Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-10 / 181. szám

DÉCMAG7AR0RSZXG lyes eljárást ígért minden ellenséges célzatú propaganda ellen. Rátz Kálmán kérte a miniszterelnököt, igazságos legy en v ei ük szemben. Teleki miniszterelnök: A legigazságosabb leszek. Jíeni tudom, meg fogja-e köszönni? Bartha Károly honvédelmi miniszter Wirlh Károly nyilas képviselő interpellációjára válaszolt ezután a polgári gázálarcok ügyéiben. — Varga inarügyi miniszter — mondotta — elismert polgári szakemberekből álló semleges bizottságot jelölt ki. A bizottság a vizsgálatok során megáll apflotta, hogy mind a hadsereg, mind u népgázálarc-betétek jobbak, mint azt a szigorú átvételi feltételek előírják. Mindenki nyugodt lehet, hogy a hadsereg és a polgári lakosság gázvédelme kitűnő ős korszerü felszerelésű. Az ilyen felszólalások alkalmasak lehetnek arra, hogy a bel- és külföldön a magyar hadianyagok minőségére nézve káros következtetéseket vonjanak le. A kormánypárti képviselők kiáltják a nyilanők felé: Szégyeljék magukat! P a t a c s 1 Dénes magából kikelve, kiáltja a ítyilasfrakció felé: A hazaárulással egyenlői Perceken á't zug a közbeszólások vihara. Csütörtök, 1939. augusztus ÍÖ. B a r t h a honvédelmi miniszter: Hogy mennyire visszaélnek emberek törvényhozók jóhiszeműségével annak iskolapéldája cz az eset A feljelentés két aláírója a feljelentett Ipartermék Értékesítő Rt. elbocsátott alkalmazottja volt. Etek két strómannal összeállva ajánlatot tettek a honvédelmi minisztériumnak. At információkat tőlük kapták és azt az anyagot, amelyet ideteszek a Ház asztalára, ezek lopták el az ipartermék Értékesítő Rt. készletéből! — Gyalázat, gyalázat! Pfuj, pfuj! Szégyeljék magukat! — sitiit a közbeszólások vihara a nyilasirakció felé. Bar'tha honvédelmi miniszter: Kérem a képviselő urakat, csak olyan panaszokkal jöjjenek a Ház elé, amelyeknek komolyságáról személycsen meggyőződtek. VV i r t h áll fel szólásra, hogy a viszonválasz jogával éljen, de óriási zaj fogadja. — Üljön le! Nem vagyunk kíváncsiak" magára! Mondjon le a mandátumáról! Szegyeije magát! A jobboldalról harsány közbeszólás süvít Wirth felé: — Gauleifer! Wirth végre bejelenti, hogy ujabb" adatait négyszemközt fogja közölni a honvédelmi mi. niszterrel. t Az interpellációk Ezután áttértek az interpellációkra, M e i z 1 e r Károly volt az első interpelláló. A kormánypárt többsége kivonult az ülésteremből. A zsidótörvény .végrehajtását sürgette. Antal István államtitkár: A végrehajtási otasitás megjelenése már nem is hetek, haneiu csak napok kérdése. Tasnádi-Nagy András igazságügyminiszter válaszában előadta, hogy indokolatlan késedelemről nem lehet beszélni, mert a törvény már hatályba lépett. A végrehajtás évek munkája. Meizlernek nem lehet oka kételkedni abban, hogy a kormány, amely öt hónapon át állotta a harcol, a legrövidebb időn belül gondoskodik arról, hogy a t-idótörvényt haladéktalanul végrehajtsák, Szöllösi Jenő interpellációjában azt kérte, hogy járványok esetén maximálják az állatorvos munkadiját. Gróf Teleki Mihály földművelési miniszter: Csakugyan van némi hiány állatorvosokban, azonban ennek oka az, hogy Kárpátaljára és a viszszac&atolt felvidéki országrészekre sok állatorvost kellett küldeni. Ennek következtében a csonka országnak amúgy is kevés számú állatorvosának száma csökkent, azonban már is javulás mutatkozik. A filmgyártás Következett János Aron interpellációja a magyar filmgyártás tárgyúban. — Azt kérem — mondotta — a minisztereinők úrtól, bogy szögezze le azt a hivatalos álláspontot, mely a magyar filmgyártás körül kialakult mérgező légkört eloszlatja és eloszlatja a bizalmatlanságot, hogy meginduljon a kormány segítségével cs a magántőke megmozditásával a magyar filmgyártás. Rendkívül fontos közgazdasági szempontból a magyar film és fontos kultúrpolitikai feladata van. Fájdalom, a filmgyártás most elhanyatlott és 1939-ben mindössze nyolc magyar fűmet gyártottak. Arra kell kérnem a miniszterelnök urat, mutassa meg, hogy ebben az országban a