Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-01 / 199. szám

DÉLMAGYARORSZÁG mmmvnmv^mhhhhhhhmbbhuhmiwmmmmMMmmmnxmmnsm&mmmBmMmMmmmKü&mammmm P€n(eh, 1939. IX. 1. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xv. évfolyam 199. szám Hitler 16 pontból álló javaslattal kiielölte a némeMengyel tárgyalátok alapiát Danzig azonnali visszatérését és népszavazást követel Németország a folyosó területén Gdyna határait közös megegyezéssel, vagy nemzetközi döntőbíráskodás utján jelölnék ki Felelős lengyel személy azonnali kijelölését követeli a német jegyzék a tárgyalások megkezdésére, noha a lengyel késedelem miatt javaslatait gyakorlatilag máris elutasítottnak tekinti Továbbra is megfeszített küzdelem fglyik a béke megmentéséért Ugyanakkor, amikor sorozatosan folytatódnak a rendkívüli háborús intézkedések, változatlan erőfeszítéssel próbálnak alapot teremteni a megegyezésre. A diplomáciai levélváltás újabb szakaszhoz érkezett el azzal, hogy most már konkrétebb javaslatokat is tesznek a megoldás megtalálására. A megegyezés felé irányuló reményekkel ellentétben áll a lengyel áJialános mozgósítás, amelyet, lengyel magyarázat szerint a német katonaságnak Szlovákiába való bevonulása miatt rendeltek el. A nyugati fővárosokban Csütörtökön is folytatódtak a fokozott hadiintékedések. Nagyban hozzájárul a helyzet tisztázó? dúsához a német jegyzék, amely pénteken éjszaka került nyilvánosságra. A jegyzék meglehetős határozott, sőt keményhangon veti szemére Lengyelországnak, hogy nem fogadta el Németország ajánlatát a közvetlen tárgyalások megkezdésére és az ajánlatra mozgósítással felelt. Pontokban sorolja föl azokat a követeléseket, amelyekhez Hitler a béke löftételét kötiHitler 16 pontja Póiadóeme lés ? A minap ezen a hasábon a városi költségvetés problémájához szólva, annak a felfogásnak adtunk hangot, hogy teljesen hiábavaló, játékszerü időtöltés a költségvetés öszszeáílitása. Ki az a j ó s, aki a mai viszonyok között arra vállalkoznék, bogy a tizenöt hónap múlva előállott szükségleteket megállapítsa s megszabja a négy hónap múlva kezdődő esztendő minden napjára a megengedett bevételek tételeit, cimeit és összegeit. Az idők filmszerűen változnak, senki még a holnapi nap felől sem bocsátkozhatik jövendőmondásba, — a költségvetés ma á lmoskönyvnél nem lesz több s nem éri meg azt a nagy munkát, amit összeállítására kénytelen fordítani számvevőség, pénzügyi bizottság, közgyűlés. Egyetlen egy tétele van a költségvetésnek, ami minden várospolitikai aktualitásnál aktuálisabb s aminek jelentőségét, súlyát, hatását sem ketségbevonni, sem csökkenteni nem lehet s ez apótadó. A többi tétel mind hig, bizonytalan, kétséges, az utalványozó hatóság belátásától függő, — a többi tétel „megvalósulása" mind attól függ, hogy mit követel majd a városi élet az elkövetkező esztendő napjaiban. Amit azt követel, azt teljesíteni kell majd, akár van rá költségvetési fedezet, akár nincs s amit a változó életkörülmények nem fognak olyan erővel sürgetni, mint ahogy annak szükségességét a költségvetés összeállításakor lemérhettek, az áldozatul fog esni az elsőrendübb, a halaszthatatlanabb szükségleteknek. A p ó t a d ó azonban sziklaként emelkedik ki a bizonytalanságoknak ebből a tengeréből. Hogy mire kell majd a pénz és honnan vesszük elő, az mind a város pillanatnyi gazdasági és pénzügyi helyzetétől fog függni, de az a pótadó, amit a költségvetés megállapít, függetlenül szükségletektől és fedezettől, fogja megszabni a polgárság terheinek nagyságát és súlyát. A város polgármestere az érdeklődő kérdésre azt válaszolta, hogy magasabbak lesznek a város szociális kiadásai, érthető tehát, ha magasabb lesz a p ó t a d ó i s. Ezt a kérdést azonban ilyen közérthető egyszerűségre leredukálni nem lehet. Azt senki nem fogja kifogásolni, ha a költségvetésben a város emelni fogja a szociális kiadásait, hiszen az utolsó években igy is eleget bűvészkedtek azon, hogy a népjóléti kiadásokat hogyan lehet szétosztani az egyes közigazgatási ágazatok személyi kiadásai között oly módon, hogy azok a költségvetést ne duzzasszák fel s a fedezendő hiányt semmivel se emeljék. Ha azonban a városnak szociális kiadása! nőnek, abból nem következik az, hogy növekedjék a legantiszociálisabb bevétele is. A szociális kiadások emelkedésével a szociális bevételek tartsanak lépést, de a szociális kiadásokra a város ne antiszociális bevételek fokozásában keressen fedezetet. Mert azzal az eggyel tisztában kell lenni, hogy nincs antiszociálísabb adónem, mint a pótadó. Ami igazságtalaq van a leggyökeresebb reformra rászoruló adórendszerben, azt az igazságtalanságot a hetvenszázalékos pótadó hetvenszázalékkal, a százszázalékos pótadó százszázalékkal k<N ipes fokozni. A DÓtadő bünteti azt, -aki Berlin, augusztus 31. Az angol királyi kormány a német kormányhoz intézett 1939. augusztus 28-i jegyzékében felajánlotta a közvetítést Németország és Lengyelország közöli a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Az angol kormány ekkor nem hagy kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, tekintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kormány 1939. augusztus 29-én válasz jegyzékében,' noha termel s jutalmazza a henye, a renyhe, a társadalmi kötelességei elől menekülő tőkét. Aki termel, amellé odaáll a pótadó, hogy elvegye a termelő munkájának eredményétől azt is, amit a közvetett és közvetlen állami adók még meghagytak, de aki nem termel, aki csak spekulál mások munkájára mások kockázatvállalásával s mások áldozatkészségével, azt ugy kerüli el a pótadó, mint a bclpoklost. Van közteher, ami fokozni tudja a termelést s a tőkét munkára kényszeríti, van közteher, ami serkenti a társadalmi munkát s végeredményben kisajátítja azt a tőkét, amelyik termeléstől irtózó kézben penészedik. Ha a városnak emelkednek a szociális kiadásai, akkor olyan fedezetről gondoskodjék az emelkedő kiadások számára, melyek nem fogják meg jobban megbénitan i a termelést s a tőkét nem fogják szociális feladataitól még jobban elriasztani, mint amennyire a hetvenszázalékos pótadó vészkeptikusan ilclte meg a 'cngyel kormány akaratát, hogy egyáltalában megállapodásra akar jutni, a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. Á fennforgó körülmények figyelembevételével szükségesnek tartotta, bogy ebben' a jegyzékben rámulasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egyáltalán cl akarják kerülni a veszélyt. Ebben az értelemben késznek mutatkozott 1939. augusztus 30-án estig fogadni a lengyel kormány gezte és végzi el a rombolás munkáját. A kérdés tehát nem olyan egyszerű s a szociális kiadások emelésének parancsával nem lehet még beláttatni a pótadó emelésének kényszerét és kikerülhctetlenségét. A1 Város polgárságától távol kell tartani mindent, ami bénithatja a bátorságtól amúgy is elszoktatott kezdeményezést és vállalkozási kedvet. A városi közteherviselés rendszerét nem lehet mai alapjain meghagyni s az egyre fokozódó igényeknek fedezetéül nem lehet kijelölni tovább a polgári munkát cs annak tisztes eredményét, amikor a megszolgálatlan jövedelmek, a mások munkájából és kockázatvállalásából előállott 'értékek ezt az igénybevételt kikerülik: Az adóztatás készülő reformja teremtse ' meg 0 városi adóztatás u j rendszeret is> 'dc amig cz a reform el nem készül, legalább a pótadó áradásától védjük az emberi munka és polgári tevékenység zsenge vetését. j