Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-08 / 205. szám

DÉLMAGYARORSZÁG PftlfcK, 1939. IX. 9. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 203. szám Kelet es Nuagat Között Nemcsak hangoztatni kell, hogy a magyar 'elet a mindennapi munka folytatását kívánja tőlünk, bű is kell helyezkednünk azok közé sz életkörülmények közé, melyek Európa arcát kirajzolják s a világhelyzet mai képét megteremtik. A változó helyzet megválto­zott kötelességeket ró ránk, szinte azt mond­hatnánk: fel kell ocsudnunk, magunkhoz kell térnünk, ha le akarjuk magunkról rázni a zi­hálva vágtató események szédületét s ha meg akarjuk' őrizni józanságunkat és tisztán­látásunkat akkor is, amikor vértől árad a Visztula újra. • Itt állunk újra a Kelet és Nyugat kö­tött, de most nyugaton dul a harc s kelet őrzi a békét. Újra kapu vagyunk, ám a sor­sunk, — magyar sors, magyar végzet, — most azt rendelte, hogy ne mi csatáz­zunk a mások nyugalmáért. Ez az ország a nyugalom és béke országa, csak, mint távoli égzengés, hallatszik hozzánk ide­gen tájakról a tankok dübörgése s a bombák robbanása. A háború első hirére hazarohant mindenki a külföldről. Németország egész megnagyobbodott területével, Franciaország, Anglia megszűnt az idegenforgalom számá­ra s még a semleges országok, Svájc, Bel­gium, vagy Hollandia részben védekező fel­készültségük, részben megközelithetetlensé­gük folytán kiesnek a nemzetközi idegen­forgalom utvonaláról. Londonba, Párisba, Berlinbe ma nem utazik külföldi, a világ­metropolisok lakói maguk sem tudják, mikor szólítja őket parancs a föld alatti óvóhelyek­re — s ez az állapot hamarabb véget vet minden idegenforgalomnak, mint a legszigo­rúbb blokád. Hadszíntér lett a nyugati lcul­tura hazája, Németország, Franciaor­szág, Anglia s Olaszország sem várja most szórakoztató kedvvel a kíváncsi idegeneket. A béke nyugalmát, a civilizáció kényelmét hadiállapot váltotta fel s amikor katonavo­natok száguldanak a határok felé s bomba­vető repülőgépek cikáznak a levegőben, ak­kor a legelső háborús halott mindenütt — az idegenforgalom. De nálunk béke van, sem idegesség., sem félelem nem zavarja meg a nyugalmunkat, a magyar határokon belül folyik tovább az élet, a munka s béke telíti a lelkeket s az or­szágot. Atőlünk délrefekvő orszá­gok számára ma mi vagyunk az el­érhető Nyugat, rajtunk tul nem közle­kednek ma lukszusvonatok, tőlünk nyugatra hadban áll a világ s nem párnás autók, de tankok dübörögnek az országutakon. Ma tő­lünk délre eső országokból csak hozzánk jö­hetnek azok, akik nyugat felé vágyódnak s akik békében és nyugalomban akarják eltöl­teni pihenésük napjait. A külföld fürdőhe­lyeit, gyógytényezőit, klinikáit és ' szanató­riumait ma nekünk keli pótolnunk s erre a pótlásra képesek is vagyunk, nagyszerű egészségügyi intézményeink és kiváló orvosi karunk segitségévcl. Minél szilárdabb a nyu­galom s a semlegesség eltökéltsége a tőlünk aélre fekvő államokban, annál nagyobb mé­retűvé válhatik a felénk irányuló idegenfor­galom. Dc most az a kötelességünk, hogy okos, Körültekintő és szívós propagandával kiszé­lesítsük azt az idegenforgalmat, amit a meg­Továbbtart délről a német előnyomulás Varsó felé Lodx közelében járnak a némei csapolok — Elfoglallak a Weslevplallél A nyugati fronton megkezdődtek a hadmüveletek — Pá­risi jelentés szerint a francia csapatok átlépték a német határt Chamberlain nyilatkozott az alsóházban az általános hely* xelvől — Aláírták a lengyel-francia jegyzökönyvei Páris, szeptember 7. A lengyel-francia jegy­zőkönyv; aláirása alkalmával a francia kül­ügyminisztérium köreiben hangsúlyozzák, hogy ennek a jegyzőkönyvnek igen nagy a jelentősé­ge. Megállapítják, hogy Franciaország és Len­gyelország elválaszthatatlanul