Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-25 / 243. szám

Szerda, 1939. október 25. DELMAGyARORSZÁG Egy magyar egyéniség, aki egész életével a tudományosságot és az emberi fejlődést szolgálta Miskolczy Dezső dr. professzor emlékezése Schaffer Károlyról — A szegedi egyetem intézetében vizsgálják meg a nagy magyar agykutató agyvelejét ( V Dclmagyarország munkatársától) Santiago K unión y Cajal, Lenhossck Mihály, Schaffer Károly ... Az európai tudományosság, az emberiség fejlődéséért és megismeréséért folytatott küzdelem egyik nagy korszakot jelentő triászának harmadik tagja tünt el a szellemiség és tudományosság frontjáról, Schaffer Károlynak, a nagy magyar agykutatónak a közelmúlt uapokban bekövetkezett halálával. Sehaffcr Károly neve korszakot cs iskolát jelent a magyar szellemtörténetben, az egész magyar tudományosság állt diszőrséget ravatala előtt; a ravatal előtt, ahová a szegedi egyetem diszdoktorának egyik legkiválóbb és leghívebb tanítványa: Miskolczy Dezső dr. professzor, a szegcdi ideg- és ekneklinika igazgatója vitte cl a Magyar Tudományos Akadémia, a szegedi egyetem és a mindvégig hűséges tanítványok koszorúját. „Professzornak lenni annyit* tesz, mint hitet vallani, az igazságot fönucu hirdetni, érette merészen kiállani* . . . Ezek a szavak búcsúztatták a nagy kutatót, akit annyi szál és annyi tudományos munka füz a Ferenc József-tudományegyetemhez. Végrendeletének — és nemcsak tudományos, hanem személye5 végrendeletének is — Miskolczy professzor a vén '( hajlója. A nagy magyar agykutató utolsó ak irata az volt. hogy tanítványai vizsgálják meg u© rendszerét és a vizsgálatok eredményét bo( ássák a további kutatások rendelkezésére. Miskolczy Dezső dr. híven teljesiti nagy mesterének kívánságát és ugyanakkor1 a nyilvánosság elé bocsátja a nagy tudós po&thumus tanulmányait. Munkásságát a nag^ mesterek: Schaffer Károly és nagyszerű kortársa, a spanyol Rarnón y Cajal szelleme irányítja. A Uéi utolsó tanulmány: a szegedi egyetem kiadásában Intézetének dolgoiószolVijában kerestük föl Miskolczy professzort, hogy megkérdezzük a tudományos hagyatékról és emlékezést kérjünk az iskolát teremtő mesterről A dolgozószoba falán olt Iiigg egymás mellett a kimagasló tudósok kőzött a két nagy kortárs: Cajal és Scbaffet arcképe. Egy széJeshomloku. finom vonalú, 'tisztaszernü arc, a szellemi férfi portréja; ez emlékeztet szuggesztív hatással a nagy tudó ra. A könyvtárban egymás mellett sorakoznak föl egy üet félszázados munkásságának eredményei, egymás mellett a „llirnpathologisclie Bcitrügc* tizennyolc kötete, amelyekben összegyűjtötte tanításainak, intézetének és tanítványai munkásságának eredményeit. Az utolsó köteteket Scbaffer professzor már Miskolczy professzor társaságában jelcuttelto meg. És a nagy tudós élete munkásságát lezáró két utolsó tanulmánya — az egyik nz átöröklődő ideg- és elmebajokról — a szegedi egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg, bogy ezzel is szorosabbra fuzze azokat a kapcsolatokat, amelyek a szegedi egyetemhez fűzték. Utolsó munkája a »Histopathfilogie des Neurous* a szegedi egyetem Acta-sorozatában jelerit meg. A következő tanulmánynak még megírta előszavát, d? ennek a munkának kiadását uiár Miskolczy Dezső dr. fogja befejezni. Egy élei munkássága — Örvo i tanulmányainak kezdetén — emlékeük a mesterre a tanítvány — a központi idegrendszer akkor még ismeretlen területeinek felku(íitása volt a vágya, majd később ráeszmélt arra, hogy az orvosi segítőn alapja a bomlasztó betegség lényegének ponton it-merésc. Kifürkészni azt, hogyan épít és hogyau ront az a titokzatos erő, amely a legapróbbat és a mindenséget létrehozta