Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

Vasárnap, 1939. augusztus <0. DECMAGyARORSZXG 13 KÖZGAZDASÁG Szeged o farlíaproMéntáK tükrében Suliiosan vergüdih a halárváros Szeged Ipara — roiborllfa a kalkulációi, csökkenti a versenyképességei a magas tarifa - hüiön nehézségek a szenelfálás körül - Sürgősen el keil készíteni az uf, lépcsőzetes ditszohási táblázatot (A D álmagyar ország munkatársától.) Szeged iparának és kereskedelmének régi, állandóan visszatérő panasza, a tarifakérdés. Szeged helyzete tarifális szempontból rendkívül nehéz. Á magas szállítási költségek számos iparágat tettek versenyképtelenné és nagyban okai annak, hogy egyes budapesti vállalatok ma már szinte korlátlanul telepedtek a piacra. Uj ipartelepek, gyárak létesítését egészen kizárja a szén és a fa, a legfontosabb energiaforrások, be. -szerzési nehézségei. A megoldatlan problémák eredményei az egészségtelenül Budapestre centraUzáJódott ipar és nem utolsósorban a határvárossá lett és a kereskedelem útjából kieső Szeged iparának súlyos vergődése. Áldozatai közé tartozik a szegedi fogyasztó is. Ma a kétízben is megnagyobbodott hazában a helyzet még súlyosbodott. A távolságok megnőttek, a tarifa pedig változatlanul igen magas és ezért tarthatatlan. Az új piacok az új nyersanyagbeszerzési források Szegedtől 500-J-600 kilométerre, a magas tarifa miatt pedig elérhetetlen távolságra vannak. Ez minden számítás rentabilitását felborítja. Nagy mértékben jelentkeznek a nehézségek azonban országos viszonylatban a kisebb távolságoknál is. Igy a tarthatatlan állapotok elhárítását előbb januárban a kassai, most júliusban pedig az ungvári tarifaértekezleten igyekeztek megoldani, azonban még sikertelenül. Azzal az indokolással, hogy a leszállított tarifa a MÁV-ot súlyosan megkárosítaná, minden maradt a régiben. Ennek ellenére azonban a MÁV részéről megvan a jóindulat a probléma megoldására. A tűzifa kérdése a legsúlyosabb. A tüzifapíaq immár hónapok óta a legnagyobb bizonytalansággal küzd, amit Szeged igen erősen érez. A bizonytalanságot a MÁV-nak az a törekvése idézte elő, hogy a tűzifára vonatkozólag érvényben volt fuvardíjkedvezményt megszüntesse. Eredetileg úgy volt, hűgy a kedvezmény már junius 30-án megszűnik, a szakma azonban rámutatott a nehézségekre, amelyek egyaránt sújtják a hazai termelőket és a fogyasztókat s a tarifa fölemelése révén maga a kincstág is jelentősen károsodna, mert a kárpátaljai kincstári fát budapesti paritásban adja el. A MÁV ;tehát új díjtételeket hozott javaslatba; új tételek a fuvardíj és kövezetvám beszámításával a. következők: 10.000 kilogrammonként 400 kilométernél a tarifa 136.0 pengő, 500 kilométernél 151,40 és 600 kilométer távolságnál pedig 163.40 pengőt tenne ki. Szeged helyzete az új díjszabás miatt igen kedvezőtlen lenne, mert még a Kárpátaljához •kozelebböső fogyasztó piacoknál is a MÁV által javasolt díjtételek azt eredményeznék, hogy a szállítási költségek — hozzászámítva a fuvarlevél, mérlegdíj, vagonbarakás és a feladóállomási útvám költségeit, amelyek tíz pengő körüli összeget tesznek ki — elérik az eladási ár 50 százalékát, a nagyobb távolságoknál pedig a 60—80 százalékot. Kétségtelen, högy így a fönnmaradó összegből még a nyerstermelés költségeit sem lehet fedezni. Az Országos Erdészeti Egyesület az eddig (érvényben yolt kedvezményes díjszabásnak 1940. deeembeg 31-ig történő meghosszabbítását kéri, minthogy a visszakerült kárpátaljai részek erdőgazdaságai az ez év őszén esedékes termeléseiket csak akkor tudják megfelelő erővel megindítani, ha az értékesítés lehetőségét a megfelelő vasúti fuvardíj engedélyezése biztosítja. A kedvezményes fuvardíj azonban nemcsak a termelő, a fogyasztó és a kereskedelem érdekeit szolgálja, hanem a nagyobb forgalom révén a MÁV bevétele is növekedne és a látszólagos yeszteségek hamar eltűnnének. A szén vasúti tarifája a háború Utáni Szeged állandó és égető problémája. A szegedi gyárak számtalan esetben fordultak a kedvezményes tarifa érdekében az illetékes miniszterhez, mert a magas tarifa minden kalkulációt felborit és a versenyképességet a minimálisra csökkenti. Az egész országban Szeged és a Tiszántúli vidék tan a legrosszabb helyzetben a szénellátás terén, annak ellenére, hogy