Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-19 / 213. szám

DCLMAGYARORSZÁG Kedd, 1939. IX, 19. Finis Poloniae Hiába részvét és hiába minden romantikus rokonszenv: a lengyel államfő elhagyta hazáját, vele menekült az egész kormány s részben kötelékeiben, részben fölbomoltan a lengyel hadseregnek az a része, amelyik átléphette meg a román batárt. Lengyelország fizikai léte is megszűnt s ma még csak azt nem tudja a bámuló világ, hogy mi következik most? A győzők minden korlátozás nélkül fogják-e nagyszerű fegyvertényekkel kiharcolt akaratukat érvényesíteni, vagy részeltetni fognak másokat is abban a felelősségben, amely egy 35 milliós nemzet fölosztását követi, a haláleset fölvételtől kezdve az örökrészek megállapításáig és átadásáig. A történetírásnak lesz feladata tisztázni mindazt, ami tizennyolc nap alatt vérben, halálban, hősiességben pergett le káprázó szemünk előtt. Nemcsak a fegyveres alakulatok, maga a történelem is motorizálva van; két évtizeddel ezelőtt még hónapok kellettek ahhoz, ami ma reggeltől estig végbement s évek alatt játszódott az le, aminek élettartama ez a förgeteges két hét volt. De a kutatásnak már gyakorlati jelentősége nem lesz; amire ezek a sorok elérkeznek a rotációshoz, addigra a német és orosz csapatok összetalálkoznak s ez a találkozás nemcsak Lengyelországnak, hanem talán az egész emberiség történetében új fejezetet nyit meg. Amikor lavinák indulnak meg büszke bércek magaslatairól, a völgyi ember ne jóslásokkal szórakozzon, hanem mentse a maga és hozzátartozói életét. Hálás, mert ellenőrizhetetlen szórakozás volna, ha igyekeznénk kirajzolni a meginduló erők útjának irányát, célját és rendeltetését, de kinek van kedve égitestekkel lapdázni, vulkánnal fűteni be s dsungel-tűzzel gyújtani rá a csibukjára? Amikor milliós hadseregek lépte alatt dübörög a föld, amikor a világ legnagyobb szabadtéri színpadán játsszák el a dramatizált Dante Poklát, amikor nagyhatalmak semmisülnek meg napok alatt s mint selyemszálak, szakadoznak az országhatárok, nekünk egyetlen kötelességünk lehet: fegyelmezetten, nyugalommal és józanul dolgozni középeurópai őrhelyünkön. Itt állunk a Duna medencéjében, fölöttünk dúl a háború, alattunk mosolyog még a béke, kicsi ország és kicsi nép vagyunk, nekünk azzal kell törődnünk, hogy barátaink és szövetségeseink számára érték legyen a mi erőnk, függetlenségünk és fönnmaradásunk. A magyar értelem, a magyar józanság, minden „álheroizmus"-nak bölcs kerülése csak mélyítette azt a megbecsülést, amelyet állásfoglalásunknak cgyencsségével és férfiasságával szereztünk magunknak; itt állunk vezctőszercpre hivatva cs vezetőszerepet vállalva a balkáni népek clcn, akik készek vagyunk vonakodás nélkül teljesíteni azt a parancsot, amelyet a nemzet érdeke ad ki számunkra. Készek vagyunk békében termelni, hogy tényezői lehessünk a nemzetközi árúcserének, de készek vagyunk fegyverrel védeni a nemzet történel•un érdekeit, lia egyszer a helyzet parancsa KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 213. szám Végéhez közeledik a német-lengyel háború Varsó, Grodek és Lemberg környékén még harcolnak a lengyel hadsereg maradványai — Ellenállás nélkül nyomulnak előre a szovietorosz csapatok — Romániába menekült a köztársasági elnök és a lengyel kormány — A katonaság és a polgári lakosság a szomszédos államokat árasztja el Csend a nyugati Vasárnap óta száguldó iramban egymást követték a drámai események Európában. A moszkvai kormány jegyzéket intézett az európai kormányokhoz es Bejelentette, hogy szükségesnek tartja a katonai lépést a Lengyelországban élő ukránok és fehéroroszuk védelmére. Ezt megelőzően a lengyel kormány kapott jegyzéket, amelyben