Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-07 / 204. szám

CsütSrtSlc, 1939. szeptemEer 7, DÉCMAGYARORSZSG 5 A Kossuth Lajos-sugáruton eltiltják a kocsiforgalmat Rendezik a piacokat a Tieza Lajos-köruton, tervek az autóforgalom biztosítására (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter a mult év folyamán leiratot küldött a város hatóságához, hogy biztositsa a nemzetközi autóvonal szabad forgalmát. A transzkontinentális ut Szegeden a város közepén halad keresztül, a rókusi állomás közelében ér a Kossuth Lajos-sugárutra, majd ezen át a Tisza Lajos-köruton halad a Petőfi Sándor-sugárutig és ezen végig haladva érinti a délszláv határvonalat. A belügyminiszter arra litasitolta annakidején a várost, hogy a Tisza Lajos-köruton ritkitsa meg a piacokat és a gyalogjárón egy sorba helyeztesse el az árusokat, hogy ezáltal a piaci forgalom csökkenthető legyen. Az ősz folyamán tovább folytatják a csoportosítást. A terv az, hogy a Tisza Lajos-körutról fokozatosan elterelik a piacokat és a Nagykörúton helyezik el azokat. Távolabbi terv, hogy a Mars-tér túlsó felét is kikövezteti a város és a piacok egyrészét ide helyezik át. Még ebben a hónapban piacrendezési ankétot tartanak a városházán a termelők, a piacon áruló kereskedők és iparosok, valamint a közlekedési faktorok ekkor beszélik meg a közeljövőben végrehajtandó piacrendezést Van egy másik terv is. amelv a közlekedés megváltoztatására vonatkozik. Tervbe vették hogy a Kossuth Laios-sugárut kocsiforgalmál átterelik a Cserzy Mihálv-utcába. A tanyáról bejövő kocsik a Kossuth Lajos-sugáruton át jutnak a Mars-térre a Párisi-körut érintésével. A gazdák a rövidebb ut kedvéért azt kívánták, hogy a Boross József-utcát nyissák meg, igy könnyebben elérhetik a Mars-teret. Ez az utca azonban le van zárva, hogy a forgalom zaja ne zavaja a kórházi betegek nyugalmát. Ellenben a Kossuth Lajos-sugárut mentesítése érdekében az a terv, hogy a korsiforgahnat átterelik a párhuzamos Cserzy Mihály-utcába. A tanyákról jövő kocsik a Dohánygyárnál hajthatnak be az utcába és innen közvetlen elérhetik a Mars-teret. A Cserzy Mihály-utcát eddig nem lehetett a kocsiforgalom rendelkezésére nocsájtani. mert ezt az utvonalat a rabok szállítása miatt naponta négvizben is lezárták. A rabokat ugyanis a Csillag-börtönből az utcán át szállították a foglalkoztató üzemekbe. Most alagút épül a Cserzy Mihály-utca alatt, amelv a Csillag-börtönt köti össze a foglalkoztató üzemekkel, ezután már ezen keresztül szállítják a rabokat a munkatelepre. A Cserzy Mihálv-utca lezárására igy nem lesz szükség és teljesen átadhatják a kocsiforgalom számára. A forgalom rendezése és a piacok csoportosítása azt a célt szolgálná, hogy a Kossuth Lajos-sugárutat, továbbá a Tisza Lajos-körutat mentesítsék a belső forgalomtól. Ez el is lesz érhető, azonban kívánatos volna, ha a nemzetközi útvonalon Szeged felé minél intenzivebb lenne az autóforgalom. O'szi kaloM V. Vincze Nária kirakatában! Alakitások legszebben. Unió tag. Tisza Lajos-körut 42/a. II város Csongrádmegyévei közösen akarja elkészíttetni a püspökielei utat és a tápéi komplejárét Nem lehet halogatni a munkát, mert esőben megakad a közlekedés (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt részletesen foglalkoztunk a város jövő évi útépítési programjával. Megírtuk, hogy a tápé—püspöklelei út kikövezésére a 60 százalékos állami hozzájáruláson kívül a város 28.000 pengőt fordít. A munkálatot az ősz folyamán megkezdik, hogy a városnak ezt a fontos útszakaszát mielőbb átadhassák a forgalomnak. Ezzel azonban egy akut útépítési komplexum került előtérbe, a kereskedelmi miniszter; rendeletére most a városnak el kell készíteni a komphoz vezető lejárót is. A lejáró kikövezése régen húzódó ügy és ha az elkészítési tervezet költségvetése is elkészül, ez 15.000 pengővel fogja növelni a városi költségvetés jövő évi útépítési alapját. A komplejárónak a töltéskoronától egészen a Tisza legalacsonyabb vízállású partszéléig kell lefutni, időtálló gránitkőből kell elkészíteni, lehetőleg beton ágyazásban, nehogy a Tisza egyik napról a másikra megsemmisíthesse. A tápéi lejáró elkészítése ügyében esütörtöfcöu helyszíni szemle lesz- A szemlén megjelenik Dózsa István Csongrád vármegye alispán ja, Dobay András megyei főjegyző, az államépítészeti hivatal vezetője, Szeged képviseletében pedig Pávó Ferenc dr. tb. tanácsnok, útügyi előadó, valamint Breinovics Vilmos műszaki tanácsos. Szó van arról, hogy a helyszíni szemlén esetleg résztvesz Pálfy József dr. polgármester is. Nemrégiben — mint isméretes — Pálfy polgármester vezetésével helyszíni szemlé volt a Szilveszter-majorban, amikOris a polgármester személyesen győződött meg arról, hógy a tápé—püspökielei út elkészítése, valamint a tápéi kömpléjáró elsőrendű szükséglete a Városnak. A másik ok, amiért a polgármester fcészt óhait venni a he'vszíni szemlén, az. hogv a megye kiküldötteivel közös platformot létesítsen oly irányban, hogy a lejáró költségét felerészben a vármegye viselje. Ma az a helyzet, hogy a révilletéket a város szedi, ezért karban is tartja a kompot évente 10—12.000 pengős költséggel. A városi közgyűlésen általában nem szívesen foglalkoznak sem a tápé—püspökielei út, sem pedig a komppal összefüggésben lévő kérdésekkel. Legtöbben nem is ismerik az ügy fontosságát. Csak azok, akik személyesen meggyőződnek afelől, hogy a közlekedés esőben egyszerűen lehetetlen, forszírozzák az út és a komplejáró elkészítését. Mindezektől függetlenül a városnak magának is érdeke, hogy használható közlekedési útat készíttessen, mert a városnak itt 4304 katasztrális hold birtoka van, amelyből 459 hold esik a Szilveszter-majorra, 978 hold rendes bérlet, 1527 kedvezményes bérlet és 300 hold hullámtér, amit a tápéiak szintén kedvezményesen bérelnek. Ezekből az adatókból is könnyen kiolvasható, hogy a város mint legnagyobb földbirtokos és a bérlők milyen nagy forgalmat bonyolítanak itt le, egyrészt a földek megmunkálásával, másrészt a termés betakarításával. Egyébként is ebben az egész út- és kompügyben a város nem mint hatóság, hanem mint kompiulajdonos és földbirtokos van érdekelve s ha az útépítése és a komplejáró elkészítése elmarad, a várost tetemes kár érhetiMagán a kompon a város nem keres, annak dacára, hogy a révvám fizetése mindenkire kötelező. Miut már említettük, az 1937. évi kompbevétel S2S2 pengő vólt, ezzel szemben a fenntartási költség, valamint a kezelőszemélyzet fizetése 12.090 pengőt tett ki. Feltétlenül érdeke tehát a városnak, hogy a kompforgalorn megnövekedésével a bevételt is növelje, merthiszen ma má® szállóigévé válik, Hogy a város még egy ilyen komp fenntartására is ráfizet, nem is beszélve arról, hogy az ottani birtokok után a város évi 14.000 pengő pótadót a megyének fizet ki. Talán ez lesz az a pont, ahol az érdekek találkoznak és sikerül rávenni Csongrád vármegyét, hogy a komplejáró 43.000 pengős összegéhez hozzájáruljon. Miut érdekességet említjük meg, hogy a tápéi-kompon minden átkelő személy, állat és szekér után kivétel nélkül fizetui kell. Csupán a tápéi gazdák egyrésze nem köteles kompdíjat fizetni. Annakidején, amikor a város a kompot elkészítette, a tápéiakat is fölszólították, hogy a révvámot fizessék meg. A tápéiak nem fizettek. A dolog pörre került és ennek során kiderült, hogy a tápéiak kiváltságlevél birtokában vannak, nem kötelesek révvámot fizetni. Az ítélet annkidején a tápéi lakosok egyrészéuek javára dőlt el, ma azonban nem lehet kiválasztani, kik tartoznak a jog öltalma alá. Szeged területén 140.000 lélekre ferfed ki a Stefánia-Szövetség csecsemő" védelme (A Délmagyarország munlMtársától.) A Stefánia-Szövetség most tette közzé mult évi működéséről szóló jelentését. A kimutatásból kiderül, hogy Csanádmegyében — ideszámítva Szőreget, Gyálát, Kübekházát és öszentivánt — a vármegye 174.000 lakosából 119.000 a csecsemővédőnő beszervezett területén lakik. Szegeden nyolc védőintézet működik. A Szegeden működő Stefánia csecsemővédő védnöke Glattfeldcr. Gyula dr. megyéspüspök, elnöke Muntyán István dr. ny. ítélőtáblai elnök, ügyvezető igazgatója Falta Béla dr. főorvos. A Szegedi Stefánia caegsemővédő 1917-ben alakult, tizenöt alapítótaggal, 150 pártoló és 500 rendes taggal működik. Szeged-Alsótanyán a védnök Pálfy József dr. polgármester, elnök Balogh István dr. plébános, ügyvezető igazgató Mészáros Ferenc dr, tisztiorvos, az alsótanyai csecsemővédőt 1923ban alapították. Felsőtanyán a Stefánia védnökei Pálfy József dr- polgármester, vitéz Shvoy Kálmán dr. ny. altábornagy, Wolf Ferenc dr. ny. tisztifőorvos, Muntyán István dr. ny. ítélőtáblai elnök és Baár Jenő dr. az OTI igazgatója. Az elnöki tisztséget László János plébános tölti be, ügyvezető igazgató Simon József dr., az egyesület 1935-ben alakult Az összesítés szerint Szegeden és a városhoz tartozó tanyákon 110.000 ember van beszervezve a Stefániába, Csongrád vármegyében 148.000 lakosból 103.000 lakik beszervezett területem PÁRISI NAGY ARUHAZ RT. SZEGED. CSEKONICS ém KlSS-llf* ««nn* ISKOLAI CIKKEK: Elemi hangjegyfüzet MOSz 403-as —.07 Füzetcimke 25"darab l-es —10 Egyenes vonalzó 30 cm-es —.12 Polgári jegyzet füzet MOSz 412-es 16 lapos —.09, 32 lapos —.15 Vágótthegyü toll 6 darab —.16 Középiskolai dolgozatfüzet MOSz 409-e« 12 lapos —.13, 16 lapos —.18 Elemi irófüzet MOSz 401 -es 6 darab —.22 Elemi rajzfüzet MOSz 404-es 4 darab —22 Müller gombfesték 3 darab —.26 Óvodás táska zöld molinóból —58 Iskólai körző nikkelezett —.68 Zöld molinó iskolai táska —98 Erőlemez iskolai kazetta 27 cm-es csappantyúval P 1 48 Lakkvászón fekéte iskolai táska P 1.98 Erölemez iskólai kazetta zárral 27 cm-es P 2.Ú8 Bőr vállas óvódás táska P 2.68 Préséit bőr aktatáska 38 cm-es P 5.78 Be.zésbör hátas iskolái táska P 3.98 Simábőr hátas iskolai táska P 6.38 Az összes MOSz iskolai füzetek a legolcsóbb árban kaphatók!