Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-11 / 182. szám

Pénfch, 1939. VIII. U. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. évíolifam 192. szám ¥ Évforduló (13. G.) A pozsonyi diétán a tekintetes karok cs rendek előtt — most száz éve — törvényjavaslat fekiidt. Sokat meditáltak, tanácskoztak, fontolgattak c törvényjavaslat fölött a „két Láz" követei, sok ellenvélemény is elhangzott, amig végre fél év multán törvényerőre emelkedett az'lS40. YI. törvénycikkely s az egész országban a magvar nyelvet tette kötelező, hivatalos - nyelvvé. A reformkorszak függetlenségi harcának kalásza — a bécsi kamarilla és H deákos iskola ellen — teljesedett ki ebben a törvényben. Bessenyey György, Orczy Lőrinc, Baróti Szabó Dávid, Dugonics András vetése érni kezdett. Csokonai, Kisfaludy és Kazinczy elszánt és szívós küzdelme végre megérttette a tekintetes karok cs rendek Bécshez szitó klikkjével, hogy „nyelvéhen él a nemzet". Háromszáz év után a Burg ura és tanácsadói is belátták, hogy Magyarország nem lesz az osztrákok gyarmata. Szentesitették a fontos törvényt. Száz év! Az ember alig hisz szemének és fülének ... Ezeresztendős magyar hazánkban száz év előtt gigászi küzdelmet kellett folytatni azért, hogv anyanvelvünket államnyelvvé tegvük. Aulikus, idegenszármazásu főuraink németül beszéltek, a tudomány emberei latinul. A magyar nyelv Géniusza társtalanul bolyongott és nem leié honját e hazában. Csak a föld fölött verejtékező magyar ragaszkodott anyanyelvéhez, hagyományaihoz és nyomorúságos, alig-alig emberhez méltó hajlékában, sárvityillókban melengette kebelén édes anyanyelvünket, legdrágább földi kincsünket... Mii ven sötét, világtalan éjszaka után kerülhetett a magyar nyelő nemzeti piedesztálra, hivatalos használatba Nyelvi történetünk századokon keresztül szoros tartozéka, sőt függvénye volt a politikának. Zápolya János után két pogány közé, két malomkő közé került a magyar s rövidcsen csak Erdélyben beszéltek magyarul ... A két világ egyformán pusztította nemzeti vagyonunkat, nemzeti értékeinket. S nemcsak politikai hősi szabadságharcokat harcoltunk végig Thököly és Rákóczi szabadságharcában, hanem harcoltunk a magvar életért, a magvar szóért, a magvar imádságért. A politikai és szellemi honvédelem SZÍVÓS és elszánt harcait vivtuk vicg s talán az sem véletlen — minthogy semmi sem töriéut véletlenül ebben a könny- és vérkeresztségben fogant szép magyar hazában —, hogy éppen az „odaédesgetés" asszonyi korszakában indult meg a szellemi honfoglalás százéves háborúja. Mária Terézia, a magyar nyelv hivatalos használata előtt éppen száz évvel lépett trónra a karok és rendek ..életünket és vérünket"-ajánlása és óvó féltése, rialgása közepette. Vele a lotliaringiai ág és a franciás irány vonult be a birodalomba. 1 auráink ezt a „betegséget" is megkapták, mint gyermekek a báránvhimlőt s Gvadányi József a tanunk rá, hogy n latin cs nemet mellett most már franciául is tudtak társalogni nemzetünk szépei. Éppen csak anyanyelvüket felejtették el, mert szégyenlettek — ebben a korban! — magyarul beszélni! Ilyen korban születhetett meg az Agis tragédiája s az utána jövő csakazértis miivek egész sora. De milyen nagy, milyen behozhatatlan űr tátong Balassi Bálint cs Bessenyey György között. Tetszhalott nemzeti nyelvünk mesterséges kriptábazárása s a német módi tömjéuczésének intervalluma. Évszázados sötétség borong a magyar glóbusz fölött. Imádkozni latinul szabad, társalogni németül „ muszáj" és franciául „chic"... Nincs városi középosztályunk, csak indigénák, kik szerencse-vadászterületnek nézik az országot. Ezek magukkal hozzák a nyelvet és a szokásokat s ha nem is igyekeznek a maguk szel* lami portékáját rátukmálni a megmaradt őslakosságra, amazét mindenesetre megakadályozzák természetes fejlődésében. Megszületik a pantalló és az osztrák zsandár szemében a busa bajusz is konspiráció a császári ház ellen. Tele