nemzet akaratával szembehelyezkedni nem szabad. Méltóztassék azonnal segítséget nyújtani a magyar filmgyártáshoz, hogy a még hiányzó 15— 20 magyar filmet le lehessen gyártani é? a magyar filmgyártás állandósága biztosittassék. Gróf Teleki Pál miniszterelnök az interpellációra azt válaszolja, hogy a filmgyártás átmeneti szünete a Hunnia-filmgyár ügyével kapcsolatos. A filmgyártás elakadása nincs összefüggésben a zsidókérdés rendezésével. Ha biztosítani tudjuk a gyártási feltételeket, keresztény tőkével ti lehet filmet gyártani. Februárig 30 magyar filmet lehet előállilani. A film az egyik legfontosabb nevclöcszkőz, ezért nemzetpolitikai és nemzetvédelmi szempontból a filmgyártást irányítani kell. „Ne cslnálianak demagógiát" Palló Imre interpellált »a rémi községi rendőrség brutalitása* ügyében. Keresztes-! ischer belügyminiszter válaszolt. Csak annyit legyen szabad megjegyeznem — mondotta —, hogy az ilyen eseteknek megvan a törvényes fóruma és ezek nem arra valók, bogy ezekkel az ügyekkel az ország színe előtt demagógint csináljanak. Szenti ványi Laios interpellált a borsodmegyei mezőgazdasági bizottsági választások ügyében. Ka bók Lajos az iparügyi miniszterhez interpellált az ellenőrző bizottságok működéséről. Varga József iparügyi miniszter válaszában kijelenti, hogy a bizottságok nem feleltek meg a várakozásoknak. Munkájuk, hatályosabbá tétele végett azonnal intézkedéseket tesz és a bizottsági munka megindítása mellett az állami szervek felhasználásával is gondoskodni kiván az ellenőrzés hatályosabbá tételéről. Izgatás a mezőgazdasági munkásság körében Következett T i 1 d y Zoltán interpellációja a mezőgazdasági munkásviszoDyok alakulásának jelenségeiről. — Most, amikor sok helyen a 6—8 pcngö't érik el a napszámbérek. sőt egyes helyeken 10 pengő napszámbért is adtak, mégis mintha nyugtalanabb lenne ez a mezőgazdasági munkás, mint a legsanyarubb években. A mezőgazdaság egyre keve sebb munkást tud majd foglalkoztatni. Egyes helyeken — folytatta Tüdy — munkáshiányról is panaszkodnak. Ugyanakkor Németországban 10— 12 ezer mezőgazdasági munkásunk van kint. — A politikai jelszavakkal legyünk elővigyázatosak az életnek ezen a nehéz területén. Emberi nyomorúságot, kielégíthetetlen vágyakat felhasználni csak azért, mert valakiben túlságosan megvan a másokon minden áron való felülemelkedés vágya, ez a nemzet érdekei ellen való, ez egyenlő a hazaárulással. Vigyázni kell, bogy ez az agitáció sehol ne dúlhasson. Kérdezte ezután Tildy, nem vette-e fontolóra a földmüvelésügyi miniszter a németországi munkáskivitel megszüntetését. Ha megvizsgálnák a munkabér valutáris részét, kiderülne, hogy a magyar mezőgazda legalább is annyti fizet a munkásnak, mint amennyit a németországi mezőgazdasági munkás kap. Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter válaszolt. Rámutatott az interpelláló a magyar munkásoknak Németországba való kiszállítására és ezt bizonyos szempontból aggályosnak tartotta, ő nem tartja ilyen aggályosnak. Legnagyobb hiba a magyar mezőgazdasái munkásság életében az, hogy az évnek csak bizonyos szakában van megfelelő keresete. Ennek következménye az is, hogy az idén pár helyen nagyon kiugrott a napszám. Tavasszal bizonyos zavar volt, mert későn mondották meg, hogy hány munkás mehet Németországba. Ezért néhány helyen vonakodtak megkötni az aratási szerződést. A kérdés megoldása az lenne, hogyha Németországba jövőre is mennek munkások, akkor jóval hamarabb kössék meg a 'szerződést. K e r e s zt es-Fi s oh e r Ferenc belügyminiszter is válaszolt Tildv Zoltán interpellációjára. Köszönettel adózott Tildynek azért, hogy a magyar társadalmi élet legnehezebb és legkényesebb problémájával ilyen tárgyilagos hangon foglalkozott. Bejelentette, hogy az egész kormányzati rendszer a legnagyobb erőfeszítéssel készíti elő azokat a törvényhozási intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy segítsenek ezen a problémán. Nagyon szeretné, ha neki, mint szociális miniszternek és nem mint rendészeri miniszternek kellene foglalkoznia ezzel a kérdéssel. Sajnos, az id«i- nvééoH voltak olyan jelenségek, hogy . a mezőgazdasági munkásság köreibén felelőtlen izgatások folytak. — Nekem kötelességem, hogy ebben a vonatkozásban ügyeljek a rendre — mondotta — és biztosithatom az országot, hogy ha ilyen izgatásnak nyomára jutok, a JeJjető legszigorúbban megtorlóm, „Nem lehet tovább tűrni a tekintélyrombolást" Szünet után Tóth János tette szóvá a Kobnerféle parcellázás ügyét Szeder Ferenc a földmüvelésügyi miniszter* hez intézett interpellációt az országos mezőgazdasági kamara megalakítása tárgyában. Teleki Mihály gróf földművelésügyi mi* niszter kijelentette, minden tőle telhetőt megtesz, hogy a gazdák érdekképviseleti szerve megalakuljon. M a 1 a s i t s Géza a közületi építkezések megindítását sürgette. A fővárosi építkezések megindítását sokszor sürgették, de még ma sem történt semmiPallő Imre a miniszterelnökhöz interpellált a >Magyar Ujság« betiltása miatt "A kormánypárt zajos tiltakozása közben njra előadta a cikkben állított vádakat Tiltakozott a lapbetiltás ellen. Teleki Pál gróf miniszterelnök' válaszában hangsúlyozta, hogy nemcsak tudomása van a lap betiltásáról, hanem 6 kérte a belügyminisztert, hogy a megjelentek okából tiltsa be. A legutóbbi pártvacsorán hangsúlyozta, de akkor az egész országhoz szólt, hogy nem hajlandó tovább tűrni a tekintélyrombolóst. (Taps.V Ez a cikk pedig nem más és célja is csak az- Kunder Antal a birtok vételről tájékoztatta annakidején Imrédy Béla miniszterelnököt és tájékoztatta öt js, amikor njra felkérte miniszternek. Birtokát 186 ezer pengőért vette megtakarított pénzéhői. Hetvenhat ezer pengő vételárat fizetett ki és 112 ezer pengőt felvett, ezzel a birtokot megterhelte Tehát összesen 76 ezer pengőről van szóEz nem nevezhető meggazdagodásnak, olcsó demagógia arról beszélni, hogv a földéhes nép elől vették el a maffvar földet. Ezért kérte a lapbeliltást. Bizonyos sajtó durva hangja P r ő b 1 e Sándor és V a j n a Gábor interpellációja után. vitéz Faragó Ede mondotta el interpellációját a sajtószabadság és a sajtó felelőssége tárgyában. Hangoztatta, bogy bizonyos sajtó ujabban cinizmust visz belo komoly dolgokba, minisztereket támad meg és egyáltalán a tekintélyt veszélyezteti. Teleki Pál miniszterelnök válaszában határozottan hangsúlyozta, hogy mindig igen komolyan és határozottan elitélte « sajtó uagyrészéjiek hangját és a sajtó megreformálását fontos szükségességnek tartja. Biztosítja a Házat, bogy az anomáliák legalább egyrészének megszüntetéséről gondoskodni fog. Gondoskodni kell erről azért is. mert a sajtó egy része mindjobban és jobban elfajul. Ha a nemzetnevelés szempontjából a sajtó nem tér jobb útra, kénytelen lesz a többször emlegetett nádpálcát igénybevenni. Kénytelen lesz félretenni nemcsak saját pártjával szemben, hanem más pértárnyalatu lapokkal szemben is azt a rendkívüli tartózkodást, amelyet egyébiránt természeténél fogva eddig gyakorolt. Véleménye szerint a sajtó bizonyos durva hangja a gondolni és az eszme hiányát takarja. E i t n e r Ákos: Miért nem kapunk lapenge>délyt? Teleki Pál: Van elég lap és ha sajtójuk hangja meg nem változik, nem is fogok adni. A miniszterelnök a továbbiakban rámutatott arra, hogy a sajtószabadsággal helytelenül élő ujságirók megrendszabályozását a kamara feladatául fogja fel. Ami a valótlanságok közlését illetik, az a szándéka, hogy szigorúbban fogják büntetni, ha valaki hamis tények állításával megtéveszti a közvéleményt és téves megvilágításba helyez valakit. Végrehajtja feladatát, amelyet vállalt és annak végrehajtásában senki és semmi által sem engedi magát akadályoztatni. B a k y László az iparügyi miniszterhez intézett interpellációjában történelmi nagyjaink nevének üzleti reklám céljaira való felhasználásának megszüntetését sürgette. Varga. József iparügyi miniszter válaszában utalt arra. bogy az érdekelt minisztériumok már megtárgyalták a kérdést. A megfelelő szabályozást legkésőbb ezév végére megígérheti, j Az ülés 7 óra után ért véget-