és formálja. Magasbalenditení azt, akit jóSorsa nagyra szán és fölemelni azt, akit az étet porig sújtott, ez irányította Scbaffer Károly minden gondolatát és cselekvését. — Tudománvos munkássága az idegrendszer fejlődését, szerkezetét és kortanát ölelte föl. Ö volt íir elsők egyike, aki magyar a) elven irt könyvet s hipnózisról. Még medikus korában jelent meg első, azeta is jelentős helyet elfoglaló tanulmánya, 1887-ben a veszettség kórszövettanáról, amelynek eredményeire még tna is hivatkoznak. í92S-ban. amikur 40 éves ferdülő iát ülte a tudományos világ kutatói működésének, külön kötelet adtak ki tiszteletére, amelynek üdvözlő szavait Dagy kortársa Ramón y Cajal irta, aki korán fölismerte Schaffer Károly egyéniségét és értőkéit és akihez szoros barátság fűzte. Tudományos működésének egyik fontos állomása a normál anatómia kérdéscinek vizsgálata. Különösen azt a kérdést kutatta: mi az összefüggés az agyvelő fölszine és a tehetség közölt. IIosszu ideig foglalkoztatta a tehetség és az agyvelő viszonyának kérdése. Kórszövettani vizsgálatai közül rendűivíili jelentőségűek azok, amelyeket a tabcs kérdéseinek tisztázására végzett Ríchter Hugóval, egyik legkiválóbb tanítványával együtt. Fontos megállapításokra jutott az átöröklődő ideg- és elmebetegségek tisztázása kérdésében. Ezek egyikét »Tay Sachs—Schaffer-félc bctegség«-nck is ismerik. Utolsó tanulmányát a kopenihágai kongresszuson mulatta be, amelyet az ö megbízásából én tarthattam meg. Egy kiskápolna . . . Miskolczy professzor ezután Schaffer Károly egyéniségére emlékezett. — Rendkívüli, szuggesztív egyéniség volt. IIosszu éveken keresztül saját erejéből tartott fönn laboratóriumot az Erzsébct-Szerctetbáz kórházban, mert csak szokatlanul későn, 1912-ben, 18 éves korában, kapott egyetemi katedrát. Olyan ember volt, aki az érzelmeit nemigen mutatta meg, intézeteben soha nem tett szemrehányást, de saját munkafegyelme átragadt egész környezetére. Szuggesztív egyénisége, tudományos komolysága mindenkit hatalmában tartott. Agyszövcttaui intézete olyan volt, miut egy valóságos kis kápolna, a tudomány áhítatos csöndje volt a falak közölt érezhető. Rendkívül színesen cs plasztikusan adolt elő, stílusában szobrászapjáuak méltó fia volt. — Meg kell emlékezni nagy illusztráló készségéről, tudományos rajzairól, amelyek mindegyike magánviseli Schaffer Károly egyéniségének finomságát cs előkelőségét. Kifogástalanul értett a tudományos fényképezés művészetéhez és ez is elősegítette kutatásainak és közléseinek világosságát és plasztikusságát. Ma már kétségtelenül látjuk, bogy az utolsó évtizedekben két magyar orvosi tudományos iskola alakult ki, az egyik Korányi Sándor, a másik Schaffer Károly kórfii. Természetes szellemi kapcsolat füzle össze a nagy triászt: Calajt, Lcnliossékot cs Schaffert. Semmelweis és Pltsudskl Miskolczy professzor most a nagy agykutató két poslumus tanulmányáról szólt, amelyekkel éleiének utolsó idején foglalkozott. Ez a két tanulmány is rcudkivüi jelenlős a tudós egyéniségére: Semmelweisről és Pileudekiről szól. — Tudományos hagyatékában két érdekes tanulmányt találtunk — mondotta —, az egyik: „Semmelweis Ignác lelkivilága*, ebben olyan érdekes megállapítások szerepelnek, amelyek eddig nem voltak ismeretesek. Utoljára ezzel a munkájával foglalkozott. Másik tanulmánya Pilsudski, a nagy lengyel országalapitó agyvclejénck vizsgálatával foglalkozik. A lengyel állam nagy album keretében küldötte el a világhírű magyar tudósnak a Pilsudski alrendszeréről szóló vizsgálatokat és ezeknek a feldolgozása annyira lekötötte, bogy külön kis önálló tanulmányt iit. Ezt a két posthumus tanulmányát az Akadémián november 20-án