Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-20 / 214. szám

Sfcerda, 1939. szeptember 20. DÉCMAGYÁRORSZÁG mi SZINHÁZÉSMÜVÉSZET zülefek az induló színházi szezonra Rendezték az elmúlt évad anyagi kérdéseit — Szegeden tárgyaltak az érdekelt stagione-igazgatók (A Délmagyarország munkatársától.) Sziklai Jenő, a szegedi Városi Szinház volt igazgatója kedden reggel megérkezett Szegedre és a várossal fönnálló rendezetlen ügyeinek elintézésére nyomban fölkereste Pálfy György dr. tanácsnokot. Amint ismeretes, Sziklai 4200 pengővel túllépte a világításra fordított összeg kereteit; emiatt a város biztosításképen lefoglalta a díszleteket és kelléktárat. Közben a szinészegyesület, amelynek Sziklai 30.000 pengővel tartozik, a díszleteket és kellékeket eladta Ihász Aladár és Tolnay Andor stagione-igazgatóknak, akik kedden délelőtt szintén megérkeztek Szegedre, hogy a megvásárolt díszleteket átvegyék é* elszállíttassák. A város ragaszkodott a biztosítási foglalásához és így nem vette figyelembe azt a hosszú listát sem, amely szerint Sziklai Jenőnek különböző beruházásokért 11.000 pengővel tartozik. A megbeszélésbe ezután bevonták Csonka Miklós- dr. főügyészt, Buócz Károly műszaki tanácsost- és Dékány Sándor számvevőségi főtanácsost. Megállapították, bogy a Sziklai által bemutatott listát tüzetesen át kell vizsgálni, ez azonban napokat vesz igénybe. Miután a kérdésben nyomban intézkedni kell, mert Ihász és^ Tolnay igazgatók a díszletet szállítani akarják, Sziklai 4200 pengő fedezésére fölajánlotta könyvtárát, reflektorberendezéseit, valamint a zenekari és egyéb butorzati fölszerelését. Csonka Miklós dr. tisztifőügyész a maga részéről elegendőnek látta a fedezetet, Pálfy György dr. kultúrtanácsnok azonban nem elégedett meg ezzel és az Országos Színész-Egyesület készpénzgaranciáját is kérte. Telefonon léptek érintkezésbe Tihanyi elnökkel s a megegyezés olyképen történt, hogy a város a 4200 pengős világítási túllépésre fedezetként a szinészegyesület készpénzgaranciáját, valamint a Sziklai által fölajánlott garanciát kapta. Pálfy György dr kultúrtanácsnok méltányosságból fogadta el ezeket a garanciákat, nehogy zavar álljoa elő a stagione-társulatok" működésének megkezdésében. Ezzel egyidejűleg azonban megkezdődött az elszámolás a Sziklai Jenő által bemutatott lista alapján. Kétségtelen, hogy ennek van valami alapja, mert rövid betekintés után a kultúrtanácsnok megállapította, hogy a kazánház és kábel költségei Sziklait nem terhelhetik. Valőszinfl, hogy a számvevőség, a mérnöki hivatal, az ügyészség, valamint Bózsó István színházi felügyelő megállapítják a Sziklai Jenő által összeállított listát és akkor az elszámolást véglegesen meg lehet ejteni. * Keddi számunkban kritika tárgyává tettük az előzetes színházi jelentésben megjelölt stagione-müsortervet. A Délmagyarország megállapításai városszerte nagy föltűnést keltettek és Pálfy György dr. kultúrtanácsnok erre vonatkozólag kérdést intézett Tolnay Andor és Ihász Aladár igazgatókhoz. A válasz szerint a bekonferált színdarabok csak a kezdőműsor darabjai. Ezekkel a darabokkal kezd Bánky Róbert Szegeden, Tolnay Andor Kassán, Ihász Aladár Pécsett és Kardoss Géza Debrecenben. Az igazgatók a Délmagyarország hasábjain kérik Szeged város színházlátogató közönségét, hogy előlegezzék a bizalmat irántuk és várják meg, amíg a függöny fölgördül. * Itt írjuk meg, hogy a stagione-szakaszok kéthónaposak. A város a négy igazgatóval egy szerződést köt, mintha a négy igazgató társulata egy együttes lenne. A szerződés föltételeit már letárgyalták; a színigazgatók felelőssége egyetemleges. Az az igazgató, aki a város díszleteit nem használja, automatikusan fölmentést nyer a felelősség alól, A készpénzelosztás egyenlő arányban történik, de a világítási díjra fölvett 9000 pengőből az operettársulat többet, a prózai társulat kevesebbet kap. Festékek, lakkok parkettbeeresztő, káliszappan, kefe, ecset, seprők és mindenféle házi tisztogatási anyagok, vegyszerek, a legjobb minőségben, legolcsóbban Haraszthy Gézánál Feketesas-utca 22. • * KÖZGAZDASÁG Szeged mezőgazdasági helyzete Búzából átlag 7.S mázsa termett — Rendkívül bö volt a gyümölcshozam «- Gyenge a takarmánytermés '(A Délmagyarország munkatársától.) Merényi Elemér gazdasági felügyelő Szeged elmúlt kéthavi mezőgazdasági helyzetéről jelentést készített. A jelentésben a gazdasági felügyelő megállapítja, hogy az idő júliusban igen száraz és meleg volt. Átlagban az egész hónap folyamán a kalászosok érését meggyorsította a nagy hőség. A kalászosok szemszorulását az állandó szél megóvta a nagy hőségtől. Az aratás az idén is hamarabb kezdődött és így már július közepén az összes kalászosok aratása befejezést nyert. Búzából az átlagtermés katasztrális holdanként 7.5 mázsa; rozsból, árpából és zabból 7 mázsa. A hónap második felében 11.5 mm csapadék volt, amely a kapásnövényekre üdítőleg hatott, de a tengerinél már eredményt nem ért el. A burgonyatermés közepesnek mondható, a korai fajták fölszedését befejezték, a késeieket szeptember végén szüretelik be. A bui|rt>nyatermés eredménye az átlagban 25—30 mázsa holdanként. Merényi Elemér gazdasági felügyelő részletesen kitér a szegedi gyümölcstermésre. Megállapítja, hogy minden fajtából bőséges termés volt és emiatt a piacra nagy mennyiség került. Az értékesítés, dacára. M intervenciós vásárlásoknak/elég nehéz volt s csak nyomott árak mellett történt. A tartós szárazság következtében a legelők átlagban visszamaradtak és ennek következtében a legtöbb legelőről behajtották az állatokat. A takarmányfélék terméshozama a száraz idő következtében a multévinél jöval kevesebb. Ennek dacára a meglévő szükségletek gondos beosztással szűkösen fedezik majd a téli szükségletet. Rendkívül érdekes a gazdasági főfelügyelőnek az a megállapítása, hogy Szeged gazdaközönsége aránytalanul kis területen foglalkozik takarmdnytermeléssel. Az egész határban mindössze 4955 katasztrális holdon termel takarmányt * ebből 1900 katasztrális hold lucerna. Ez a terület oly kevés (alig 3 százalék), hogy az állattenyésztés fejlődését ilyen körülmények között remélni nem lehet. Az Idei inség elkerülése csak úgy lehetséges, ha a gazd'ák takarmánytermésüket nem viszik piacra, sőt olcsóbbfajta takarmányt (polyva ós tengeriszár) pénzért szereznek be. A takarmányszükséglet előállítása, sőt a mennyiség emelése mindenképpen érdeke a kisgazdatársadalomtak. Miután a szarvasmAi'hatenyésztés alacsony fokon áll, ez vonja maga után a takarmánytermés hiányosságát is. A takarmánytöbbtermelést elsősorban úgy lehetne elérni, hogy a gazdákat fölviláMAVAUT MENETREND SZEGED -PÉCS 5.80 1 Pécs Széchenyi tér é 20.40 6.31 Mohács Simon tér 2 80 7.50 é Baja Nemzeti szállő 19.15 8.05 é 19.00 8.37 é Felsőszentiván í 18.26 19.01 é Mélykút 1 17.59 10.40 é Szeged Széchenyi tér 1 16.20 BUDAPEST - KKFÉLEGYHÁZA-SZEGED 16,60 16 áó i bpest Mussolini t. é 11 4U 6.10 18 18 19.3? é Kecskemét i 9.52 18.2S 19.43 • i Kecskemét é 9.35 9.52 7.30 18.55 20.12 i Kkfélegyháza i 7.47 9.13 8.40 19.35 i Kistelek i 7.37 837 9 80 20. IC é Szeged Széchenyi t i 7.08 800 Dij P SZEGED—KISKUNHALAS — I la 40 ind, Zzeged Széchenyi tér 1 a. o 3 70 17.09 » Kiskunraajsa 8.35 4 80 17.56 érk. Kalocsa ind. 1 7.40 Dij P. x xx SZEGED—CSONGRÁD X -,7( 1.80 3.90 14.00 14 20 .4.45 3.10 15.30 15.50 19.40 20.00 20.25 21.10 21.30 érk. ind. Szeged Széchenni t M Algyő községháza •f Hódmezővásárhely Szentes piactér érk. Csongrád M. kir. »z. Ind. z Csák hétköznap közi. xx csak vasárnap és ünnepnap közlekedik. Menettérti jegy Csongrádra 6.— P 90.1 8.45 8.19 r.a. 7.05 gosítsák és takarmányvetőmagakciót, kiosztást fokozzák és forszírozzák. Mintán Szeged egész különleges helyzetben van, a takarmdnytermelés fokozása jószerrel a város vezetőségének intézkedésétől függ. A város a kisgazdák túlnyomórészének ad bérbe földet, körülbelül 40.000 katasztrális hold mennyiségben. Ezek a bérlők a bérbeadás alkalmával kötelezhetők volnának arra, hogy bérletterületük egyötöd részét szálastakarmány termésre használják. Ezzei az állatállomány is emelkedhetne, az állatok etetése fokozható volna és a trágyaszükséglet a talajerű fönntartását folytatólagosan biztosítaná. Ez az egyetlen mód vezethetne Merényi Elemé? gazdasági főfelügyelő szerint arra, hogy Szeged környékén a rendkívül fontos takarmánytermést fokozzuk. Föl lehetne erre használni továbbá a város tulajdonában lévő, de kisbérletekben kiadott mintegy 12.000 katasztrális hold rét-területet is, amelyre sajnos, most nagyon kevés gnodot fordítanak, pedig az állattenyésztés szempontjából a rétek szakszerű kezelése elsőrendű fontosságú. Megemlíti jelentésében Merényi Elemér azt Hogy az őszi vetőmagakció során a gazdasági felügyelőség 340 métermázsa búzát, 40 métermázsa rozsot és 20 métermázsa ősziárpát oszt ki a gazdák kőzött. A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében a kiosztásra korülő vetőmagvakat a gazdák' készpénzzel tartoznak kifizetni, —ooo— Országos látörzskönyv Budapest, szeptember 19. A földművelésügyi kormány intézkedett aziránt, hogy a lovak törzskönyvezése az egész ország területén központi lótörzskönyvelő bizottság utján egységesen megtörténjék. Ennek célja az ország kanoa-állományának megismerése, nyilvántartása, a teny észirány ok megállapítása, a tenyésztés minőségének emelése és ezzel mind belföldön, mind külföldön a magyar ló előnyösebb értékesítésének lehetővé tétele. —oOo— )( öt és fél pengő a vöröshagyma. A hagymaellenőrző bizottság kedden délután Makón megállapította a vöröshagyma uj és országos viszonylatban fizetendő árát, A rossz értékesítési helyzetre való tekintettel a bizottság a hagyma árát öt és fél pengőben állapította meg. Kárpitosüzletemet megnyitottam Feketesas-utca 13 sz. alatt. Kárpitos- és diszltömunkát jutányos áron vállalok. Olcsó árak! SCHMFIERLING JÓZSEF legolcsóbban! Lakberendezői Szövetkezetnél! 25 IIPARCSARN OK.| jflorvóih mlfo.ásy-ii.-'s.