Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-03 / 201. szám

14 DÉEMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1939. szeptember 3. Mű! OXtLIN SEPVSCE-mben 1 legtökéletesebb, legmo­dernebb, autó és motor­kerékpár fényezés! KOSSUIH L. SU168. Tel. 27-73. Tanoncok felvétetnek. KÖZGAZDASÁG m R hanxmaiermeíés sikere Több alkalommal foglalkozott a Délmagyar­ország a magyar mezőgazdasági termelés átállí­tásának kérdésével és statisztikai adatok tükré­ben mutatta bc az egyes mezőgazdasági termé­kek rentabilitását, szembeállítva a buza jövedel­mezőségével. Tekintettel arra, hogy mezőgazdaságunk át­szervezésének problémája a jövő magyar gazda­sági élet fókuszába kerül, amely kétségtelenül mélyreható kihatásai lesznek az ország egész gazdasági struktúrájában, a kérdéssel tovább kí­vánunk foglalkozni. Az alábbiakban a Makó kör­nyékén nagy lendületet vett vöröshagymater­mesztés kalkulációját mutatjuk be. A vöröshagyma történetesen azok közé a me­zőgazdasági termékek közé tartozik, amelyek a legnagyobb áringadozásokat mutatják és igy a föld kihasználásával kapcsolatosan végzett szá­mításoknál stabil jellegű példának nem tekinthető. Énnek ellenére is a végzett számítások igen ér­dekes képet nyújtanak és az emiitett áringadozá­sok ellenére is a belterjes gazdálkodás egyik leg­kitűnőbb és legeredményesebb példáját mutatják. A makói hagyma legnagyobb részét bérelt föl­döu termesztik, tehát az önköltség kiszámításá­nak alapját a bérösszeg képezi. Ennek a bérösz­szegnek kiszámítása meglehetősen nehézkes, mert aszerint, hogy a hagyma ára miként alakult, a legkülönbözőbb bérleti kötések jöttek létre. Több évre szóló széleskörű adatgyűjtés alapján azon­ban ma már pontosan megállapítható, hogy a ma­kói hagyymnkörzetbcn egy kataszteri hold hagy­mafőld átlagos évi bére 145 pengő. A hagyma igen erősen igénybe veszi a föld ferrnőerejét, úgyannyira, hogy abba a földbe, ahol hagymát termeltek, legfeljebb csak 4—5 év mulvu lehet ismét hagyymát vetni. Ez a magya­rázata annak, hogy a túlnyomórészt csak néhány holddal rendelkező kisgazdák a különleges szak­értelmet kívánó hagymaterineléssel csak szórvá­nyosabban foglalkoznak és a pihent földet in­kább bérheadják a hagymakertészeknek. Az átlagosnak mondott 115 pengő évi bér­Összeg mellett a hagymakertész az őszi szántás elvégzése után veszi át a Tőidet, úgyhogy tavasz­ezal a hagyma elrakása előtt csupán egy Ízben kell fogasolnia. Egy munkanapon átlagban 150 négyszögölet lehet hagymával berakni, tehát egy hold beraká­sához 10 munkanap szükséges. Ennek a munkának önköltségi ára napszámbér mellett rendszerint nem végezhető el, mivel a hagymát már március elején cl kell rakni és a fagyos föld következ­tében erre csak a déli melegebb órák alkalmasak. Napszámbér helyett tehát órabért fizetnek, 35 filléres órabér átlag szerint. Egy katasztrális holdhoz 320 kg. másodosztá­lyú száritolt dughagyma szükséges, amelynek át­lagos ára mázsánkint 30 pengő. A fogasolás, a dughagyma ára, valamint annak kifuvarozása és tiz munkanapot számitva az elrakása. kg. 136 pengőbe kerül. A termés felszedéséig és betakarításáig azon­ban még el kell végezni az úgynevezett kaparást és a gyomlálást. Sok vita volt arról, hogy a makói hagyma­kertész kétszer, vagy háromszor végez kaparást a hagymaföldön. Ugyanis ahány hagymakertészl megkérdeznek, valamennyi határozottan állitja, hogy ő három kaparást ad a hagymájának. Az adatgyűjtés tehát c tekintetben teljesen bizony­talanul áll. A helyzetet aszerint lehet megítélni, hogy ott, ahol a hagymakertész munkáját ellen­őrizni nem lehet, rsak kétszeri kaparást lehet számításba venni. Tekintettel arra, hogy az esetek nagy többsécében a haavymakcrtész munkáia ilyen részletekbemenően rendszerint nem ellen­őrizhető, az általános üzemi számitásnál évi két kaparást veszünk figyelembe. A két kaparás munkaideje, amelyet április és május hónapokban végeznek, 16 munkanap, naponként 2.50 pengő napszámbérrel. A gyomlálás 5 napot vesz igénybe, 3.— pen­gős napszámbérrel, ami ujabb 55 pengős kiadás­nak felel meg. Ezzel a tulajdonképpeni termelési költségeket még nem merítettük ki, mert hozzájön a szedés és betakarilás 12 munkanapja, ugyancsak 3.— pengős napszámbér mellett, ami ismét 36 pengős kiadási tételt jelent. Végül pedig, ha katasztrális holdanként 80 mázsa átlagos termést számítunk, ennek a házhoz való fuvarozása ujabb 24 pengős kiadási tétel. Ha a kiadási tételeket összeadjuk, megálla­ptiliatjuk egy katasztrális hold vöröshagyma ter­melésének önköltségét, anti a fentelmondottak szerint összesen 396 pengőnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy a számitásnál alapul vett 80 má­zsás termés esetén, egy mázsa vöröshagyma ter­melési költsége 5 pengő. A statisztikai hivatal megállapítása szerint ez a kalkuláció teljesen fedi a tényleges termelési és üzemviszonyokat. Ha most tekintetbe vesszük azt, hogy a hagy­ma ára nem egyszer a 40 pengőt is meghaladja, akkor lathatjuk, hogy hagyniafermelés egyike azoknak a mezőgazdasági termékeinknek, ame­lyek a búzánál jobban fizetik ki magukat. Előkészületein a gyümölcsklállitásra A szeptember 30-tól—október 9-ig Budapesten tartandó gyümölcskiállitásra a szegedi gyümölcs­termelőknek a legalaposabban elő kell készülni. Szeged város vezetősége készséggel siet a ter­melő megsegítésére. A kiállítás anyagát díjmen­tesen szállíttatja Budapestre, ott pedig elrendezi és diszitteti. Nem elég azonban a város nagy anyagi áldozatkészsége, a gyümölcstermelőknek is saját jól felfogott érdekükben mindent el kell követni, hogy a szegedi gyümölcs a kiállítás fénypontja legyen. Bc kell bizonyítani, hogy szegedi őszibarack legalább is van olyan, ha nem jobb, mint a bu­davidéki, vagy a más helyeken termelt ősziba­rack. Hűtőházi tárolásra szorul a szilva is. mert szeptember 30-ig túlérne, vagy a korábban érő alma és körtefajták is. A téli alma és körte hű­tőházi tárolásra nem szorul. Igen fontos, hogy a hűtőházi tárolásra szánt gyümölcsöt mikor kell a fáról leszedni. Teljesen j beérni hagyni nem szabad, hanem amikor kezd j színeződni, de még kemény állományú, akkor szedjük le. A szedéstiél legyünk nagyon óvatosak, az őszibarackot nehogy ujjunkkal megnyomkod­juk, gyengéd csavarással távolítsuk cl a fáról. A szilvánál a szárt fogjuk ujjunk közé és szárra! együtt helyezzük a szedöedénybe vagy még jobb, ha egyenesen hollandi ládába rakjuk, ezzel a fe­lesleges átrakást kerülhetjük el A szilva ham­vasságára ügyeljünk, azt letörölni nem szabad A gondosan szedett és száH'tott gyümölcsnek senuni baja nem történhet, de ha erre ügyelnénk, gyümölcsünk kiállításra alkalmatlan, túlérett, zú­zódott, romlandóvá válik. A hűtőház egy hónapi tárolási dija 50 kilóig P 2— 100 kilóig P 4 —. A kiállítási dij hollandi ládánk int legfeljebb 50 fillér lehet, de az is va­lószínű, hogy ez a dij a kiállításra kerülő gyü­möl-s eUirtnsáhói viccratérítődik a termelőnek Az is lehetséges, hogy semmiféle dij nem terheli a termelőt. Őszibarack, szilva, a korábban beérő alma és körte hűtőházba vitelével tovább várni nem le­het ezeket vigyük mielőbb a hűtőbe. Azok a ter­melők, akik a kiállításon részt venni szándékoz­nak, a legsürgősebben jelentkezzenek Köpe De­zső gyümölcstcrmelési intézőnél (Párisi-körut 41) a Gazdasági Egyesület Székházában. • -oOo— A romániai oiai es búza Német lapjelentések szerint Románia meg­szüntette a Németországba irányuló ásvány­olajszállítást. A német lapok egyidejűleg köz-, lik azt is, hogy a román ásyányolaj behozata­Iának korlátozása ideiglenes jellegű és ez Né­metországgal folytatolt megegyezés alapján történt. Németország ugyanis több, mint két év óta gyűjti ásványolaj tartalékjait és jelen­leg olyan bőségesen cl van látva ásványolaj­jal, hogy egyelőre újabb szállítmányokra nincs szüksége. Romániának pedig a felhalmozódott búzafölösleg elhelyezése okozott gondokat ép így ásványolaj helyett búzát szállít Németor­szágnak. Románia részéről Németországba szál­lítandó búza mennyisége 3 millió métermázsa. —OOO— 20—25 százalékkal emelkedtek a paprikatermöferületek A földművelésügyi miniszter az idén 12.200 kat. holdra adott ki paprikatermelési enge­délyt. A múlt évhez viszonyítva a bevetett pap-, rika termőterületek eszerint mintegy 20—25 százalékkal emelkedtek. A folyó évben bekap­csolódott a magyar paprikatermelésbe az ór­sekújvidéki paprikatermő terület is, ami az összes paprikatermő területeken kb. 7-^8 száza* lókat teszi ki. Feltehető volna, bogy a nagyobb területről várható terméshozam a paprika árának csök­kenését fogja eredményezni. A paprika árá­ban azonban ily irányú változása nligba vol­na indokolt, mert a bosszú ideig tartó száraz­ság a paprikát fejlődésében lényegesen befo­lyásolta és így a nagy termésre alapított bogs­lesek erősen túlzottnak tekinthetők. A legutóbbi kiadós esőzések némileg ja­vítottak a paprika helyzetén, úgyhogy vég­eredményben minőségileg az idei paprika nem marad alatta az előző évieknek. 8 vidéki nriközgBség kedvenc hotelje az ESPLANADE ft a g yszálBoda. BUDAPEST, III. ZSIGMOND UCCA 38—10. Telefonok: 151-735, 151-738. 157-299. Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Csá­szárfürdővel, a Rózsadomb alján. — Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. — A Nyugati pályaudvartól 4 kisszakasz távol­ságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, uj vezetés alatt álL ELSŐRANGÚ CAFE RESTAURANT, POL­GÁRI ARAK. Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom