Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-16 / 211. szám

Szombat, 1939. IX. 10. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 211. szám S%ő9 vagy ieii? N rÁ magyar külügyminiszter valóban fernclkcdett szellemű s a mai idők komolyságához méltó beszédben vázolta a külpolitikai helyzetet s ebben a helyzetben Magyarország szerepét s az országra váró feladatok jc'cntőségét. A külpolitikai helyzet ismer (élésében természeiesen foglalkozni kellett Magyarország és Románia viszonyával is. A külügyminiszter úr elmondotta, bo^ a kisebbségi probléma végleges megoldására blkalmas megoldási tervezetet juttatott el a tornán kormánynak áthatva azzal a meggyőiződéssel, hogy Magyarországnak nincs támadó szándéka Romániával szemben, de éppen ezért ke'l törődni a konfliktusoknak tninél kisebb térre szorításáról. A román kormány, mint ismeretes, nemrégen megnemtámadási szerződés kötésére tett javaslatot Magyarország kormányának. A magyar kormány ezt az ajánlatot abban a szituációban, melyben az ajánlatot megtettek s oly körülmények között, melyek az ajánlatnak kísérő jelenségei voltak, elfogadhatónak, sőt tárgyaihatónak sem tartotta, de nem azért, mert a szerződés megkötése Magyarország igazi szándékai végrehajtásának útjába állott votóa. Mert ime, a magyar kormány olyan kérdés megoldására tesz javaslatot Romániának, ami alkalmas a félreértések eliminálására, a bizalmatlanság légkörének eloszlatására s az elgondo'ható konfliktusoknak lokalizálására. Megnemtámadási szerződést nem kötünk, de hajlandók. vagyunk a két ország közötti viszonyt úgy rendezni, hogy minden megnemtámadási szerződésnél hatályosabban teremtse meg a két ország között a béke atmoszféráját. f Nem akarjuk a megnemtámadási szerződések jelentőségét csökkenteni, mert jól tudjuk, bármilyen történelmi események figyelmeztetnek is arra, hogy a megnemtámadási szerződések sem hosszabb é'etűck, íuiut a megnemtámadáshoz fűződő érdek s a legpecsétesebb, sőt aranybullás nemzetközi megállapodás is érvényét vesztheti azon a napon, melyen a szerződést megkötő erősebb fél más érdeket ismer fel a maga számára, mint amit a szerződéssel szolgálni kívánt, a megnemtámadási szerződések mégis erősebb töltései a békének, mint a szerződésnélküli állapot. De éppen azért, mert e'őttiink állnak azok a példák, melyek azt mutatják, hogy a megnemtámadási szerződések sincsenek mindig addig érvényben, ameddig a szerződő felek azt a szerződés létrejöttekor érvényben tartani kívánták, dc megtörtént már az is, hogy az rgyik szerződő fél egyszerű kijelentéssel vetett véget a megnemtámadási szerződés érvényének, nem megnemtámadási szerződéssel, hanem minden megtámadást kizáró viszonnyal akarjuk védeni a békét minden megtámadás lehetőségével és okával szemben. Ha kötendő megnemiámadási szerződésnek a megtámadás kizárása az igazi oka s az őszinte indítéka, akkor a békének ez a kívánása a megnemt'tmadásnak sokkal hatásosabb garanciáját tudja megtekinteni. Hiába van megnemtámadási czerfl német hadműveletek legközelebbi eélja: Lengyelországot elvágni a román határtól n keletporoszországi csapatok behatoltak BreszMitowsk erödővébe, a lengyelek tartják a fellegvárat — Ellenállás Lembergnél — További orosz csapalmozduiatok a halár mentén A francia előőrsök eiönyomulását jelenti Páris Páris, szeptember 15. Párisban aggodalom- | inal fogadják a német csapatoknak Lemberg 1 irányában és a román határ felé történő előrenyomulásáról érkező híreket. Politikai körökben rámutalnak arra, hogy milyen veszedelmes helyzetbe kerülne Lciigyelország, ha a német csapatok elvágnák az érintkezést Lengyelország cs deli szomszédai, között. A Journal jelentése szerint német repülők bombázták a Lengyelországot és Romániát összekötő vasutvonalat, sőt egy német gépesített csapat megkísérelte, hogy elvágja a vasúti összeköttetest. Mindez eléggé világos szándékra mutat. A németek el akarják választani Lengyelországot szomszédaitól. Á lap szerint a német hadmüveletek legközelebbi célja: a román határ. A németek meg akarják vetni lábukat a román határon. (MTI.) A KELETI HADSZÍNTÉR Német hadijelentés Berlin, szeptember 15. A védercífőparancsnokság a következő jelentést adta ki: — Szeptember 1-én a német keleti hadsereg déli csoportja átlépte a iemberg—lublini országutat. A Kutno körül bezárt igen erős és kétségbeesetten védekező lengyel erők csütörtökön még egyszer megkísérelték, hogy délkelet íele áttörjenek. Ezek a támadások is meghiúsullak. — A Visztulától Keletre a német csapatok észak, kelet és délkelet felől közelednek Prága varsói elővároshoz. Ott is meghiúsították az ellenség kelet felé irányuló áttörési kísérleteit. — A Breszt-Litowsk erődítménye ellen harcbavetett csapatok észak felöl behatoltak az erődövbe. Az erődöket részben felrobbantották. A fellegvárat az ellenfél még megszállva tartja. — Gdynia német kézben van. Tengeri haderők a Gdynia birtokáért és a Hela félszigeten folyó harcokba eredményesen avatkoztak be. Behatoltak Gdynia déli kikötőjébe. — A légihaderő a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére, eredményesen támadta a vasutvonalakat, pályaudvarokat és bombavetésekkcl, alacsony támadásokkal támogatta a hadsereget a Kutnonál körülzárt ellenséges sereg elleni harcában. Bombákkal elsülyesztetlék a Hcistcrncst kikötőjében horgonyzó lengyel hadihajókat. Nyugaton ellensége tüzérségi tevékenység volt Saarbrückcntől keletre. Az ellenség, amely szeptember 12-én Schweignél támadott, a ném.et tüzérségi tüz hatására ismét visszahúzódott a határon tulra. Német birodalmi terület ellen nem indítottak légitámadást. lengyel hadiielentés Varsó, szeptember 15. A lengyel főváros védőinek parancsnoksága tegnap éjjel jelentette, hogy Varsó környékén a gyalogsági és a gépfegyverek fellépésének hatása alatt Vola külváros ellen indított nagyobb támadások meghiúsultak. A vezérkar jelentése szerint a német repülők több helyiséget bombáztak; kőt repülőt lelőttek a lengyelek. A blalowicai erdő nyugati peremét tartják a lengyelek. A Kaluszyn—Lukow-vonalon az elkeseredett harco ktovább tartanak. Egy páncélososzlopot ződés, ha oE van a megtámadásra, de felesleges a megnemtámadási szerződés kötése, ha nincs ok beavatkozásra s nincs sére'em, amelyik konfliktusra vezethet. A magyar kormány eljárása fehát sokkal őszintébben és sokkal hatékonyabban j védené meg a két ország békés viszonyát s zárná ki köztük a félreértések és konfliktusok lehetőségét, mint a bukaresti kormány által javasolt metódus. \A kisebbségi I kérdést meg kell oldani. Az igazság és emberiesség szelleme a kisebbségekkel való eljárást nem ahhoz szabja, hogy milyen morális és nemzeti erő á'l a kisebbségek mögött s milyen az anyaország katonai ereje. Ha ez az erő volna csak biztosítéka a magyar kisebbségek emberi életének, jogegyenlőségének és gazdasági, kulturális szabadságának, akkor is elég volna ahhoz, hog" más bánásmódot és más el járást kényszci'ítsen ki számukra, mint amilyenben eddig részük volt. Ennek a jogcímnek megnyilatkozása azonban az erőknek olyan öszszemérését tenné szükségessé, amit éppen a megnemtámadási szerződések akarnak a jogok érvényesítése köréből kizárni. A magyar kormány békés szándékát semmi sem bizonyítja jobban, mint az a mód, ahogy a konfliktusok lehetőségeinek kizárására törekszik s ahogy a magyar kisebbségek nyugalmáért és békességéért indult el az érveknek harcába. Ezt a harcot győzedelmesen végezheti csak s a román kormány, ha valóban őszinte volt az a kívánsága, amivel a megnemtámadási szerződés megkötését fölajánlotta, csak' gyors elfogadással fejezheti ki békés szándékának őszinteségét és komolyságát. Ne a szerződések, a tények védjék a békét, — cz a magyar kormány politikája s cz lehet politikája minden á'lamnak. amelyik őszintén és becsületesen akarja a békét fenntartani.