Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-17 / 212. szám

B DÉCMAGYARORSZSG Vasárnap, 1939. szeptember 17. dro menekült számára és a pályaudvarokon Vöröskereszt szolgálat gondoskodik róluk. A férfiak cukornélküli teát kapnak, az asszonyok és gyermekek tejet. Az élet megy tovább... Zolnai professzor elbeszéléséből eleven képe bontakozik ki a háborús viszonyok között élő Németországnak. A nemet nép csodálatos nyugalommal viseli a hadiállapot**. Egész Németországban állandó elsötétítés volt. A vonatok minden fény nélkül, sötétben szaladlak az éjszakában céljuk felé és sötét pályaudvarokon, fekete városok kapujában állottak meg ... A városokban az elötétitést úgy oldják piég, hogy minden ablakot, minden ki rést vastag, fekete papirral borítanak és bent — kávéházakban, bárokban, lokálokban — teljes fényárban úszik minden. Az élet megy tovább. Éjszaka, a sötét utcákon tömegesen járnak az emberek, a bárokban, lokálokban szól a jazz, folyik a tánc ... Az emberek nem lelkesednek ugyan, mint 1914-ben a háborúért, de nyugodtan, fegyelmezetten néznek elébe. A rádióhireket némán hallgatják és a háboirüról lehetőleg nem beszélnek. — Az idegeneknek az az impressziója — mondta Zolnai professzor —, mintha valami gyarmati háború folyan valahol, valamelyik távoli világrészben . , . Mint érdekességet említette, hogy Kölnben a szállodában fürdeni akart. A fürdővizét szabálvszerücn elkészítették, csak szappant nem kapuit, mert — nem volt szappan-jegye. Az üzletek kirakatában pedig valóságos szappanhegyek csábítják a vásárlóközönséget, viszont vásárolni csak jegyre lehet. Zolnai professzor visszautaztában Münchenben felkereste az egyetemi könyvtárakat, meglátogatta a Sild-Ost-Institutot, amely zaratalanul működik. — Nagy magyar könyv-gyűjteménye van, az Igazgatója kifogástalanul beszéli a magyar nyelvet. Münchenben tudta meg, hogy a rádión külföldi állomást hallgatni fegyházbüntetés terhe alatt tilos. Budapestet akarta hallgatni, de az Ismerős család, ahol estjét eltöltötte, figyelmeztette rá, hogy — külföldi állomás. Kissé hosszadalmas és viszontagságos utazás után Zolnai professzor hazatért Szegedre. Sötéten futó vonatokon, elsötétített városőkön, falvakon át. Ma már megszokott életcirkuláciönak kell elfogadni az elsötétített vonatokat és a sötét ablakok mögött táncöló, mulató városokat. Ez a sznhely, ez a »diszlet« ma már hozzátartozik a nyugati államok arculatához s egy kissé talán a huszadik század történetéhez , . , Csányi Piroska. Festékek, lakkok parkettbeeresztő, káliszappan, kefe, ecset, seprők és mindenféle házi tisztogatási anyagok, vegyszerek, a legjobb minőségben, legolcsóbban Haraszthy Gézánál. Feketesas-utca 22. Hogyan lehet javítani a tanyavilág egészségügyi helyzetén fl jelenlegi közigazgatási helyxei miaii q lányai lakosságnak alig egyharmadát lehel belehelyezni a termelés és fogyasztás vérkeringésébe — Ilz orvosi ellátás, a lakások és az ivóvix problémája (A Délmagyarörszág munkatársától.) A tanyavilag egészségi viszonyairól érdekes képet ad Ernyei István dr. föörvós, törvényhatósági bizottsági tag a .Magyar Szemle* egyik legujóbbi számában. A tanulmány elsősorban a népmozgalmi adatokat vizsgája. Szegeden 1936-ban a természetes szaporodás arányszáma 3.3 ezrelék, az országos átleg ő.tt ezrelék. Ezzel szemben Kistemplomtacyán, 41 ezrelék. A csecsemőhalálozás arányszáma 1936-ban Szentmiliályteleken 6.9 százalék — országos átlag 15.4 százalék. Az Alföld egyéb részem basonló eltérés tapasztalható. Ezek az eltérések területi, népsürüségi, gazdasági, szociális, kultúrális és közegészségügyi okokban lelik magyarázatukat. A területi okok közvetve és közvetlenül befolyásolják a tanyai lakosság egészségi állapotát. A nagyobb földtulajdonnal rendelkezők egészségi állapota is kedvezőbb, mint azoké, akiknek földtulajdonai megélhetést sem nyújtanak. Természetesen a nagyobb birtok kedvező hatását akkor nem lehel tapasztalni, ha a kisbirtok róvására a nagybirtok túlteng, illetve a földdel nem rendelkezők száma aránytalanul magasabb. A népmozgalmi adatok közül a születések és a természetes szaporodás arányszámai már nem alakulnak ilyen kedvezően, sőt mondhatni a földtulajdon nagysága fordítóit arányban áll a születéssel és a természetes szaporodással. A túlnyomó részben kisbirtokos öcsöd és a községszerü települést mutató Röszke természetes szaporodásának arányszámai az országos átlag alá kerültek. (1936-ban 3 4—3 8 ezrelék), Viszont az egészen törpebirtokos Vagy napszámos lakosságból álló községek természetes szaporodása magasan felette áll az országos átlagnak (Kistelek 12 ezrelék, Tápé 13.4 ezrelék). Ónálló tanyai közigazgatás A területi viszonyoknak a közegészségügyre gyakorolt hatása elsősorban attól lügg, bogy milywó a tanyavilág területi kiterjedésének és a nép sűrűségének viszonya. Mindenesetre hátrányosnak kell mondanunk aa alföldi városok óriási kiterjedésű, de a gyakorlati életnek meg nem (síelő közigazgatási határait, amelynek következtében a tanyai lakosság alig egyharmadáé lehet bekapcsolni a nemzeti termelés és fogyasztás vérkeringésébe. Igazat Ikell adni Weis Istvánnak, •aeiltör a következőket irja: »A városok és tó>zségek területének lakossága a gyarmati lét sajátságos ismérveit tünteti fel: adózik olyan uralom fenntartásáért, amely a legjobb esetben közömbös, gyakran ellenséges vele szemben és nincs befolyása olyan közületek sorsának irányítására, amelyhez balsorsa csatolta.* Ahol — mint például Szeged ls — a város külterületének határa 30—40 kilométer hosszúságban kinyúlik és sokezer holdnyi területet foglal magában, valóban nem lehet kihasználni a tanyai település előnyeit közegészségügyi szempontból. A közigazgatási törvény keretében göndösköni kell arról, hogy a nagyobb lélekszámmal biró községszerü tanyai központok önálló közIgazgatási egységgé alakuljanak át. Orvos és bábaképzés Az orvostelepedés kérdésével kapcsolatban folytatja Ernyei dr. tanulmánya — önkénytelenül is felvetődik az a kérdés, hogy a tanyavilágba milyen orvosokat telepítsünk. Elméleti vagy jó általános gyakorlati kiképzésre szert tett orvosokat. A másik nagy problémája a tanygyilégnak az orvoskérdés mellett a bábakérdés. Ezen a téren a tapasztalatok igen elszomorítóak egyfelől a bába ellátás hiányossága, másfelől a bábák képzettsége és hygieniája tekintetében. E tekintetben nagyjelentőségűnek mondható Sajó Lajos volt szegcdi tisztiföorvos eredeti élgóndolású szabályrcnéelettérvezete a bábasegedelém biztosításáról. E tervezet szerint Szegeden a bábateendőket nem Választott bábák, hanem a polgármester áital ideiglenes hatállyal megbízott magánbábák látnák e|, akiknek a számunkra kijelölt körzetben keltene lakni. A megbizott magánbábák működésükért évi 300.— pengő illetményt, azonkivű! a szegény szülőnők ellátásáért esetenkénti dijazást kanának a Város pénztárából. Igy a bábák megélhetésé biztosítva volna, mert ma nehéz anyagi helyzetükben bizony nem riadnak vissza tiltott műtétek végzésétől sím. A (anyai lakások problémája 'A tÉpyai lakosság közegészségügy helyzetének megismerésénél igea fontos tényező a lakás* kérdés, jöhaon Béla dr, bélügyi államtitkár 1930. évi statisztikái adatfelvételé szerint Magyarország házainak 73.8 százalékát vályogból épitetFELHÍVOM szives figyelmét Angliából közvetlenül behozott, származási bizonyítvánnyal igazolt, valamint — hazai őszi és teli szövcluiűonságaiinra! Kérem vételkényszer nélküli megtekintéséti ARACZKY KAROLY férfiszabó Takaréktár-utea (Dr. Gróf-palota). * 187 ték és ezek közül ls körülbelül csak egyharmadának volt kő, vagy tégla alapja. Ugyancsak ebből a statisztikából az is megállapítható, hogy hazánkban a lakóházak 84.2 százaléka nincs alápincézve. A tanyákon a leggyakoribb a földes padló és az egyetlen helyiségben való tartózkodás még a módosabb gazdáknál is. Ez adatok birtokában lehet megérteni, hogy az ilyen házakban túl melegen öltözködő, egyoldalúan táplált és összezsúfolt egyének közt miért csökken a szervezet ellenállási képessége, mért van annyi satnya és csenevész gyermek. Szakértői megállapítás szerint a tüdőbajjal fertőzött hazak 90 százaléka földes. Szomorú képet nyújtanak a tanyai házak követlen környezeti egészségügyi szempontból, az árnyékszékek gondozatlansága, az istálló tisztátlansága mind melegágyai a legkülönbözőbb fertőző betegségeknek. Nehéz kérdés a tanyavilágban az ivóvízellátás kérdése is. A tanyai kútak nagy többsége nyitott gémes, vagy kerekes kút. Nem történik gondoskodás afelől, hogy a kútak vizét bacillusok ne fertőzzék, emiatt sok a gyomor- és bélbetegség. A tapasztalat szerint az aknás kütaknt kellene szaporítani és távoltartani minden szenynyeződéslől. — Önkénytelenül is felvetődik a kérdés — írja tanulmánya befejező részében Ernyei István dr. — milyen munkarendszer mellett tudjuk a tanyavilág közegészségügyének javitását elérni. A felelet erre csak az lehet, hogy az a rendszer a legmegfelelőbb, amely a legkisebb anyagi megterhelés mellett aránylag a legtöbbet tudja nyújtani. Itt elsősorban a ziildkeresztes egészségvé. delmi szolgálat munkarendszere jöhet számításba, amelyen belül gondoskodás történik az egészségügyi és szociális védelem, a megelőző propagandamunka megszervezéséről és kiépítéséről. Ha a magyar föld egyszerű fiaiban nem munkaegyedeket, hanem támogatásra szoruló és segítségre érdemes testvérünket .látják az egészségügyi és szociális Intézmények vezetői és munkatársai, a tanyai lakosság bizalmatlansága is felenged és engedelmesen engedi magát vezettetni a jobb magyar jövő felé. IMI *«*ls csak üLHOFFER-nél (Sséchenyi-tér 9, sz.) lehet legjobban érái, ékszert, ezusfdt w mint» i » cü n i i a w 11 • « t n * Régi ékszerek bevWása és átcsiré'ése leoetöiuBsebben! PÁRISI NAGY ARUHAZ RT. SZEGED. CSEKONICS és KISS-UTCA SAROK isholai clKfteh Színes, fényezett tollszár —.10 Egyenes vonalzó, 30 cm.-es —.12 Deák irón, fekete, 2-es, 1 drb. —.12 Nemzeti vágott végű fekete irón —.14 Csavart nemzeti irón —.14 Ceruza-körző —.14 Vágotthegyíi toll, 6 drb. —16 Faber Dessin irón —.22 Sötétkék könyvcsomagö'ló papír, 4 íy —.22 Fiizetösomagoló zsírpapír, 3 ív —.22 Rajzfüzet, MOSz 404-es, 4 drb'. —.22 Iskolai fekete irón, 3 drb. —.24 Ács irón, 2 drb. —-24 Notesz irón, 6 drb". —-24 Technika toll, 3 drb". --24 Fohér táblakréta, 24 drb. —.24 Színes táblakréta, 3 drb. —-24 Itatós papír, 3 ív —-24 Az öSszes MOSz iskolai füzefotf a legolcsóbb árban kaphatók]