összekapcsolták sorsukat. Az új jegyzőkönyv a francia-lengyel (viszonyt ugyanolyan alapra helyezte, mint amilyen az angol-lengyel kapcsolat. A francia sajtó hangsúlyozza, hogy a jegy­zőkönyv kizárja a lehetőségét minden külön bé­kének, vagy fegyverszünetnek­A KELETI HADSZÍNTÉR Stockholm, szeptember 7. Semleges katonai és diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel kí­sérik a Varsó elleni német offenzívát. A len­gyel hivatalos körök sem titkolják, hogy az elő­nyomuló németek sikereket értek el. A harcok mintegy 70—80 kilométerre"' folynak a lengyel fővárostól északra. A lengyel vezérkar azt je­| lentette, hogy a német támadás föllartóztatásá­ra ezen a vidéken nagy erőket vontak össze é« így sikerült elérni, hogy ezen a szakaszon álló­harccá alakult át az eddigi mozgóháború. A fő­városban a lengyel hatóságok fölszólítást in­tézték a lakossághoz, hogy mindenki folytassa munkáját. Hatnapos heves ellenállás után feladták a Westerplattét Danzig, szeptember 7. Csütörtökön délelőtt | 10 óra 20 perckor műszaki, tenqerész- és SS- I csapatok elfoglalták a Wcsterpíalte-t A len­gyel védőcsapatok kitűzték a fehér zászlót. Eközben a német csapatok teljesen elfoglalták Danzig utolsó lengyel kézen levő részét, a Westerplatte-t. Danzig, szeptember 7. A Wcsterplatte elfog­lalásáról a következő részletek váltak ismere-i. tessé: A korareggel i órákban a Schlesswig-Hol­stcin iskolanajó rohamcsapatai a tenger felől erős tüzérségi támogatással megtámadták a Wcsterplattet. Ugyanakkor a szárazföld felöl egy utászzászlóalj rohamcsapatai kezdtek tá­madni. A tervszerű támadás és a hajóágyuk változott világhelyzet indit el mifelénk. Va­lamit nekünk is kapnunk kell azért a nyu­galomért, amit nyújtani tudunk. Elvetjük magunktól azt a gondolatot, hogy a mások szenvedésével gazdagodjunk s hogy haszno­sítani akarjuk derék katonák kiomlott vérét és feldúlt életét. Minderről nincs szó, nem azért őrizzük a békét, hogy anak előnyeit élvezzük, ezt a békét nem üzleti megfonto­lás, hanem a magyar érdekek szolgálata pa­rancsolta ránk. De nem volnánk hűek ezek­hez a nagy érdekekhez, ha merő szentimer.­tálizmusból nem vonnánk lc ennek a hely­zetnek a konzekvenciáit. Mulatni, szórakoz­ni, a pénzét olcsó kedvtelések között elverni nem hivunk ide senkit. Magunk is ugy érez­zük, hogy azok a véres események, amelyek határainkon tul lejátszódnak, léha szórako­zást nem engednek ma senkinek. Ámde mi nemcsak szórakozást tudunk nyújtani, — kulturális életünk színvonala, civilizációnk alkotásai s mindaz, amit magyar szorgalom cs magyar tehetség életre hivott, a kultura minden vándora és a nyugalom minden szomjázója számára érdemessé te­szik a magyarországi utazást. S amikor máshová alig utazhatnak Európa déli tájairól, a mi feladatunk csak az, hogy ma­gunk felé tereljük azokat, akik ilyenkor, akarnak megtelni a nyugati kultura és civili­záció levegőjével. A magyar színpadi kultura, a magyar gyógyfürdők, a magyar divat- és ve»ndéglátó­i p a r valóban európai színvonala, a magyar­országi klinikák és szanatóriumok; a nagyszerűen kiépített Mátra, a budai hegyek s magyar vidék rendkívüli mértékben megnőttek idegenforgalmi jelen­tősegükben, csak arra van szükség, hogy az okos és meggyőző propaganda ezeket a szépségeket és nagyszerűségeket meg is mutassa azoknak, akiket kimozdít hazulról ápolásra szoruló egészségük, vagy; yándor­madárpsztönük. Mérhetetlen lehetőségek nyílták meg a magyar idegenforgalom előtt, a belső ide­genforgalom mellett egyre élénkülőbb külső idegenforgalmat is meg tudunk most terem­teni s meg is tudnánk tartani, csak sietve és hozz á értéssel fogjunk hozzá en­nek a nagyszabású munkának megszervezé­séhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom