Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-28 / 221. szám

4 DECMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1939. szeptember 26. Nappal ügynök, éjjel betörő Elfogták a vidéki betörések régóta keresett tettesét Kelet és Nyugat — Felvinczi Takács Zoltán művészettörténeti előadása — (A Délmagyaröfjszdg munkatársától) Feívincsi Takáls Zoltán, & szegcdi Fcrencz Józscfludományegyetem újonnan kinevezett müveszottörtóueti tanára, szegdán délelőtt rendkívül nagysikerű művészettörténeti előadást tartott a bölcsészkari intézet előadói termébeu. Az előadásra eljöttek az egyetemi tanárok biánj talau számban Baló József dn rektor yczotcsóvel, va> lamint a város müvészetszerctő társadalma. Az előadás előtt Várady Imre dr. bölcsészkari dékán néhány keresetlen szóval köszöntötte a hallgatóságot; örömének adott kifejezést, hogy a bölesészetikat művészettörténeti tanszékkel bővült. Ez a tény nagyban elősegíti majd, hogy Szegeden széles rétegben /elterjedhessen a művészetek szeretete. Ismertette ezután a dékán Felvinczi Takács Zoltán eddigi munkásságát és bejelentette, hogy az új professzor; „Kelet és Nyugat" ;cimen tartja meg vetítettképekkel illusztrált előadását. Felvinczi Takács Zoltán professzort az előadása előtt megköszönte az üdvözlőszavakat; megemlékezett egykori tanárairól, akiktől a művészettörténetet tanulta. Előadása bevezető részében kihangsúlyozta, hogy amíg nyugaton az élet eszközeit és nz egyéniséget ismerik el mindenekfölött elsőrendű életszemléletnek, addig keleten az ember az élet célját látja és időtlenségben él. A művészettörténetet nyugaton mogelőzto az esztétika; a nyugati ember tudományos és gyakorlati, a keleti pedig ősösztönökből táplálkozó művészetben él, mert ez az élethez tartozik. Hangsúlyozta az előadó, ezúttal psak a hegycsúcsokat világíthatja meg; a dolgok tüzetes vizsgálata a rendszeres munka keretében végezhető el. Mégis mindenekelőtt meg kell állapítani, högy a keleti ember fönntartotta az ősember, folytonosságát, fölfogását A további fejtegetés során már megjelent a vásznon Felvinczi Takács Zoltán bőséges gyűjteményének egy-egy főtókópiája. Látjuk, bogy az ősember által rajzolt bölénybeu mennyi mozgás van és Ugyanokkor bemutatta a professzort Velasnueznek azt a híres lovasképét, abo] a lovas a művész megfigyelésének szinte iskolapéldája, a 16 pedig úgy bat, uiint meredt kőszobor Az előadó állásfoglalása szerint a kőkorszakból ránkmaradt primitív rajzok valami természetfölötti erőt akartak érzékeltetni. Hiszen ma Is vannak primitív népek, illetve primitivségbo süllyedt népek, mint az afrikai j busmanok, ahol a férfi vadászat előtt a homokba rajzolja az elejtendő vadállat képét s amikor a nap első sugara ráveti a rajzra fényét, lándzsájával szimbolikusan elejti a földrerajzolt állatBt. Az olőadás további részében Felvinczi Takács Zoltán professzor rondkivül szellemes módon, szemléltetően szembeállította n keleti és nyugati művészetet egészen Leonardo dtt Vinciig, Velasquezig és egyidejűleg a közeli és távolkeleti möyészet nagy egyéniscceijg. A rendkívül érdekes éa tanoljságös művészettörténeti előadást a nagyszámú hallgatóság lelkesen megtapsolta, majd Baló József dr. lektor mondott kögzöqetet. Az argoqautákhoa hasonlította Felvinczi Takács Zoltánt, aki bosszú és fáradságos utazások után elhozta Szegedre a művészettörténet aranygyapját. — Nagy nyeresége az egyetemünknek — mondotta n rektor —, hogy Felvinczi Takács Zoltán professzort hozzánk vezette a gondviselés. Az e]ő«dá? zárószavaként Várady Imre dr. boloséizkari dékán mondott köszönetet mind .íz előadó profat^zsrmk. mind a megjelent hallgatóságnak. ] 1 11 1 •"••""II ,i in wmt^mmmmmmm Indexbe, igazolványba fényképet legolcsóbban SIMONYI fényképész készít. Szcthenyi-tár 8. (Korzó Mozival szembenú " (A' Dclmagyarország munkatársától) Az egész ország rendőrsége hónapok óta hajszol egy veszedelmes betörőt; Magyarország majdnem minden nagyobb városának rendőrsege ráidókörüzést adott ki ellene. Szeged, Debrecen, Sopron, Kaposvár, Nagykanizsa, Székesfehérvár rendőrsége kereste állandóan az ismerétjén belörőt, akinek a módszereiből megállapították, hogy egy cs ugyanazon szentélyről van szó. A betörések mindenütt úgyszólván egyforma módszerrel történtek, a betörő mindenütt főleg ékszerre és ntás könnyen szállilhuló értéktárgyra pályázott. Szerdán éilesitcs érkezett a budapesti rendőrfókapitúnyságlól a szegedi rendőrségre, hogy Budapesten elfogták a vidéki betörések régóta keresett tettesét A detektívek néhány nappal ezelőtt megtudták, hogy az egyik terézvárosi kávéház tulajdonosnő lének fivere nagyérlékü ékszereket zálogosított el. Megállapították, hogy az elzálogosító rovoltmultu, tehát előálli(A Déluiagyarország munkatársától) Az ítélőtábla Nagy Antal-tanácsa előtt most fejeződött be az a kártérítési pör, amelyet Mónus Ernő gazdálkodó indilott Hódmezővásárhely közönsége ellen. A kártérítési kereset előzménye az 1919-es roiuáu megszállás szomorú epizódja; a megszálló csapatok terrorja. 1919-ben a román megszállás Idején Mónus Ernő a katonai hatóságoktól fölszólítást kapott cséplőgépének a műszaki csapatok részére való átengedésére; a cséplőgép átvételét Hódmezővásárhely törvényhatósága eszközölte. Az átvételről, illetve átadásról Mónus Ernő elismervényt kapott, a város az esetleges károkért tárterilés fizetését vállalta magára. A megszállást követő zavaros időkben mind a város, mind Mónus Ernő megfeledkezett az elrekvirált cséplőgépről. A gazdálkodó idöközbeu rosszabb anyagi viszonyok közé került és az 1919ben, a várostól szerzett jogait érvényesíteni akarta. Mivel a közte és a város között meginduló egyezségi tárgyaiásók nem vezetlek eredményre, Mónus Ernő ügyvédje utján 8000 pengő (okéért és kamataiért pört indított a város ellen. Az érdekes kártérítési pört a nyár folyamán Dely Károly dr. törvényszéki biró tárgyalta A törvényszék u gazdálkodót elutasította keresetével. Móuus a törvényszék Ítéletéi megfellebbezte és az Ítélőtáblától kérte a cséplőgép mai érának megítélését. A tábla a most megtartott föllebbviteli tár. gyaláson a következő indokolással utasította el Mónus keresetét: A kártérítési pörnek közvetlcuül a megszállás után lett volna helye. A fclper r r PÁRISI NAGY ARUHAZ RT. 4ze6ed. csf wonics a* vi««.ute« «ann> FELSZERELNI CIKKEK: Fehér, vagy fekete cérna 1 gombolyag —.03 Kaki cérna tűvel 1 gonjbolyag —06 Bakancs szeg 30 darab —08 Börjsir J uoboz —.10 Bekenő kefo —.16, —14, — 42 Körömkcie szimpla —.11 Fényesítő kefo —.24, - 20, —.11 Ruhakefe -.38, —24, — ti Borotvuszappan rud, vagy kocka —.14 Fémkeretes tükör —.11 .Sárkefe -.21, -.20, —18 Fanyelű fogkefe —.22. —18 Borotvalá! aiuminiun —18 Fénymáz 3 doboz —.18 Celluloid nyelű fogkefe -.24, —20 Fógkefctartó celluloidbó, —.24 Borotvát*} bakáidból —.34 borotvapenge 8 darab —.24 jo^krém 1 tybuj —24 Baíancssrij S pír —224 óriási cipőkrém 1 dobos —.24 Fogkffrtartó bakalitbél —.28 öoKorotvakészüléli ba kalitból —.38 önborotvakészülék rémből —.18 Katonaláda festve P 4 98 lottók a rendőrségre és házkutatást tartottak lakásán. A házkutatás serrán rengeteg ékszert találtak fölhalmozva és egy takarékkönyvet 12 ezer pengőről. Az előállítóit Kolilberg Ernő 51 éves ügynök rövid faggatás után bevallotta, hogy ő a keresett vidéki betörd. Elmondotta, hogy Lét évvel ezelőtt adla fejet erre a mesterségre. Mint ügyuök, vidéki körutakra utazott, néhány napig tartózkodóit egv-egy városban azzal az ürüggyel, hogy üzleti ügyeit intézi. A főgondja azonban nein ez volt. hanem az, hogy megállapította, kik a jobbuiódu polgárok, ezeknél aztán betört éjszaka. Szegeden három, vagy négvizben fordult nie" és minden alkalommal gazdag zsákmánnyal tért vissza Budapestre. Kohlbergnél 50—60.001) pengő értékül holmit találtak, közte olyanokat is, amelyek szegedi betörésből származnak. Az ellopott holmikat a vizsgálat befejezése után visszajuttatják tulajdonosuknak. res elmulasztotta jogait gyakorolni, ezért a keresetet el kellett utasftaui. Megállapítható ugyan mulasztás a város részéről, de cz csakis az akkori tisztviselők terhéro írandó, tehát a pör kimenetelére nézve csak másodlagos kérdés, mert Hódmezővásárhely balósága a román parancsnokságok intézkedését hajtotta végre a rckvirálásoknál. Mónus Ernő keresete ruár a kiindulási alapnál is téves, ezért számára a cséplőgép mai értékének összegét megállapítani nem lehetett. Belehalt sérülés ebe a báli verekedés áHlazata (A Délmagvurország munkatársától) Jelentette a Délniagvarország. hogy vasárnap éjjel véres verekedés történt Sövényházán. Egy báli mulatság, alkalmával ismeretlen támadók súlyosan megsebesítetlek Papp Péter 19 éves napszámost. A támadók szódásüveggel félholtra verték Papp Pétert, maid elmenekültekA napszámost másnap találták meg és szállították a szegedi, közkórházba. Papp szerdareggelig élet-halál között lebegett, mig szerda hajnalban anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. Á csendőrség erélyes nyomozást indított a támadók kézrekori lésére. AZ OLVASÓ ROVATA 1)9 építészeit „smns" 0 flsza lafos- öru «n Tgru tisztelt Bzerheszlő Ur. engy csapásként nehezedik erre a városra az építőipar pangásaA szegedi épitöiparoscb egész nyáron alig dolgoztak. Ami kts Ópitkczés történt, qlig iöbet számításba, mint keresed lehetőség. Építészetileg pedig szörnyű látvány például az az emeletes bár, amelyet a Tisza Lajos-körutra építettek, a Horthy Miklós-uttal szentben. Azt már tudjuk, hogy a skatulyaépiléazet háború utáni divat s abban különbözik Dúlunk megszokott városi épületektől, bogy gazdaságosabb térkihasználással épül, sima, cirádume.nte>- sima fölütöttél. Ez a kétemeletes ház azonban nera tartozik ebbe a stílusba, sőt semmiféle stílusba, mert stílustalan tiodáiy. Valósággal bántja az ember szemét. Kérderem, niucs Szegeden olyan szerv, amelyik az építősre kerülő tervekot fölülvizsgálja és fölülbírálja? Vajiou a városi mérnöki hivatal szakértei uem látták, hogy tzt a »stilus«-t uem szabad a Tisza L ttös-körytra eugeduL Mert as igaz, hogy minden építési tevékenységet engedni, sőt támogatni kell. lvz azonban nem niebet a vá'oa biliseiének rovására. Tisztelettel: fAlúird».) Kártérítési Mr a megszálló román csapaton állal elrehvirál! cséplőgép miatt M ítélőtábla elutasította a Kártérítést Követelő gazdálkodó heresetéi