van az ország narraderekkel, kik a kabinet noir titkos ügynökei. Mindenki gyanús, aki él s aki magyarul beszél. Mai magyarok szinte föl sem tudjuk fogni, mily nagy vívmány volt az 1S40. Berlin, augusztus 10. A nemzetközi nyilvánosság érdeklődésének középpontjában Forster dauzigi nemzetiszocialista kerületvezető gsütörtükesti beszéde állott, amelyről már előre o'yen L.'rek kerültek szárnyra, hogy döntője, lentöségü lesz. A beszédet megelőzően nem engedett éles hangjából a német sajtó. A Tcmps berlini tudósítójának egyik cikkével polemizál a Bőrzenzeitwng és azt írta többek között, hogy DanDanzig, augusztus 10. A Bercii tesgadonből visszatért Forster körzetyezető Csütörtökön este a Langermarkton tartott nagy tiltakozó gyűlésen beszédet mondott. Többek között ezeket mondotta: — Komoly időkben jöttünk össze, hogy a világ színe előtt a legnagyobb eltökéltséggel tiltakozzunk a lengyel szónokok és újságok háborús fenyegetései ellen. Hamis beállítás volna a külföldi újságíróknak az az esetleges feltevése, hogy ezt a mai tiltakozó gyűlésünket azért rendezzük, hogy Danzigból új szenzációt bocsássanak a világba. Számunkra túlságosan komoly a helyzet ahhoz, hogy ffli szenzációkat akarjunk kelteni. — A danzigi lakosság igazán bebizonyította, bogy a békét szereti. A naponta megújuló és ismétlődő háborús fenyegetések cs az a tény, bogy Lengyelország hivatalos körei is résztvesznek ebben az uszításban, sőt azt inspirálják i , kényszerítenek arra. bogy végre ha Iáévi YI. törvénycikk. Magyar a hivatalos nyelv! Szinte ugy látszott akkor, hogy Bécs letette a fegyvert, jobban mondva letett arról, hogy Magyarországot, mint osztrák gyarmatot bekebelezhesse. S ha arra gondolunk, mily tempóban haladt az ország megmagyarosodasa hatvanhét után, elszorul a szivünk a közbeeső tespedés és tehetetlenség miatt. Hol tartanánk ma, ha nem száz-, hanem ezeresztendős volt a mai jubileum?! Rákosi Jenő harmincmilliós Magyarországánál! Nem volna nemzetiségi kérdés s nem lett volna Trianon. A népek országútján a politikailag egységes cs fajilag homogén Magyarország vctctlc volna meg lábát. Európa első népei lennénk — szellemiekben és anyagiakban —, ba azt a töménytelen energiát, amit önvédelmi harcainkra fordítottunk, országépitcsre használhatjuk föl. de igy is jogos a büszkeség egynek tudni magunkat e hősi néppel. amely igv is héroszokat tudott adni a világnak, pedig csak százéves fordulója van annak, hogy a hivatalos nyelv: magyar ... zig a korridor közelében fekszik, ott, ahol a lengyel ütegek állanak. Mielőtt Hitler katonái beavatkozhatnának, ezek az ütegek Danzigot nagyreszt rommálőhclik. Aztán ezeket írja a lap: — A német haderő abban az esetben, ba lengyel részről Danzigot lövetnék, olyan gyorsasággal járna cl, amilyent a kuszált, agyú lázálmodók Lengyelországban, vagy bárhol másutt aligha tudnának elképzelni. rőzottan és tisztán kifejezésre juttassuk véleményünket. Lengyelország vegye tudomásul a következőkéti 1. A háborús fenyegetések, legyenek még oly..u kibívóak is, bennünket semmiképpen meg vem rémítenek és Danzigbau a rettegés semmiféle jelét sem fogják előidézni. 2. Mi nemzetiszocialisták, gondoskodtunk arról, hogy a danzigi lakosság ezekben az időkben ne veszítse el idegeinek nyugalmát, mert az eddigi tapasztalatok alapján bizalommal van a nemzetiszocialista vezetés iránt, bízik abban, hogy ez az adott pillanatban helyesen cselekszik. 3. Danzigban az utóbbi hetekben mindent megtettünk, bogy a Danzig ellen irányuló bármilyen támadást, vagy rajtaütést, elhárítsunk és arra megfelelő választ adjunk. i. Lengyelország tisztában lehel azzal, högy. „Danzig sziklaszilárdan hiszi, hogij újból visszatér Németországhoz Csütörtökön este elhangzott a Derchtesgadenböl visszatért Forster nyilatkozata — Döntő fordulat elölt? A nemet nagykövetek látogatása Londonban es Parisban — Közös francia—amerikai tépes Tokiöban A danzigi neszed