a szovjetorosz kormány kifejtette, hogy miután Lengyelország nem tudja biztosítani határain belül élő fehér orosz és ukrán népesség kulturális életet, ezeknek a kisebbségeknek a fejlődését maga kívánja biztosítani. Ezekután, vasárnap délelőtt Molotov külügyi népbiztos rádión közölte, hogy a vörös hadsereg bevonult Keletlcngyclországba. A' mintegy ezerküométeres határszakaszon egyidőben kezdték meg az előrenyoulást az orosz gépesített csapatok, amelyeknek a megjelenése olyan váratlanul történt, hogy úgyszólván sehol sem találták ellenállásra; egymásután szállták meg az egyes helységeket és hétfőn már Vilnába is bevonultak. Az orosz csapatok kezébe volt már vasárnap este Zaleszczyki, ahol a legutóbbi napokig a lengyel kormány tartózkodott. A meglepetésszerű katonai lépés következlé* ben ' Románia különösen súlyos helyzetbe került, mert Lengyelország és közte katonai szerződés van cr« .vényben. A szerződés szerint orosz támadás esetén kölcsönösen megvédik egymás határát. Lengyelország a vörös csapatok bevonulása után —* párisi hirek szerint — azonnal katonai segítséget kert Romániától, de az eddigi jelenlésekből következtetve, Románia nem tesz eleget szerződésileg vállalt kötelezettségének. Bukarestben összeült a koronatanács, hogy a beállott uj helyzetet megvitassa. A német csapatok elfoglalták Lengyelország legnagyobb részét Berlin, szeptember 18. Láthatóan fölbomlóban yan a szétvert és sökrészre szakadt lengyel hadsereg maradványa- A német gsapatok folytatják előnyomnlásubat és a véderő főparancsnokság jelentése szerint Lemberg körülzárása és Lnblin bevétele ntán a csapatok egyrésze a Lemberg—Wlodzimera—B?es—Byalistgek általános vonalán áll. Ezzel a németek elfoglalták Lengyelország legnagyobb részét. A német yonal mögött folyik a megmaradt lengyel' hadsereg megsemmisítése és foglyulejtése. A körülzárt Varsó vasárnap kérte a német haderöföparancsnokságot, högy fogadja par-> lamenterét. A főparancsnokság a kérést teljesítette, a parlamenter azonban éjfélig nem jelent meg. A német légihaderö eredményesen támadja a Wyszogrodtól délnyugatra bekerített lengyel "csapatokat. A légihaderő lényegében már telje. kikerülhetetlenné leszi "ezt a megoldási. „Vigyázó szemünket" — mint Bacsáiiyi dalolta, — nem vethetjük már Parisra, de nem vethetjük Londonra sem. De annál inkább vethetjük Rómára, hideg értelemmel Belgrádra és Szófiára, hogy csak néhány fővárost említsünk, amelyekbe nem kapaszkodik még hadviselő ország. Magyarország vezetőszerepre hivatott, történelmi kultúrája, nemzetközi hitele, baráti kapcsolatainak értéke ki fogják számára jelölni azt a helyet, amelyet elfoglalni és betölteni hivatott. S amikor a szenvedő világ Olaszországtól várja a „szót, azt a nagy talizmánt", amely vissza fogja vezetni a regen elhagyott béke lankáira. Magyarország Európának egy részével állhat majd a béke szolgálatára s az egész világon várt olasz/kezdeményezést a maga készséges állásfoglalásával juttathatja majd a kezdeti siker vonzó péklaadásához. Nem érünk rá könnyezni, mérhetetlenül sok a teendő. Nem tudjuk, mit hoz a holnap, a lelkünket föl kell fegyvereznünk az elszántság páncéljával. Léha szavakkal emlegettük, hogy a történelmi időkben való szükségletünk már fedezve van s ime, most kezdjük csak átérezni, hogy voltaképpen mit is nevezhetünk történelmi időknek? A mi utunk egyenes, a mi kötelességeinket kételyek nem lazíthatják, a nemzet elete követel tőlünk hidegvért, józanságot, bölcseséget és gyémántnál szikrázóbb eltökéltséget. A történelem tanulságai csak fokozhatják erőfeszítésünket s csak tágíthatják" szemhatárunkat. VJ. si. fradvs 'illabit nr orbis, — magyar földön magyar életet akarunk élni. - i