Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-24 / 242. szám

\ Kedd, 1959. oklóber 24. délmagyarország A hormáim minden! elkövet o tangói gazdatársadalom érdekében Ilálaadási ünnep Alsóhözponton — Wagner Gyulát az Alsótanyaí Gazdasági Egyesület diszclnöheve választolta (A Déltnagyarország munkatársától) Gyö­nyörű őszi időben tartották szokásos hálaadá­sukat az ulsótunyai gazdák. Egyesületi zászló­juk alatt, zárt rendben vonultak az alsóküz­poDti plébánia-templomba a hálaadásra; a szen­télyben Dobó Imre egyházközségi elnök és Wagner, Gyula teinplonfútya között Tukats Sándor dr. főispán foglalt helyet. Balogh Ist­ván dr. alsóközpouti plébános mondott szentbe­szédet és utána lengyel teológusok assziszten­ciájával ünnepi nagymisét, amely a Himnusz eléuckiéscvel ért véget. Mise után a gazdák átvonultak az egyesü­leti székház udvarába, ahol díszülést tartottak. Tanács Sáudor egyesületi elnök nyitotta meg a gyűlést; köszöntötte a megjelent Tukats Sáu­dor dr. főispánt, Széchenyi István dr. kor­mánybiztost, Röfh Dezső dr. tanácsnokot, vitéz Gárgyán Imre dr. törvényhatósági bizottsági tagot, valamint Balogh Antal dr. főispáni tit­kárt. Rccklcmvald Kristóf dr. köri ügyész meleg szavakkal köszöntötte Wagner Gyula törvény­hatósági bizottsági tagot, az egyesület újonnan megválasztott díszelnökét, majd az elnök kéré­sére Tukats Sándor dr. főispán emelkedett szólásra és baráti hangon köszöntötte az ünne­peltet, akit mindig megbecsült őszinteségéért és önzetlen közéleti munkásságáért. Wagner, Gyula mélyén meghatva mondott köszönetet az ünnepeltctéscrt, amelyet soha sem keresett, mert mindig szeretetből, önzetle­nül állt gazdatársaiuak szolgálatába. A díszgyülést közebéd követte Katona Ist­yán vendéglőjében. Az asztalnál Balogh István dr. plébános köszöntötte a vendégeket, örömé­nek adva kifejezést, hogy most Alsótanya van abban az előnyös helyzetben, hogy főispánt adhatott a városnak. A tanyai bizottsági ta­gok, akik a közgyűlésen tanyai érdekekért szállnak síkra, nem tudnának eredményt el­érni, ha a hatóság kellő megértéssel nem fo­gadná szavukat. Rámutat arra, hogy Alsóköz­ponton nincs különbség nadrágos és nemnad­rágö's ember között, mert az ottani hatósági képviselők és tanítók hivatásuk magaslatán . állva, összeforrtak a néppel, amely viszont megbecsüli őket. Tukats Sándor dr. főispán válaszolt az üd­vözlésre, kiemelve, hogy a kormány mindent meg akar tenni a tanyai gazdák sorsúnak javító,' sóért. Igen előrehaladottak azok a tárgyalások, ame­lyek egy konzervgyár letelepedését célozzák. Rámutatott arra, hogy az export, különösen a gyümölcsexport növelése lehet a legközelebbi sürgős szegedi cél. Nem lehet Szeged az export terén az utolsó helyen. Örül annak, az egység­nek és testvéri szeretetnek, amelyet Alsóküz­pontou megállapít, erre lenne szükség a Város­ban és az egész országban is. Széchenyi Istváu dr.. felszólalásában arról szólt, hogy Wagner Gyula a szegcdi közélet­nek az a típSsa, akiről a lapok nem írnak ve­zércikkeket, de szerénységében annál többet dolgozik a közéit. belvárosi mozi Ma utoljára 5, 7, 9 GÁLYARAB Uőth Dezső dr., aki mint megválasztott ta­nácsnok elsöízbeu jelent meg a tanyán, amint mondotta: különös gonddal és figyelemmel for­dul a tanyai érdekek felé. Vitéz Gárgyán Imre dr. megállapította Wagner Gyula díszehiökségével kapcsolatban, hogy nagyobb értéke van annak a kitüntetés­nek, amelyet a nép ad, annál, amely felülről jön. Árendás György, Varga Mátyás dr. Reck­temvald Kristóf dr. és Rózsa Illés szólalt még föl, majd Wagner Gyula reflektált az elhang­zott fölszólalásokra és azt mondotta, bogy sók eredményt tulajdonítanak a gazdák az ő in­terveniálásának; hálátlan lenne, ha ez alka­lommal meg nem említené, hogy amit elért, azt Pálfy József dr. polgármester és vitéz Shvoy Kálmán dr. volt képviselő segítsége nélkül nem érte volna el. Emiékezelesen szép ünnepséggel ért véget a MBHSz nemzetvédelmi előadássorozata II vasárnapi záróünnepségen Várkonyi Hildebrand, Pálfy József, Kisparti János és Gramantik Margit tarlóit előadást (A, Délntagyarörszág munkatársától) Va­sárnap délben fölemelő záróünnepség kereté­ben ért véget a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nemzetvédelmi előadássorozata. Az egyetem auláját egészen megtöltötte u nagy­számú közönség. Ott láttuk a város reprezen­táns hölgyeit, számos női egylet vezetőit. Az előadói emelvényén foglalt helyet Pálfy Jó­zsef dr. polgármester, Kisparti János dr. tan­kerületi főigazgató, a kultuszminiszter képvi­selője, Várkonyi Tllldebrand dr. egyetemi ta­nár, Gramantik Margit az . országos MANSz nemzetvédelmi osztálya ügyvezetője és Koszto­lányi Gyuláné, a MANSz- szegedi csoportjának elnöke. A záróünnepség fél 12 órakor kezdődött, amikör Kosztolányi, Gyuláné a közönség üd­vözlése után fölkérte Várkonyi Hildebrand dr. egyetemi tanárt „Lelki fülkés iiltség n nemzet­védelmi szolgálatra" című előadásának a meg­tartására. Várkonyi llildcliraiid dr. előadásá­nak a kezdetén arról beszélt, hogy a háború idején különösen három momentum az, ami az embereknek erőt ad a küzdelmekhez és elen­gedhetetlen föltétele a megpróbáltatásoknak. — Először-is — nu>nd,otta — honvédelem nem lehet lelki fölkcszültség. nélkül. Sokan voltak és sokan vannak, akik azt mondják: a háborút a fegyverek döntik el, mert Isten is i az erőseket segíti. A fegyver és az emberek tö­mege nem más, mint mechanizmus; a háború­ban nem ez a fontos, hanem a lelkierő. Lelki­erőre van tehát szükség, az egész társadalom összefogására és az erőnkbe vetett rendíthetet­len bizalomra, És ezt az erőt a nemzetnek ma­gából kell merítenie, a nemzet múltjából, u régi nagy hősök: a Zrínyi Ilonák, az egri nők pél­dáiból. Elengedhetetlen föladat a nemzet szá­mára a konzervativizmus is. És ezt a föladatot éppen a nők oldják meg, mért megőrzik a mult értékeit a jövő számára, idegenkednek minden újítástól és ezáltal nagyszerű értékeket mente­nek meg a hazának. A harmadik jelentős mo­mentum: a vallásosság. Amikor a férfi a küz­delemben már kimerült, amikor a hitét el­veszti, ott áll mellette a szerető hitves, az ag­gódó anya és vallásosságával új erőt ad. — Ncin véletlen — fejezte be előadását Vár­konyi Hildebrand —, hogy az összeomlás után egyik legszebb nemzeti imádságunkat éppen nő írla: l'app-Vnryué imádságát soha nem fe­lejtjük és most is mondjuk: Hiszek egy Isten­ben . . . Az előadást szűnuinemakaró taps követte, Szerdától Mámoros báli ej Csajkovszkij tündöklő filmje Zarah Leanderrel Miskolc—Pccs—Győr—Kjjssa KAROSSZÉKÉT játszani akarta. Lesz ami lesz, pereskedés vagy harag-, • Itt maradt a film, Szeged tovább kaéag! Ma kedden utoljára KQOZQBAM majd Pálfy József dr. polgármester mondott nagyhatású záróbeszédet. A polgármester elő­ször is köszönetet mondott a megrendezett elő­adásokért a MANSz-uak, uz illusztris előadók­nak és a közönségnek. Azután az előadások gyakorlati jelentőségéről beszélt. A közönség­nek hozzá kell szoknia a háborús gondolathoz, el kell mélyednünk sorsunk jövőjében cs végez­nünk azt a kötelességet, amelyet a nemzet majd a megpróbáltatások idején elvűi; a nők­től. — Nem tudjuk. — mondotta a polgármester — mit hoz a jövő, nem akarunk azonban föl­készületlenek lenni, mint voltunk 1914-ben. Amikor a döbbenetből magunkhoz tértünk, ak­kor már a virágos katonavonatok egymásután mentek a frontra és nem sokkal kérőbb remeg­ve vártuk a postát; nem tudtuk, mikor kapunk pársoros írást fiunk, testvéreink, apáink hősi haláláról. Aztán új háború következett, amely­nek éppenágy voltak hősei, mert hősök voltak azok, akik a kenyérért küzdöttek; hős volt az a menyasszony, aki mirtusz helyett gyászfá­tyolt öltött, hős volt a magyar paraszt, aki ve­rejtékének izzadságával öntözte ezt a drága magyal- földet. — A magyar nő — folytatta — mindig meg­telte a maga kötelességét és hiszem, ha kell, most is meg fogja tenni. Adja Isten azonban, hogy ne kerüljön erre sor, de ha mégis eljön a háború, ott leszünk a frontokon és vérünkkel védjük meg ezt a drága földet. Isten óvjon és védjen minden magyart — fejezte be beszédet —, hiszem: megbűnhődte már. c nép a multai és jövendőt . . . A polgármester beszédét hálá^ tapssal kö­szönte meg a közönség. Kisparti János dr. tankerületi főigazgató a kultuszminisztérium képviseletében mondott beszédet arról, hogy vannak kötelességek, amelyeket a nemzet minden tagjának egyfor­ma lelkesedéssel kell elvégeznie. A hivatásér­zet, a rendíthetetlen erkölcsi meglátás képesíti arra a nőket, hogy munkájukat beillesszék a nemzet elkövetkezendő történelmébe. Gramantik Margit — a tankerületi főigaz­gató beszéde után — hangoztatta, hogy a ma­gyarság ezekben a történelmi időkben magára­hagyatottsága ellenére sincs egyedül, mert mö­göttünk áll egy ezredév nagyszerű példája. Nem mi akarjuk a háborút, az jöu felénk, de SZÉCHÉNYI MOZI Kedden is változatlanul, 5, 7, 9 A nagy világsiker: HOTEL IMPERIÁL Soha nem volt érdekesebb, aktuálisabb a galíciai front legszebb regénye ISA MIRANDA, RAY MILLAND, Don kozák kórus

Next

/
Oldalképek
Tartalom