fogjuk bemutatni. Egy kivételes agyvelő • Utolsó rendelkezése szerint agyvelejét Balogh Ernő budapesti kórbonctani professzor emelte ki a tŰDŐ testből és a mester további rendelkezése szerint most Itt, a szegedi intézetben fogjuk részletes vizsgálat, alá venni. Már az eddigi vizsgálatoknál is meglepő jelenségeket látunk, úgylátszik, ő maga is tudta, bogy agyával a tudományt szolgálja, nemcsak az agy munkájával, de. azzal is, hogy a tudományosság rendelkezésére bocsátja. Már koponyájának alkatából is látszott, hogy kis alakja: ellenére kivételcsen nagyméretű agyvelő irányította gondolkozását. Az öregkornak semmiféle kóros elváltozása sem látható az agyvelőn, az öregkori érelváltozásoknak nyoma s'w.s. Ez a jelenség is magyarázza Schaffei; professzor mindvégig tartó szellemi frisseségét. A nagy tudóst megkímélte az öregkor sorvadása Előrelátható, hogy a további vizsgálatok jelentékeny eredménnyel végződnek a tudománuó.<'ig részére. És ha a tanítványok fájó érzése il, kegyeletesen eleget tesznek végső akaratának, teszik ezt abban a tudatban is, hogy Schaffer Károly halálos ágyán Is a tudományos haladást kívánta szolgálni, amint egész életében telte. „ . . . Valahol nyugaton fakad egy kicsiny forrás, eleredt a magyar rónák felé, öntözte az ugart, most, amikor folyammá szélesedéit, beleomlott az óceánba ..." Ezekkel a szavakkal búcsúztatta egyik emlékezésében a nagy tudóst leghívebb tanítványa. És amikor Schaffer Károly elkészült élete munkásságával, cliudult nagy kortársai és barátai, Santiago llauióu y Cajal és Lenbossék Mihály társaságába. (v. gy ) Ötévi dologházra ítéltek egy notórius betörőt (A Délmagyarország munkatársától) Hosszabb időn át sorozatfjs lopások és betörések történtek Szegeden: cs a környékbeli városokban. A rendőrség a lopásokkal és a betörésekkel kapcsolatban megállapította, hogy azokat Horváth József büntetett előéletű hódmezővásárhelyi cipészsegéd és vadhózustársa: Gombos Istvánné követte cl. Horváth Józsefet az elmúlt év szeptemberében a hódmezővásárhelyi rendőrség elfogta, a Eipészsegvd azonban a rendőrség fogdájából megszökött, liorváthofc végül is a szegedi rendőrség januárban kerítette kézre éa átadta az ügyészségnek. A szegedi ügyészség a gipés&fefcéd ellen 12 rendbeli lopásért, betörésért és egyéb bűncselekményért emelt vádak A törvényszék szigorított dologházra ítélte, amelynek a legkisebb időtar,tamát négy évben állapította meg. Gombosnét a törvényszék kétrendbeli orga'tó iságbau mondotta ki bűnösnek és kélhónapi fogházra ítélte. A tábla most foglalkozott a bfiiipörrel és Horváth József büntetését ötévi szigorílotl dologházra emelte föl. A bűnpürben a Kurta mondja ki a végső szók sTREFSS Alföldi Cemenárugyár és Kercskede 'mi Rí, Szeged, Mírei-u. lob. PÁRISI NAGY ARUHAZ RT.> SZEGED. CSEKONICS ás KISS-UTC A SAROK IIAZTARTÁ8I PAPÍRÁRU: ÁG IS rajzszeg l-es t doboz 101 drb Légvédelmi fekete papír 70 cm széles 1 tn Nemzeti rajzszeg 1-cs 1 doboz 100 drb I'apirszőnycg 10 cm széles 1 uiéter Sötétkék légvédelmi papir, kisebb 1 iv Sötétkék légvédelmi papir nagyobb 2 iv Papírtálca Ó-ás 35 darab Mignon hüvely l-es 130 drb Tapir tortalap 10 drb Csomagolo papir feber 'á ir Csomagoló papir barna 3 iv Szines falvédö papir 3 méter Szines állvány papir 7 drb Iíenlcs Csomagoló papir 6 iv Barna, fedelű beirókőnyv 16 lapos 5 dib Pepita fedelű naptáros notesz 3 drb Szines vagy fehér levélpapír borítékkal 10 drb* .Légvédelmi fekete papir 50x100 cru-es 2 drb Kék nyomású papir falvédö 2 Jrb Vf. C. papir 150 lapos lekér 3 csomag Sima szélű hófehér papírszalvéta 30x50-as 200 drb -.14 —.18 — 18 — 18 —212 •>> —.24 —.24 o.l —,2d — 2! —.."jt —,21 - 21 —.30 —.28 -.44 - 88