Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-09 / 180. szám

B DECMAGYÁRORSZÁG 'Szerda, 1939. auguszíus 9. Hancúrozó kisérieiék egy üres kiskundorozsmai házban VádloiiaH padfára kerüli a tfszellemidéző•• (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes ügy szerepelt kedden Félegyházi Pál dr. iirásbíró előtt. Az ügy vádlottja özv. Varga lúnosnó Csalás cs sikkasztás miatt került a vádlottak padjára. Az elmúlt év novemberében 'gyík kiskundorözsmai ismerősei özv. Bakó lánosné Budapestro távozott s távollétében Vargáné gondjdlra bízta Brassói-ut 1L szám ilatli liúzát. Vargáné kitakarította néba az iireM'n maradt lakást s elvégezte a ház körüli .cuudökot. Ezért 10 pengő díjazást kapott bacon ként. Ment is rendben minden, ám egy napon küllős bírek kezdtek lábrakapni a faluban. Azt beszélték, hogy az üres lakásban szellemek íancuroznak éjszakánkent, sőt mintha nappal is észlelték volna, az élesszemíí szomszédok némi mozgást az elhagyott régi házban. Kérdezek Vargáuct, tud-e a' szellemekről, Vargáuó azoubaD nem tudott semmit. A falu elhitte lassanként a szellem-ügyet, de nem így a hatóságok. Egy napon értesítés meut Bakónénak Budapestre, bogy súlyosan megbírságolták, mert nem jelentette be, hogy kiadta a lakást s így a lakbér ütáu nem fizette ki az adót. Bakóné nagyon meglepődött s a megindult vizsgálat kiderítette, hogy Vargáné adta ki titokban havi 25 pengőért a gondjaira bízott üres házat, a péuzt zsebretetto s még örült ls, bogy az emberek hisznek a szellemekben. Az ügy így a bíróság elé került, amely Varga Jánosnét, a „szellemidézőt" 30 pengő pénzbüntetésre itclte, az ítélet végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre fölfüggesztette. Az ítéletben mindenki megnyugodott. Hihetőleg a szellemek ís ... Uriszabóságomat neinyitattam UBrhelviFerenc Kelemen-utca 8. sz. alatt (Rovat-kávéház mellet) Készítek elsőrendű kivitelben úri ruhákat felöltőket. stb. Kül- és belföldi szövetek raktáron úri szabómester Kesmdí Csapó Máriát Szeged a muli dülerében /I város pusztulása VII. 'Az 1879-iki nagy árviz Szegedet egyáltalában •nem érte váratlanul. Hónapok óta aggasztó helyzet sejtette, hogy a veszedelem közeledik és bicony nemcsak az elszabadult elem, hanem a rendszer, elsősorban a kormány volt hibás abban, bogy a virágzó tiszaparti város a hullámok martaléka lett. 1878-ban ismét szokatlanul magas volt a vizSllás. A Tisza decemberben keményen befagyott, rle pár nap mnlva megenyhült az idő és a zajlásnak indult jég a Maros torkolatánál torlódá. 'Okat okozott. A szegedi folyamroérnökség komolynak Ítélte a helyzetet, de miután a sors iróniája gyakran megcáfolta a szakemberek állításait, ez a vélemény különösebb izgalmat most nem okozott. Még a percsorai ármentesitö társulat kormánybiztosa sem mutatott érdeklődést. Miután azonban a viz lassan emelkedett és a töltések alámosottaknak fis gyöngéknek mutatkoztak, a vízvédelmi bizottság megalakult és a 'öllések alapos megerősítésére a kormányhoz fordultak segítségért. A kormány azonban, amely IHÍIdául Boszniától sohasem sajnálta a pénzt, a l'iszavidck élet-halál küzdelmeivel szemben rideg részvétlenséget mutatott. Ismét Szegednek kellett óriási áldozatot hoznia és a társadalmi szervezkedés is megindult. Március 3-án már oly magas volt a viz, hogy több helyen szinelt a töltésekkel. Mgyő már menekült. Szegeden bezárták az iskolákat, szinházat, a lakosságot pedig kirendelték a töltésekre és dermesztő hidegben, éjt-napot eggyétéve folyt az egyenlőtlen küzdelem. Ebben később nagyszámú katonaság is segédkezett, de csak védekezésről lehetett szó. A viz egyre nölt. A mentési előkészületek is megtörténtek, a város levéltárát és az elitélt rabokat biztonságba helyezték, illetve' elszállították. A tanács igeckomolyan fogta föl a helyzetet és a képviselőházhoz ismét föliratot intézett, de ez a levél szomorú mementóként akkor került a Iláz asztalára, amikor Szeged már hullámsírjában nyugodott. Március 5-én Pclrescn, a percsorai társulat legbiztosabb szakaszán, gátszakadás történt. A katona még keresztülment a töltésen, pár perc múlva megingott mögötte a föld és a töltés egész tömegével a mélybe zuhant. Az áradat óriási robajjal áttört és Sövényházánál kettészakadva, egyik része elöntötte Algyői és Tápét, a másik rész átszakítva a baktói töltést, rohamosan közeledett Szeged felé. A városban óriási volt az izgalom. A nyugtalankodások miatt statáriumot kellett kihirdetni. A költözködés és menekülés nagy erővel megindult. Egyes házak pinceablakait, kapuit befalazták. Az udvarokon lábtókat, állványokat emeltek. Az alföldi vasúti löltésen