Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-08 / 179. szám

4 DfiCMAGYARORSZÁG Kedd, 1939. augusztus 6. ját. Itt alakitolta meg Főméltóságod azt a maroknyi sereget, amely visszavezette az or­szágot a törvényes rend és jogbiztonság szi­lárd alapjára. — A kis, lelkes sereg Főméltóságod vezeté­se és irányítása alatt terebélyesedett és fejlő­dolt azzá a honvédséggé, amely immár nemcsak a belső rend támasza, ha­ntin kifelé a pajzs és a kard szere­pét is betölti, betölti pedig olyan mértékben, amely tiszteletet vált ki barátnál és ellenséguél egy­aránt. — Ez a honvédség legfelsőbb hadurától ezév márciusában parancsot kapott az ezeréves Magyarország joglalanul letépett területe egyik alkotó elemének: Kárpátaljának visz­szafoglalására. A parancsol Főméltóságod megelégedésére végrehajtottuk. Ez volt az uj, a trianoni béklyótól fölszabadult honvédség­nek első fegyverténye. — Főméltóságod a vezetés és a csapatok ki­magasló teljesítményeinek jutalmazására ha­dikitüntetést alapított. Az 18-18-as szabadság­harc idejétől eltekintve, évszázadok óta ez az első tisztán magyar hadikitüntetés, amelyet büszkén visel minden azzal földiszitett hon­véd. A kitüntetett honvédek, valamint az egész honvélség büszkeségét és e hadikitünle­tes belső erkölcsi értékét nagyban növelné és a kitüntetett személyek öröme csak akkor lenne teljes, ha a legfelsőbb hadúr, aki ezeknek a hadműveleteknek a lehetőségét megteremtette, azokat a legfelsőbb fokon irá­nyította, akinek acélos akarata azokat teljes sikerré érlelte és akinek a vállára az erköícsi és történelmi felelősség teljes súllyal neheze­dett, tehát e hadikitüntetést legelsősorban ki­érdemelte, saját maga is viselné. — Ezért ugy a magam, mint az egész hon­védség nevében alázatosan kérem Foméltósá­gu Kormányzó Urat, kegyeskedjék megenged­ni, hogy a szentkoronával ékesített magyar érdemrend nagykeresz/ jenek Ihadiéikitményes és kardos jelvényeit hódolattal átnyújthassuk és kérjem a Magyarok Istenét, hogy azokat a Főméltóságu Kormánvzó Ur az emberi kor legvégső határáig jóegészségben viselhesse a haza javára és mindnyájunk örömére. A kormónuzó szózala: A hadsereggel aii vogij bnhlh a nemzet! Magyarország kormányzója a honvédelmi miniszter szavára a következő beszéddel vá­laszolt: — Köszönöm a magyar királyi honvédség nevében átadott kitüntetési jelvényeket, amelyekét elfogadok, mert e tényben elsősorban annak a munkának megbecsülését látom, amelyet a lefolyt husz év alatt nem én, hanem a honvédség mindenkori vezetősége, tiszti cs altiszti kara, lelkesedéssel, fáradságot nem ismerő odaadással, kiváló szaktudással, sok­szor a legnehezebb viszonyok között, de mindenkor önzetlenül, csak a haza javát nézve, teljesített. Ez tette lehetővé, hogy a Szegedről annakidején elindult maroknyi seregből ki­fejlődhetett a mai korszerű honvédség, amelynek részei a közelmúltban igazolták be, hogj ugy szellemben, mint odaadó kötelességteljcsitésben méltó utódai a régi dicsőséges magyar hadseregnek. _ Az a húszéves szervezési, kiképzési és nevelési munka, amely oly szép eredményt ért el, csak ugy volt lehetséges, hogy a magyar királyi honvédség minden tagja elődei pél­dájához méltóan a lángoló hazaszeretet eszméjétől áthalva, egy nagy nemzeti célra irá­nyuló egységes gondolattól hevitve, töretlen és törhetetlen egyetértésben egyedül csak ma­gasztos hivatásáért dolgozott és munkálkodott. A szellemi egység, amely nem enged a hon­védség tagjai közé az egységet megbontó eszméket behatolni, párosulva a mindenrangu elöl­járókkal és följebbvalókka] szemben táplált bizalommal, az egészséges alap, amelyre föl­épülhet egy hadsereg, amely nélkül a nemzet a mai nehéz időkben megállani nem tudna. Mert ma időszerűbb, mint bármikor, amit husz évvel ezelőtt mondottam: „A hadsereg­gel áll, vagy bukik a nemzet!" — Amikor tehát most is őszinte hálával és teljes elismeréssel gondolok mindazokra a férfiakra, kicsinyekre és nagyokra, hírnevesekre és névtelenekre, akik a lefolyt husz év alatt velem együtt munkálkodtak a honvédségen belül annak fölépítése, fejlesztése, meg­erősítése és felvirágoztatása körül, újból csak azt kérem tőletek és a honvédség- jelenlegi és jövőbeli minden tagjától: Ne engedjétek a katonai kötelességek föltétlen teljesítésének egységes szellemét megbontani és a vezetők legjobb akaratába vetett föltétel nélküli bi­zalmat megingatni, mert csakis igy érhetjük el azt a nagy célt, amely most és mindenkor valamennyiünk szeme előtt lebeg! ninlszlerelnöhl pohárköszöntő o vigadói ebeden 'A Vigadóban a kormány tagjai a régi ellen­forradalmi bajtársakkal családias összejövetelt tartottak. Az ebéd közben Teleki Pál miniszter­elnök állott föl elsőnek, közvetlen, keresetlen szavakkal mondott pohárköszöntőt. — Húsz év előtt, — mondotta Teleki Pál ?tóf miniszterelnök — szegényen és rongyosan gyűltünk össze itt Szegeden, tehát mi voltunk az első Rongyos Gárda ebben az országban. > Egyformán kivettük részünket a nemzeti meg­újhódáa munkájából. Boldogan jelenthetem a Kormányzó Ur őfőméltóságának, hogy a pa­rancsot. teljesítettük. Büszkék vagyunk arra, hogy a Kormányzó Ur is úgy jött közénk ron­Délután 17 órakor a Városi Színházban "Horthy Miklós kormányzó és a kormány tag­jai MOVE-ünnepségen vettek részt. A kor­mányzó a tisztikar, ebédjéről érkezett, míg a gyos-gárdistaként, mint amilyenek mi voltűnk. Otthagyta családját és » törvényszék épületé­ben, ahol minisztertanácsot tartottunk, egy­szercsak kinyitotta az ajtót és esőköpenyben, sapkában belépett Horthy Miklós s csak any­nyit mondott: ,,Megkaptam az üzenetet, itt, var gyokl" S megindult Magyarország újjászüle­tése. A pohárköszöntő elmondása után a Viga­dóban ebédelő többszázfőnyi közönség lelke­sen ünnepelte Horthy Miklós kormányzót. Fölszólaltak még az ebéden vitéz Endre László, Pestvármegye alispánja, Tost Barna, a kas­sai dóm plébánosa', Vértessy Károly, Klement Antal, Kálmán Tivadar, vitéz Borza Pál és vi­téz Magasházy László tábornok. Ezután fölszó­lalt Romanelli olasz ezredes is; német nyelven köszönte meg az üdvözlést és arra ürítette po­harát, hogy Magyarország területben továbbra is gyarapodjék a régi határokig. főméltóságu asszony a püspöki palotában volt' hivatalos ebédre; a MOVE ünnepségen uem vett részt, miután 18 órakor a városházára ment az ünnepies fogadásra. Amikor a kormányzó belépett a díszpáholy­ba, lelkesen és hosszasan ünnepelte a közönség. A színpadon gyászdrapériával letakart angya­loslobogó volt a középen; köröskörül MOVE­jelvények, az emelvényen kivilágított föliratj „Becsülettel a hazáért!" Az ünnepség a dalár­da énekével kezdődött, majd Szeder János or­szággyűlési képviselő, a MOVE elnöke mondott megnyitószavakat. Mély tisztelettel köszöntöt­te Magyarország kormányzóját, majd méltatta a nap jelentőségét. Ezután Teleki Pál gróf, a gyűlés ünnepi szónoka lépett az emelvényre, mély főhajlással üdvözölte Magyarország fö­méltóságú urát és percekig tartó tapsvihar kö­zepette, mély meghatódottsággal kezdte el be­szédét. — Ezen a napon, amikor a MOVE-ban köz­gyűlésre ülünk össze, gondolatunk szálljon vissza egy férfiúhoz, aki Főméltóságú Urunk­nak, a nemzeti hadsereg megszervezésében lel­kes segítőtársa volt. Ez a férfiú: Gömbös Gyu­la; áldott legyen az ö emléke. A közgyűlés tagjai fölálltak és egy percig tartó némasággal áldoztak Gömbös Qyula em­lékének. Teleki Pál gróf miniszterelnök ez­után így folytatta beszédét; — Véletlen az, hogy a mai nap szónoka aZ ország miniszterelnöke is egyúttal, illetve, hogy az ellenforradalmárok egyike tölti be ma a mi­niszterelnöki pozíciót. Meg kell állapítanom, hogy amit általánosságban szegedi gondolat­nak neveznek, az nem szegedi gondolat, mert nem Szegeden született meg. Az, amit ma sze­gedi gondolatnak hívnak, már ezeresztendős és erre a földre ezer évvel ezelőtt hoztuk ma­gunkkal Árpád vezér nópéveL A miniszterelnök ezután meleg szavakkal méltatta az ellenforradalmi bajtársakat, majd az ünnepi közgyűlés a Magyar Hiszekegy el­éneklésével végetért. fogadás a városházán A városházán 18 órakor fogadás vette kez­detét. A fogadáson meghívott vendégek vettek részt: a kormány tagjai, a szegedi és más vá­rosbeli egyházi, katonai és polgári előkelősé­gek. A közgyűlési tanácsterem ajtajában Pálfy György dr. kultúrtanáesnok és Kemenessy Ti­bor dr. népjóléti tanácsnok fogadta a vendége­ket A háziasszonyi tisztet Pálfy József dr. polgármester felesége látta eL A közgyűlési terem falainál körbenfutó büfféasztal volt, ahol magyarruhába öltözött fiatal leányok kedve­sen szolgálták fel a szendvicseket, frissítőket, fagylaltot A fiatal lányok csoportjából a kö­vetkező neveket jegyeztük föl: Rozsáli Erzsé­bet, Altorjay Erzsébet Tóth Zsuzsa, Schmidt Lujza, Becsey Ilona, Máriaföldy Baba ós Pipi, Csűri Ilona, Kaszás Antónia, Pálik Anikó, Buócz Baba, Tari Erna, Pottyondy Zsófi, Ráca Kata, Balogh Edit, Magyari Ibolya, Muth Irén, Schmidt Julianna. A karzaton elhelyezett zenekart Fricsay Fé« reng dirigálta. A főispáni hivatalban a T-alakú aszta", díszesen és ízlésesen födiszitve vár tg, Hé vizgyégyf ürdőn (Hévizszentandráson) és Balatonlellén Elő- és utóidényben: Egy hét 28*- P A főidényben: Egy hét 34'' P. Felvilágosítás és jelentkezés: a Délmagyarorazág Kiadóhivatalában Aradi u. 8. és a Menetjeqylrodában Gömbös Gyula emlékesete a Városi Színházban megrendezett MQ-ífS-ttnnepségen

Next

/
Oldalképek
Tartalom