. Nemsokkal a házasságkötés után Kovács-Se­bestyén meghalt cs a messzeföldről jött úri­asszony itt maradt Magyarországon, Hódmezö­Tonelli Sándor dr. előadása: A franciák Szegeden , (A Dclmagyarország munkatársától) Az Egyetem Barátainak Egyesülete szokásos csü­törtöki előadássorozatában Tonclli Sándor dr. kormány-főtanácsos, kamarai főtitkár, tartott általános érdeklődés mellett előadást ,,A fran­ciák Szegeden" címmel. A kitünű előadó — Sík Sándor dr. egyetemi tanár üdvözlőszavai után — igen érdekes és végig lekötő visszapillan­tást tett a szegedi 1918—19-es állapotokra, arra az időpontra, amikor Szeged francia megszál­lás alá került. Az oknyomozó történész és a közvetlen szemlélő tárgyilagos hangján fej­töt to ki előadásának kezdetén, hogy a francia megszállás kizárólag katonai jellegű volt, csu­pán a tiszai hidak uralmát biztosította. A fran­ria megszállás 1918 decemberétől 1920 márciu­sáig tartott és a francia megszállási viszo­nyokkal kell kapcsolatba hozni azokat a ma­gyar vonatkozású eseményeket is, amelyek ké­sőbb olyan döntően befolyásolták a magyarság sorsát- 1918 decerpber első napjaiban érkeztek Szegedre az első francia Csapatok; küldetésük csupán katonai volt. Később, amikor a buda­pesti vörösök buzdítására a szegedi munkás­ság megtámadta a megszállókat, majd hadi­anyagot akart Budapestre szállítani, az egy­másután következő tábornokok: Bctrix, Úon­drecóuft, Főuraiét és De Tournadrá átvették a yáros közigazgatását is. Szegeden nagy di-. vásárhelyen. Férje tekintélyes földbirtokot ha­gyott feleségére, amiből az asszony úrimódon, élt egészen az utóbbi evekig, amikor a gazda­sági válság Kovácsnó birtokánál is éreztette hatását. Egy ówcl ezelőtt az úriasszony már: anyagi bajokkal küzdött; birtokára zárgondno­kot rendeltek ki. Az anyagi összeroppanással cgyidőbon ösz­szeröppantak az úriasszony idegei is. Két hét­tel ezelőtt beszállították a közkórházba, ahol szerdáu reggel lsmorotlen méreggel tett pootot szenvedései végérc. Az úriasszony halála Hód­mezővásárhelyen osztatlan részvétet keltett. A tragikus öngyilkosságot jelentették a szegedi ügyészségnek, amely vizsgálatot ren­delt cl aunak megállapítására, hogyan került a méreg a beteg kezóbet víziót összpontosítottak és Charpy tábornok 27.000 főnyi hadsereg élén a Budapest elleni tá­madás vezéréül volt kiszemelve. Hogy a táma­dás mégsem indult meg, annak volt köszönhető, hogy az akkor Parisban tartózkodó Bencs és társai, akik tudták, hogy ezzel megszabadul Magyarország a későbbi megszállásoktól, ki­kilincselték a támadás elhalasztását Nem sokkal később Aradon megalakult a vörös uralommal szemben a nemzeti kormány, amely azután Szegedre tette át a székhelyét A franciák a nemzeti kormánnyal szemben elő­ször határozatlan, ingadozó politikát folytat­tak, majd amikor látták, hogy aunak élo elle­nük is fordul, elhidegültek. Ennek az elhidegü­lésnek volt az eredménye, hogy Horthy Mik­lós fővezér Szegedről Siófokra tette át a szék­helyét. Ha mind a, katonai és politikai, mind a gaz­dasági viszonyokat tekintjük, a. szegedi francia megszállásból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megszállók nem azt a politikát foly­tatták, amely később ölyan végzetes lett reáuk nézve és ném yoltak Ctémenceau eszméinek a hirdetői. Ezzel szemben Szegedet illetően a tárgyilagos megállapítás néni mondhat mást, minthogy abban az időben a francia megszállás volt a vár és legnagyobb szerencséje, mert meg­kímélte a vörös uralomtól, a tówáó fosztoga­tástól és lehetővé tette, hogy. az ország többi részétől elzárt Szeged egy_új Magyarországnak a. bölcsője legyen. Furcsaságok Az utóbbi időben furcsábbnál-fürcsább foglalkozási ágak bukkantak föl Kínában A mennyei birodalom fiai mindig élelmes kereskedők yoltak s úgylátszik, ezt a ké­pcpsségcikct a mostani háborúval kapgsíi­latos, ínséges helyzetük még jobt un nap­fényre liozta. Az egyik amerikai tudomá­nyos folyóirat sgrolja föl egyebek között az alábbi foglalkozásaikat: A Szccsuan-tartománybcli Csuügkingben nz idegeneket — akás útiján, akár valame­lyik nyilvános helyiségben jelennek meg — kínai gyerkőcök hada legyczuvel kezdi hűsítgetnl. Az ilyen „legyezőn gyerekek" százával szaladgálnak uz utcán és hatal­mas legyezőjükkel jávotik magukat az idc­gonre, hogy a meleg ellen megóvják. Köz­ben persze, tenyerüket tartják eléje . .. Ugyanebben a tartományban fordul elő a vendéglő asztala mellé letelepülő .utassal, hogy — miközbeu mitsem sejtve, böngészi az étlapot — valaki a háta mögé lopózik cs sem szó, sem beszéd, pipát dug a szá­jába. Ez a „dohányos gyerek" cs szolgá­lataiért szintéu baksisra számít. Más tartományokban a talpvakarás és lábujjdörzsölcs nemes mesterségét űzik. Bárki odarendelheti magúhoz reggel, yagy esto a lábujjdörzsölőt, vugy talpvakarét, mint nálunk a manikűrös kisasszonyt; .vagy a pcdiküeüst és kedvére vakartathat­ja a talpát. öunghájban vannak üzletek", amelyek kizárólag törött üvegekkel és üvegcsere­pekkel kereskednek. Mas boltokban viszont elejtett, vagy véletlenül összetört tojások uicgmentett fehérjét cs sárgáját árulják... — ü'cst la gucrrcl — mondogatják Kí­nában • . , * Fodrászkörökben nagy föltűnést keltett egy párisi szaklap cikke, amely a legújabb frizuradivatot mutatja bej. A frizura a gáz­maszk viseléséhez alkalmazkodik és az óvó­helyen is gyorsan elkészülhet. A francia szaklap azt is közli, hogy u jövőben nem lesz divat a festett haj, mert a hajfeslésliez szükséges vegyszerek beszerzése nehézkessé válhat. A legelőkelőbb párisi fodrászüze­tuck kiadták a jelszót: vissza a természet­hez. A párisi nők ma mór gesztenyebarna, yagy hollófekete fürtökhöz próbálják a gáz­maszkot viselni , . . * Nem ritkaság Amerikában, högy valaki pört indít egyik, vagy másik filmgyár ellen, mert valamely filmbeu ücvszeriut, vagy történeti azonossággal szerepel. Ez ellen a filmgyárak úgy védekeznek, hogy az olyan filmek elé, amelyekkel szcmbcu ilyen gya­nú támadhat, föliratot készítenek. A fölirat kategorikusan kijeleuli, hogy a történet költött és semmiféle élő személlyel vonat­kozása nijics. Ilyen föliratot a ..Judith" ci­mü Bette Davis-filiu előtt is láthattuuk. Az viszont eddig még nem történt meg, hogy valaki azért pörölte volna be a film­gyárat, mert a film, amelyet róla készítet­tek, nem a saját főszereplésével került a nyilvánosság elé. Fannie Briee, az búiért amerikai színésznő indított ilyen keresetet az egyik amerikai filmgyár ellen. A művész­uö férje: Nick Arstaiu uéháuy évvel ez­előtt összeütközésbe került a törvénnyel öo ötévi börtönt kapott- Fannie Brice kíiségc­seu várt férjének kiszabadulására s amíg a férfi börtönben volt, sehol, semmiféle nyilvános helyen — persze a színpadot ki­verve — nem mutatkozott. Egy vállalkozó szellemű rendező filmet készített ebből n megható történetből ,,Broadway rózsája* gímtttel, de elfelejtetté fölkérni a főszerép­ro Fanúie Brieet. A művésznő most emiatt bepöröltc a filmvállalatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom