Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-05 / 177. szám

r DftMflfiYARORSZAG Szombat 1939. vm. 5. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP xv. évfolyam ÍZT. szám Idegen színek dlvaQa Alig iaülik cl nap, begy szomorú bíreket ne hallanánk arról, hogy mikepen akarja megfojtani a román hatalom a magyar ele­tet Erdély ősi földién. Egyre haugosabbak a Tisza felsőszakoszán a puskalövések amelyek őrtúlló magyar fiúkat sebesítenek meg s egyre dühödtebb a fölszított román propaganda, amely tagadásba veszi a vér­rel megszentelt rögökön az ősi, megváltoz­tathatatlan magyar jogokat. A szemtanúk, a rádió, a napisajtó egyre sötétebb helyzet­képet ad az erdélyi magyarok életéről; két­millió magyar húsz esztendeje állandó fé­lelemben él, köz- és vagyonbiztonsága nincs, egyéni szabadsága, kisebbségi joga csupán a jólszervezett román propaganda állításaiban létezik, a valóságban nem egyéb, mint a sötét fanariotizmus, balkáni szemfényvesztés. Az erdélyi magyar és áJ­inagyar sajtót is központilag kényszerítik olyan cikkek közlésére, amelyek kizárólag a román propaganda céljait szolgálják, még ha burkolt formában is. Ujabban a buka­resti rádióban magyarnyelvű hírszolgálat működik: „fölvilágosít" és „ellensúlyozza" a magyar rádió „hazug híreit". A csehektől eltanult módszereket igyekeznek alkalmaz­ni s nem ukarják tudomásul venni, hogy a trianoni kényszerűség óta már volt Mün­chen, Bécs és Kárpáralja hazatérése. Még mindig azt hiszik a Jorga-elmélettől má­konyos szomszédok, hogy ők a római vi­lágbirodalom letéteményes utódai. Nem tudnak és nem akarnak mindaddig bele­helyezkedni a Trianon átkától megszaba­dult élet új formá:ba, amíg egy napon rá nem döbbenti őket a leküzdhetetlen való­ságra a történelem új világot teremtő vi­hara. Ez a vihar elsöpri a gőgös álmok in­gadozó pilléreit s az a hang, amely a ro­mán közéletben és a román sajtóban külö­nösen az utóbbi időben megnyilvánul a magyarsággal szemben, élénken bizonyítja, hogy ezt a történelmi tényt már maguk a románok is elismerik és tudják, hogy re­ménytelen ellene műiden küzdelem. Mi történelmi hivatásunk és ezeresz­tendős igazságunk erejének tudatában nem szállunk vitába a kétségbeesett Romániá­val, de szót kell emelnünk az ellen a kü­lönös tüuet ellen, amely elenyésző kicsiny­ségnek látszik a napipolitika rohanó ára­datában, de éppen a napipolitika miatt annyira föltűnő és annyira bántó, hogy föl kell figyelnie rá az egész magyar társada­lomnak, a magyar törvények alkotóinak és őrzőinek is. Amikor Romániában egy imakönyvben őrzött kis magyar nemzeti­színű szallagért a legszigorúbb büntetés következik, amikor a magyar szó is elteme­tett hang, amikor e vendéglőkben mahol­nap csak hámozva szolgálják föl a görög­dinnyét, mert színösszetétele a piros-fehér­zöld, ugyanakkor r-t Magyarországon az idei női konfekció cs nyári cipodivat kihí­vóan virít a kék-sárga-piros román triko­lórban.'Nem szerénven a többi divatszínek között, hanem föltűnően és csak ebben az összeállításban. A nyáriruhák és a cipők arasznyi, messzire látszó széles csíkokban hirdetik a román színeket. Ebben a kérdés­ben nem lehet védelmüi fölhozni az?, hogy a színek divatja nincs összefüggésben a politikával, mert ha mi talán túl ds tudjuk tenni magunkat a divat ilycnértelraű vo­natkozásán. tál a magyar határokon mesz­szemenő következtetéseket vonhatnak le ebből a tényből. Tla valaki Romániában a magyar színek összetételében jelenne meg az útcán, hónapokig tartó börtönt kellene elszenvednie. A mi kultúránk és a mi kö­vetkeztetéscink egészen mások cs lehet, hogy csak divathóbortnak hódolnak ho­nunk széplelkű hölgyei, lehet, hogv csak a divatdiktátorok fapiniatlanságával, vagy tudatlanságával állunk szemben, de az is lehet, hogy egy eddig észre nem vett céltu­datos román propagandával állunk szem­ben. Éppenezért nem lehet tovább halogat­ni a kérdés elintézó ét és bíróság elé kell ál­lítani azokat, akik a román színekkel való' kérkedés tonnámban szolgáltatják tauúje­Rőma, augusztus 4. A római és berlini ja­pán nagykövetség köreiből származó hírek sza­rint a TÓmai és bcxlini j'apán nagykövet a csütörtöki megbeszélésen elhatározta, hogy a tokiói kormánynak javasölni fogja Japán csat­lakozását az olasz—német politikai cs katonai szövetséghez. Hír szerint a két nagykövet eb­ben az értelemben küldött jelentőst Tokióba. Róma—Berlin -Tohió Háromhatalmi eguezménnuel válaszol rioszkvánah Milánó, augusztus 4. A Corricrc dclla Scra munkatársa előtt a berlini és a római japán nagykövet, akik a Villa d'Estebcn tanácskoz­tak, kijelentették, azért választották tanácsko­zásuk színhelyéül a Villa d'Estct, mert itt folytatta sikeres megbeszélését Ribbcntrop és Ciano gróf is. A tanácskozás egész sorozatát lezárta az a találkozó, amelyet a két nagykö­vet most folytatott. Annak célszerűségét vizs­gálták meg most, vájjon Tokió ne csatlakoz zék szorosabban a tengelyhatalmakhoz. Az angol sajtó rendkívüli jelentőseget tu­lajdonít a berlini és római japán nagykövet gomói találkozásának. A lapok egyrésze úgy magyarázza a comói tanácskozás erdemén yét, hogy Japán most már; véglegesen csatlakozott a tengelyhez. Nem kétséges, hogy a tauácskö­zás eredméuye egy háromhatalmi katonai egyezmény lesz. Ezt látszik igazolni az, bogy a uagykövetek tanácskozásán a katonai attasék is resztvettek. "Rámutatnak a lapok arra, hogy a japán kézséget a tengelyhatalmakkal való katonai megegyezésva félhivatalosan egy órá­ja! azután hozták nyilvánosságra, hogy Moszü­lét nemzetietlen magatartásuknak. Állítsa az ügyészség a bíróság elé azokat az üze­meket. ahonnan — gondolni sem merünk ra — ez a román propaganda elindult. Buka­restben hosszúkezű urak irányítják Románia fikciókra fölépült propagandáját. Hogy küzd­jön ezek ellen a magyar kisebbség, amikor Iáin: Magyarországon román színekben ri­kít az idei nyári divat? Az az ember, aki húsz esztendeig közelről látta és bőréu érez­te a román ..paradicsomot", hajlamos köz­pontilag irányított propagandát látni ebben a tüutelésbcu. A hatóságok nak kötelessége végére látni, vájjon: tudatlan és nemzetiet­len divathóbortról \au csupáu szó vagy tcnvleg ide is belopta magát a román pro­"paganda. Utóvégre is kissé furán hat, hogy magukat magyarnak nevező hölgycink kék-sárga-piros színőrülethe esuek akkor, amikor kétmillió magyarnak húsz év óta tilos Erdélyben a piros-fehér-zöld. vával közölték az angol—francia—szovjeforösí katonai megbeszéléseken résztvevő szovjetorosz küldöttség összetételét, London szerint a tanácskozás ered­ménye mintegy ellencsapása lesz a Moszkúban meginduló háromhatalmi katonai tanácskozás várható eredményének. Az augol lapok annak a várakozásuknak adnak kifejezést, hogy a szovjetkeirmány magatartása rövidesen alapvé­focit megváltozik és hogy a moszkvai paktum­tárgyalások hamarosan a nyugati hatalmakra nézve kedvező eredménnyel befejeződtek. Anglia, Franciaország es Amerfha Közös eltáráso Toldó, augusztus 4. A japán lapok pénte­ken kiemelik, hogy egyre merevebb álláspon­tot foglalnak el a tokiói tárgyalásokon. A to­kiói sajtó szerint egyes jelekből arra lehet kö­vetkeztetni, bogy Anglia, Franciaország ós Amerika közös eljárásban állapodott meg Ja­pánnal szemben. A nacionalista „Kokuiuiu Sliimbun" azt követeli, a tokiói tárgyalásokat azonnal szakítsák félbe, mihelyt ez szükséges­nek mutatkozik. Azt is követeli, hogy az Egye­sült Álamokkal szemben Japáu helyezkedjék új álláspontra. Loudoui jelentés szerint Hiranüma japán miniszterelnök alapos megfoutolás után bi­zonytalan időre elhalaszlota a japán belső ka­binet péntekre kitűzött rendkívüli ülését, amelynek az Európával szemben lcövetcndö politikáról kellett vplna tanácskoznia, A japán sajtó nem titkolja többé, bogy az angol-japán kerekasstaltárg,válások hoHpantra, jutottak. Japán csatlakozik az olasz-német szövetséghez A római és berlini nagykövet tanácskozása Rómában — Holtpontra jutottak az angol-japán tárgyalások Lengyelország válaszjegyzéke Panzignak

Next

/
Oldalképek
Tartalom