pedig— ahonnan a viz várható volt — a katonaság és lakosj ság minden erőt megfeszítve dolgozott. Különösen . a szegedi hajósok és halászok mutatkoztak igen| ügyeseknek, az ö vonalukon gátszakadás nem is Melyen lesújtva tudatjuk minden jóbarátunkkal, az egész rokonság nevében is, hogy a Mindenható magához szólította családunk büszkeségét. Reich Manó nincs többé, 76 éves korában, hossz u szenvedés után, csendben elhunyt. Szerdán délulán 6 órakor temetjük a cinteremböl. özv. Reieh Manón* Erzsi Pollák Endre Pollák Zsuzsika felesége Jolán Lichtenstein Rezső egyetlen unoikája Olga Kaiser Kálmán leányai vejei. Külön villamoskocsik indulnak fél 6 órakor a Dugonics térről flttho n-M ozgé, Szőrén szerda csütörtök Fillérei helyárak. Hurícane hl ser o műsor! A Délmagyarorsrég előfizetőinek és családtagjainak legyenként 101 kedvezmény történt. Már-már ugylátszott, bogy a veszedelem elhárithaló, de 11-én este, szokatlanul szép, enyhe, tavaszi nap után, a nap vörösen bukott le és erős szél támadt. Az árvedök nagy aggodalommal látták, bogy a szél hatalmas hullámokkal paskolja a már ugyancsak átázott, gyönge nyúlgátat. A szél egyre nőtt, majd tomboló viharrá fokozódott. A munkások csuronvizesen, fáklyafény mellett küzdöttek a megvadult elemekkel, dc emberi erő gátat előttük már hiába emelt. A szél segített a viznek, a viz ádáz ellensége lelt a földnek és az alámosott nyúlgát iszonyú robajjal beszakadt. Ebben a pillanatban elült a szél, megszűnt az orkán és a félelmetes színjáték záróakkordja egy szörnyű rombolás nyitánya lett Éjjel két óra volt. A viz a vasutitöltósen át, Rókus felöl a mai Kossuth Lajos-sugárut helyén rendkivül gyorsasággal zudult Szegedre. Rókusf valósággal elseperte, a temetőből még a sírkereszteket is elsodorta. Elöntötte Felsöváros keleti részét, majd a Mars-térre ömlött. A Kigyó-. a Kálvária-utcán és a Dugonics-téren át terjedt Alsóváros felé. Amikor a gázgyárat elérte, az egész város sötétségbe borult, de ugyanakkor kigyulladt gyufagyár, a Pick-Iéle likőrgyár, egy pékműhely és a fölcsapó lángnyelvek kísérteties fénye mellett tombolt a tüz és a viz. A városházán együtt virrasztott a tanács f amidőn a vészhirrel a sáros hiruökök befutottak, a síri csöndben csak ennyi hangzott: — Megtörtént! . . . Megkondult a városháza öreg harangja, dörögtek a mozsarak és a halálsápadt emberek zokogását a viz szörnyű moraja, omladozó falait kísérteties recsegése kisérte. Reggelre a Széchenyi-téren I m, némely helyen 5 m magasan állt a viz. A házak egymáfvután omlottak össze; 5585 ház pusztult el, 70.000 magyar vált hajléktalanná. A lakosság fejvesatetten menekült vagy apatikusan nem akart b» lyéről elmozdulni. Oly nagy volt a zavar, hogy volt. aki értékei helyett egy lyukas szitát menekített. Voltak, akik megörültek a rémülettől. Egy fiatal férj, akinek felesége a Yizbcfutt, házának tetejéről hosszú rúddal keresgélte a mély vízben élettársát. Éveken át. mint eszelős bolyongott s ahol vizet látott, mindenütt keresgélt. 130 ember fult a vizbe, de sokan meg is fagytak. At ár a csatornákat és az emésztőgödröket is kimosta és szörnyű bűz terjengett. Egv gyógvszertórt is szétsodort a viz és a sárga-lila, zöldszinö mérgezett vízben úszkáló állatok, de még a madaruk is mind elpusztultak. Rövid négy óra alatt a virágzó, élénk tiszaparti város fölölt a halál csöndjével terpeszkedett a viz. Ar utolsó munka amely a vízbetöréssel abbamaradt, a Szegődi Il'ridó március 12-iki száma volt. Egyetlen olda'án széles gyászkerctben'csak ennyi állott :Kongj városháza öregba. rangja! Hirdesd Szeged népéuck, hogy szülővárosának végórája elérkezett.* A mentési munkálat, amelyet sziveltépő jelenetek között a katonaság, a társadalmi egyesületek és az országgyűlés tagjai végeztek, 3 nap alatt végbement. A szegcdi nép élelmessége jellemző, hogy három nap múlva nagy kétségbeeséséből már fölocsudolt és a szárazon maradt helyeken, kapuk, alatt szabályos hetipiacot tartottak. Vizes posztót és ázott dohányt igenolesón lehetett vásárolni . . i Aniire a császár Szegedre érkezett, a lakosság már a veszedelmen tul volt, de cleseftségélben, hujléklalansáigában az elpusztult város romja! fölött, rendkívül szánalmas képet nyújtott. Senkisein hitte volna akkor, liogv /Szegei szebb lesz, mint volU-jelszó valóra válik. De az bizonyos, hogy ehhez nemcsak a minden oldalról megnyilvánuló nagy részvét, segítség, hanem a szegedi nép törhetetlen, szívós élniakarása és szülőföldjéhez való rajongó ragaszkodása kellett és segítette cl. tiuermekkocsik, (sőbntoreft legolcsóbban beszerezhetők v. Kállaiménál Kálvária v. iá szám. Telefon 15-38. Mtf