a harmincas évek eleje, a gazdasági válság kezdete óta, a tarifa olósóbb lett. A rosszabb gazdasági viszönyok között, azonban az arány országos és főként budapesti viszonylatban nem változott. A szén tarifája » hazai barnaszénbányáktól Szegedig a kétszeresét teszi ki a Budapestig való szállítás költségeinek. A harmincas evek elején, amikor a legjobban érezhető volt a tarifális teher, adódik a legkirívóbb példa. A szubakillói barnaszén ára ab bánya 82 fillér, a bánfalvai pedig 74 fillér volt, a tarifa ezzel szemben 112, illetve 121 fillér. Az arány ma salamivel Csökkent, de Budapesthez viszonyít 7a, a bányától történő szállítás költsége Szegedre 30—50 százalékkal nagyobb ma is. A magas széntarifa miatt számtalan szegedi gyár állította la. te üzemét az Utolsó tíz évben, megdöbbentő mértékben mutatva az ipag viszszaesését Szegeden. A szegedi ipari termékek elhelyezésének új lehetőségeit és a mindig jelenlévő tarifális nehézségeket jól mutatja a következő példa. Főként a kassai, de más felvidéki városok kereskedői is, azzal a kéréssel fordultak a szegedi szappanfőző üzemekhez, hogy tegyenek ajánlatot a sitgedi háziszappan nagybani szállítására, mert Jfelmlős mennyiséget tudnak annak kiváló minősége folytán elhelyezni a felvidéki piacon. Indokolásul azt hozták fel, hogy a felvidéki nehéz víznik jobban megfelel a szegedi, főként állati zsiradékból kés-'ült szappan, mint a budapesti nagy gyárak növényi eredetű zsírokból Legszebb női kalapot Kuli Icánál Kliaii I -1 é r 3. késztilt szappana. Azunban a szállítási költségek jelentős terheket rónak a szegedi szappanra, amely legfeljebb 0 fillér fuvart bír el kiprogramként és ez a szállítás csak Budapestig teszi lehetővé. A budapesti gyárak, tehát a minőség ellenére is, jelentős előnnyel indulnak a versenyben. ' Ezekből a példákból jól láthatjuk, a szegedi ipar is kereskedelem hátrányos helyzetét, jelentős tarifális nehézségeit. amelyek a távolságok növekedésével még jobban megnőttek. Ami azonban Szegednek eddig állandó sérelme volt, most országos kérdéssé lépett elő s az egész tarifarsnd&eT megváltoztatását fogja előidézne. Á MÁV készséggel indította meg a tárgyalásokat új és egészségesel b rendszer felállítására és ezzel példát mutatót* a többi intézménynek, hogy a Trianon által kicsire szabott keretek megbontásával a kis magyar rendszerről a. nagyobb magyar kereihen és elgondolásokhoz kell alkalmazkodni. A most érvényben iévo tarifák a Trianont követő időkben kele keztek. A tarifa készítői kénytelenek voltak a k:s ország összesűritett vasúti hálózatára fölépíteni a kjlometrjkus egységtételeket. Oly kis távolságokat futott be a ír agyar árú (átlag 126—130 kilométert), hogy, kezdetben egységes tarifát akartak bevezetni, a bevált békebeli lép&őzetes tarifarendszerrel szemben. Végül azonban nem nagyon meredek, lépcsőzetes egységrendszert állapítottak meg, amely három övből úTl 1—100 kilométerig, 101-tői 300 kilométerig és végül 301 kilométeren: fölül. A? első övben legnagyobbak a tételek, a harmadikban pedig a legmérsékeltebbek. A barnadik öv tételei azonban nagyobb távolságoknál már nagyon megdrágítják a szállítást. Ma, már 800—900 kilómét? res távolságokra is keli számítani. Sürgős tehát az új, lépcsőzetes dij* szabási táblázat elkészítése. ti földrajzi helyzettel kapcsolatban azonban nem kell a sötétben tapogatózni, mert egyetlen megoldási lehetőség a jól, bevált békebeli tendssen alkalma* üáíö. A 400 kilométeren főiül i távolságokra igen ala ösi.ny díjtételeket kall megállapítani, 15—20 százalékkal alacsonyabbakat, mint a ma érvénybán lévő harmadik övben. Ezáltal a nagy távolságek megrövidülnek és a távoli vidékek egymásközti ker.es kedelme intenziven megindulhat, % kérdés megoldását^ mái megtették az első kezdeményező lépést, ami az egész ország fontos érdeke; a kis magyar úrtól a nagy magyar út felé vezet. Az alacsonyabb tarifa EülŐn jelentőséggel bWna Szeged szempoútjából, mert általa Szeged a kereskedelem és ipar terén elfoglalhatná azt a helyet, amelyet az ország második városa jogosan elvárhat. Festékek, lakkok parkettbeeresztő, káliszappan, kefe, ecset, seprők és mindenféle házi tisztogatási anyagok, vegyszerek, a legjobb minőségben, legolcsóbban Haraszthy Gézánál Feketesas-Utca 22.