Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

Vasárnap, f939. augusztus O. DÉLMAGyARORSZÁG 3 HUSZ EV Horthy Miklós fővezér szegedi elindulásinak történelmi emléke (Adatok a mai országos ellenforradalmi ünnepségekhez) ®A Délmagyaxország munkatársától.) ... és hiába folyt a tengernyi vér a hazát szerető magyar szivekből, elvesztettük legdrágább kincsünket: Nagy-Magyarországot . . . Nem az ellenség fegyvere aratott dicsőséget rajtunk, nem a magyar katona futott el a harc mezejéről, hanem a pártoskodó, hatalomra vágyó hazafiatlanság játszotta ellenség kezére országiunkat Amikor Budapesten valaki, egy akkori miniszter arról szónokolt, hogy nem akar többé katonát látni, a magyar bősök még mélyen bent állottak az ellenség földjén. Hetek kellettek ahhoz, araig elérték a magyar haza határát. Példátlanul áll a világtörténelemben, hogy az legyen a vesztes, aki éveken keresztül mindig győzött s akinek földjén ellenség nem tudott megmaradni És mégis. A bosszú, csodás, hősi harc után oera borostyán, hanem töviskorona ékesité Hunnia szép fejét . . . Mindenünnen keselyük lepték el e Hazát s a vörös uralom hóhérjai minden el lenállást megakadályoztak 1919. A vörös uralom őrjöngve tombol A románok elérték a Tisza vonalát. A Felvidéken 6 a Délvidéken vér és gyász lett a magyar sorsa. E szörnyű vérzivatarban csak egyetlen magyar ember állott sziklaszilárdan- H»rthy Miklós admirális, aki munkatársaival Szegeden fogott hozzá az uj-Magyarország megalapozásához. Szeged volt a magyar jövő bölcsője, ahonnan megváltást, feltámadást remélt a nemzet A vörös és idegen ellenségtől körülvett kis magyar szigeten Horthy Miklós magaköré gyüj tötte nemzetünk legjobbjait, a magyar ifjúság szine-virágát és megalakult a nemzeti hadsereg első, parányi csapata. A csapat óráról-órára nőtt s a katonák Horthy-vitézeknek nevezték magukat. Arra váttalkoztak, hogy védelmet, megnyugvást teremtsenek az ezer sebtől vérző magyar népnek s felemeljék a vörösök által sárbatiport magyar nemzeti lobogót. Szeged polgársága a legnagyobb lelkesedéssel sietett Horthy Miklós fővezér és a magyar nemzeti hadsereg támogatására. Szeged népének áldozatkészségét majdan aranybetüvel örökíti meg a történelem. Kiérdemelte a nevét: a magyar feltámadás városa. Szegedi mozaik 1919 bfti Olvasgatom a lapokat s igyekszem visszaidézni a letűnt mozgalmas multat, amikor a történelem súlyos kerekei itt dübörögtek az ország második városában. Francia megszállás és katonai cenzúra az első megfigyelés. A lapok sűrű fehér ablakokkal jelennek meg. BELVÁROSI MOZI Ma utoljára játszuk az Qrgoifcvírágzás.,*. HM síremlék aki nem látta, siessen megnézni, aki litta, uézze meg újra. 3, 6, 9 órakor Hétfőtől szerdáig Csat feluöttetnek! A legkényesebb téma, a legizgalmasabb esemény!!! MM az ílel Az amerikai COLUMBIA filmgyár nagy sexuális tárgyú filmje. Idén az egyetlen igazi FELVILÁGOSÍTÓ FIMJE. A filmet témájánál fogva csak felnőttek nézhetik meg. 5, 7, 9 Aggasztó a Tisza áradása cs a lakosság biáuyos ellátása. A május 7.-1 esemény, amikor is a Mars-téri és a többi kaszárnyákéi tényleges cs tartalékos tisztek és altisztek elfoglalták a vörösöktől, egyik lap sem enilili. Ellenforradalmi akciók már előbb is voltak. Sok a magánkezdeményezés. A vezetők nehezen találják meg egymást. Az első nagyobbszabásu akció az Uj Nemzeti Szövetség gyűlése a városháza közgyűlési termében A gyűlésen Peidl Imre gimnáziumi tanár többek között a következőket mondotta: — Nem beszélni kell most, lianem cselekedni. Hová lettünk? Hová süllyedtünk? Ahová nézünk, minden letiporva, minden öszszeomolva. Az if júságot megrontották . . . Lippay György bejelentette a gyűlés részt • vevőinek, hogy a Kunfi-féle közoktatási intézkedést hatályon kivül helyezik. A kommunisták exponenseit, mint hazaárulókat kiutasítják a városból. Zadravetz István ferencrendi plébános szavait idézzük a gyűlésből: — Mi a keresztény nemzeti szociálizmust akarjuk. Ez magában foglalja, hogy Magyarországon érvényesüljön mindenki ereje, tehetsége, munkája és szorgalma szerint. Édes hazánkat szerető magyarok akarunk lenni! A gyűlés végén valaki hírül hozta: árad a Tisza. Elérte a kilenc méter magasságot. A politikai nyugtalanságot az önféltés is növelte .. . Bertrix ezredes hirei között legsűrűbben szerepel, hogy az utcán nem szabad este liz órán tul közlekedni. A kereskedésekben megjelennek a francia nyelvkönyvek . . . írják, hogy Móra Ferenc hatezer látogatónak mutatta meg a városi muzeumot. A legkellemesebb hir: 15 vagon áru érkezett Szegedre. A 49. ezred uttAszttietése A május 15.-i lapokban petit betűből szedett hir látott napvilágot. A hir igy hangzik: A szegedi 46. gyalogezred újjászervezéséül. A következő sorok közlésére kértek fel: Képtelen hirek keringenek az újjászervezett 46. gyalogezredről. Elnevezték fehér gárdának, inások pedig vörös gárdának, hololt nem történt egyéb, mint az, hogy a volt közös hadsereg és a honvédség szegedi harcedzett tényleges tisztikarából, továbbszolgáló altisztekből és fegyelmezett legénységéből egy ezred állt össze Ennek a fegyveres erőnek a célja a közrend és a közbiztonság fenntartása. És azt a karhatalmi erőt, amelynek tagjai között a tisztek és az altisztek rangra való tekintet nélkül, a legénységgel együttesen puskával a vállukon teljesítenek szolgálatot és ezen célok elérésében semmi megakadályozni nem fogja. Az ezred a hazaszeretet és vasfegyelem elveire támaszkodik és ezen elvek alapján fogja az államvagyont, közrendet és közbiztopsáSot bárhonnan jövő támadástól megvédeni. Az első tiszta hang a káoszból 'A lapok közlik,, hogy Brauswelter Ottó kereskedő anyagilag tönkrement és agyonlőtte magát. Az egész város kisérte útjára Demke-palolabeli lakásáról. Várhelyi f József plébános mondott a sir feleit szivbemarkoló imát ... Hirek jelennek meg az első kolozsvári egyetemi tanárok érkezéséről. A Tisza erősen apad s hetvenkilenc vagon szén is érkezett. Hódmezővásárhelyt megszállották a románok. Egzotikus és szokatlan látványosság Szegeden a gyarmati katonák Hedzsra-ünnepe, a temető melletti repülőtéren. A marokkói olcsó és jé a "Szendrényt! Géza és Tsal Asztalosmesterek Bútorcsarnoka , Telefon 19—82. 35 Szeded, Dugonics-tér II I BÚTOR maharadzsa öccse is megjelent az ünnepségen. A várost Somogyi Szilveszter polgármester képviselte. Egy szemtanú emlékezik . . , Memória cimen megírta a szegedi ellenforradalom történetét Balázs József nyug. MÁV tisztviselő is, aki jelenleg Szolnokon lakik. A kéziratot elküldte a kormányzósági kabinetirodába, ahonnan dicséretet kapott, Balázs József annakidején a rókusi pályaudvaron teljesített szolgálatot és csatlakozott az ellenforradalomban szervezkedett vasutasok csoportjához. Balázs ugy tudja, hogy II o r t h y Miklós altengernagyot Z s i r k a y János ajánlotta a Károlyi-kormánynak hadügyminiszteri tárcára. Egy mozdonyvezetőtől hallották, hogy a legendáshírű admirális kenderesi birtokán van. Igy érkezett H o r t h y Miklós junius 12.-ke körül Szegedre Balázs József elbeszélése szerint. Kalifátok-e a látszót ? Zichy Aladár gróf junius 24.-én cikket irt, s ez a cikk elindította a nyilvános ellenforradalmi szervezkedést. A cikk egyes szakaszait itt közöljük: „Fegyverre hflv az elnyomott magyarság és összetett, könyörgő kézzel várják az anyák a szorongatottságjból való menekülést. Ilalljátok-e a jajszót? Halljátok-e a haldokló nemzet hörgését és megmozdul-e Szeged népe, hazánk büszkesége, véreink megmentésóért? Mindenki tartozik egész erejével támogatni a Szegeden székelő magyar kormányi s hivő szavára fegyverbe állni . . ." Ekkor költözött Károlyi Gyula kormánya Aradról Szegedre. Julius 26-án „Hazafiság és önérdek1' cí-< men P. Ábrahám Dezső későbbi miniszterelnök igy ir: „Itt az utolsó perc magyarok, ha elmulasztjátok, az utódok örök átka nehezedik rátok" . . . Pár nap múlva P. Ábrahám a szegedi kormány elnöke. Julius 1-én a kővetkező felhívás jelent meg a lapokban: Toborzás. A nemzeti hadsereg gyors tempóba szaporodik. Fiatal és öreg egyaránt siet a piros-fehér-zöld zászló alá. A toborzó bizottság gróf Zichy Aladár elnöklete alatt emberfeletti és nehézmunkát végez. A lelkesedés óriási. Meg kell jegyeznünk, hogy ezt a hirt a cenzúra alaposan megrövidítette. Általában a lapokban rengeteg az üres hasáb, a francia cenzor „jól" működik. Julius 3-án jelent meg Teleki Pál gróf cikke „Uj Nemzedék" cimen. Néhány sorát közöljük: „Enne.k a nemzedéknek, amelyet munkára és nemzeti érzésre egyszerre kell nevelnünk, ennek az uj nemzedéknek a bölcsőjét kovácsoljuk most. Rajtunk áll, akik ma ilt a nemzeti zászló köré sereglettünk, hogy dicsőséges lesz a munkája, az emléke majdan ennek a SZÉCHÉNYI MOZI Vasárnap utoljára 3,5,7,9 Csermely Gyula nagy regénysikere: — a legszebb magyar filmalkotás p I0PR1NI NÁSZ A békeidők DtoJaá regénye egy határszéli garnir.onbao TOiNBY KLÁRI, KISS FEREKC, JÁVOR PÁL Öivedy Zsóka, Rácz Vali, Apáthy, Pethő, Makláry Héttőtől p«it:ek?q nvor c?-net