Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-04 / 176. szám

DÉEMXG7AR0RSZXG Péntek, 1939. augusztus & HaláEosvégü összeütközés az országúton (A Délmagyarország munkatársától.) Halálösvégü bzercjxcsétlcuség történt csütörtökön rlelben a hódmezővásúrhely—szentesi országúton Ifj. Maycrhoffer István békéscsabai clpögyárcs autón haladt Vásárhely felé. Az országúton megengedett sebességgel robogott autója, amikor észrevette, hogy egy szembejövő kocsi mögött egy kerékpáros halad. Tülkölni kozdctt, nehogy a kerékpáros előzze a kocsit, azonban hiába vonta magára a figyelmet, a bicikli éles szögben clejekerült a szekérnek s teljes sebességgel beleszaladt az autóba. A vezető az Titolsó pillanatban fékezett, azonban már minden intézkedés hiábavalónak Ecsedi Csapó Máriát Szegedtől mintegy öt kilométernyire, az Alsótii-zaparton fekszik, a Boszorkánysziget. Valaha sziget lehetett, de idővel föltöltötték, vagy bciszáposodott és most mint félsziget húzódik hoszszan a Tisza partján. 11r a tisztások, redves vén füzek és susogó rezgő nyárfák idillikus környezetében mossa, szaggatja parljait századok óta a viz. A nyárt csöndben madár sem rebben, szellő sc rezzen, még a békák is szótlansági fogadalmat tettek s ha a katonai barakkok és a szigeti katonai őrség nem emlékeztetne nagyon is a mára, könnyű volna elképzelni és lepergetni azokat az eseményeket, amelyek 211 évvel ezelőtt itt történtek. 1728-ban Szeged várospolitikai életében nagy változás 'állott be. Főbiróválasztásra került a rer és nem tudtak a személyben megegyezni. Azalőtt tradicionális szokás volt, hogy csak ben-zülött, arra érdemes szegedi polgár lehetett a a város vezetője, most két pártra szakadt a város és egyszerre két föbirót választott. Ez pcilig ugy történt, hogy — amint már emiiteltük — Szegeden a törökök kiűzése után igen fellendült bizonyult: az autó elkapta a, kerékpárost, széles ívben az úttestre dobta s a kerékpárost messze lökte el az úttest szélére, ahol az véresen, összetört tagokkal terült el. A szerencsétlenség színhelyére kihívott mentőknek már nem akadt dolguk, csak a beállott halált konstatálhatták. A kiszállt rendőri bizottság megállapította, hogy az országúti szerencsétlenség áldozata Stavorán Flórián cipész. A tanúk kihallgatásának adatai igazolták Mayerhoffeí István állításait, amelyek szerint a kerékpáros az önmaga vigyázatlanságának lett az áld< zata. A holttestet fölbSnőolják. a gazdasági élet. Ennek következtében bevándoroltak az idegen iparosok és kereskedők a világ minden tájáról. Ezek idővel nagyon meggazdagodtak, céhekbe tömörültek és részt akartak venni a város vezetéséiben, sőt a hatalmat magukhoz akarták ragadni. Ezért egy Podhradszky nevü felvidéki embert választottak meg birónak. A szegedi magyarok is megválasztották a maguk emberét, igy a városnak egyszerre két főbírója is volt. A lakosság pártokra szakadva, ingerült hangulatban acsarkodott egymás ellen. Ráadásul 1728-ban rendkívül meleg nyár volt; hónapok óta nem esett egy csöpp eső. Minden lesült, a magtárak kiürültek és a nép éhinség elé nézett. A papok a népet hibáztatták, hogy bűneik miatt haragszik az Isten, mert 144 évig tartó török uralom alatt a hitélet valóban megingott. A nép megrettent és félelmében buzgón ájtatoskodott, de hogy erre sem nyíltak meg az ég csatornái, rebesgetni kezdték, hogy boszorkányok vannak Szegeden, akik az esőt, az ég harmatát, a föld zsirját és a halakat a. törököknek eladták. Ez a mondás állítólag a város volt főbírójától; Rózsa Dánieltől eredt és futótűzként való elterjedését nem lehetett megakadályozni. Amidőn pedig sötét borulással az áldásos eső helyett szörnyű jégzápor kerekedett: mindenki tisztában volt vele, hogy ez csak az ördög müve lehet. Megindullak a vádaskodások. A megrontásról bübájosságról, az ördöggel való mulatozásokról szóló mesék, amelyeknek most már mindenki hí- ' telt adott, de ha nem is, igyekezett ráfogni haragosára és ellenségére, A sok mende-monda a hosszú eszköze lelt A rémtörténetek a városi tanácshoz is eljutottak s a tanács megrettenve, ahelyett, hogy » saját, józan, magyar eszére hallgatott voina, elfogadta az idegenek tanácsát, hogy a szörnyű bajon és szégyenen csak vasszigorral lehet segitc< ni. Megkezdődtek tehát a boszorkányüldözések. Igaz, bogy ezek nemcsak itt, de az egész országban és szórványosan külföldön is folytak (a rossz szellemekről való hit az egyszerű népek lelkében nagyon régi eredetű), de ilyen monstre-pörben csak Szegeden robbant ki és ezáltal váltak híressé a „szegedi boszorkányok''. Holott, amml a vizsgáitoknál kiderült, a vádlottak csaknem mind beszivárgott idegenek voltak, Szegedi alig akadt közöttük. A gyanúsítottakat a tanács befogatta, a vqroe börtönei mind megteltek és megkezdődtek a vallatások. A boszorkányjelöltet legelőbb is kivitték az Alsótiszapartra és kötélen a vizbe mártolták. Ua megfulladt, biztosan boszorkány volt és testét elégették. Ha nem ez történt és parafa módjára nem merült el, hanem a viz szinén lebegett, akkor meg éppen boszorkány volt és további szigorú vallatásoknak vetették alá Első fokon átadták a vádlottat a hóhérnak, aki szörnyű acsarkodásokkal megmutatta kínzó szerszámalt; 1L fokon szöges lovacskára ültették és ba nem vallott, meghimbálták, hogy a szögek a testéhe fúródtak; III. fokon következett a hüvelykszorttó; IV. fokon a spanyol csizma és végül a háttörés. De a legtöbb vádlott az első két foknál nem birta tovább, vallomásra jelentkezett és vallotta, amit a szájába adtak, amit az egyöntetű, szórólszóra ismétlődő vallomások bizonyítanak. Ezek szerint a boszorkányok az ördöggel kötöttek szövetséget, babonaságra, megrontásra, ördöngösségre. (Az ördög a szövetséget megpecsételte, amelynek jelét a testükön meg is találták). Az Istent megtagadták, az imádságot visszamondták, az Ur testét kiköpték és ezzel a javasasszonyok csecsemőket támasztottak föl. Legnagyobb részük kuruzslással foglalkozott, hiszen akkor még orvos, sőt gyógyborbély sem volt Szegeden. Ha a beteget meggyógyította a javasasszony, csodatevő volt, ha meghalt, bevádolták, mint boszorkányt. A boszorkányok nagyrésze nő volt és többnyire nyelves, „vén boszorkány". Dc akadtak közöttük fiatalok és szépek is. Kovács Róza hires szépasszonyt azért fogták pörbe, mert a francia katonák bomlottak utána és ha feleséges embert megcsókolt, annak arcán pénznagyságu piros pattanás keletkezett. Ezért kellett meghalnia. Hasonlókért másokat csak kiseprűztek a városból, ennyit többnyire meg is érdemeltek. Hiszen a férfiak is igen csak azért keveredtek a boszorkány társaságába, mert ott kicsapongó életet folytattak. A boszorkányok különböző tisztségeket viseltek, volt közöttük pohárnok, zászlótartó, hadnagy. Az öreg Rózsa Dániel volt a kapitányuk, aki ingerlő kenőcsöket gyártott, valószínűleg azért, mert a felesége nagyon sovány volt; Rózsáné viszont azért lett boszorkány, mert meg akart hízni . . . Kökényné a nyilaralásokról, Érme örzse a meddőségről tudott valamit A vége az lett, hogy alapos vizsgálatok és bizonyítékok után a városi tanács 13 boszorkányt halálra itélt és 1728. julius 23-án a Tisza partján, a. máig is Boszorkány-szigetnek nevezett helyen ki is végezték mind a tizenhármat Az egész város népe ott volt Az Ítéletet magyarul olvasták föl. A szigeten három máglyát allitottak föl, amelyekből rudak állottak ki, ezekre kötözték föl az elilélteket. Közülük magasan kiemelkedett az ősz Rózsa Dániel, a boszorkányok kapitánya. Mellette volt itt is hü párja és Dugonics Mihályné. Az elitéltek valószínűleg ismerték a kábító, érzéstelenitőszerek titkait, mert amidőn a máglyákat meggyújtották, a följegyzések 6zerint, a sokaság legnagyobb csodálkozására az áldozatok a fölcsapó lángok kőzött egy szó és jajgatás nélkül égtek eL Ez volt a hires szegedi boszorkágyégetés, aminek ? ^ylföldön is n?gy visszhangja támlát Ezután is merültek még fői olykor boszorkánypörök, de a hires „szögedi boszorkányokat'' — amint mondják — mindmáig kiirtani még sem lehetett . . . I SZE6EDI SZOBflDIEHlJflTEKOK1938 Augusztus 4 péntek: Aida 5 szombat f Az ember tragédiája 6 vasárnap: Magyar Passió 7 hétfő: Zenekari hangverseny xo csütörtök: Turandot XX péntek: Bizánc XX szombat: Az ember tragédiája 13 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió 13 kedd (ünnep) Turandot Jegyárusítás egész aap a Délmagyarország kiadóhivatalában Aradl-u. ft. | a Városi Színház nappali pénztárában és a Menetjegyirodában | Tűzi f a, k o k s z és szén előnyös áron, kedv e z ö rész lctfizetéssel a TV c m x © t i H i t e 1 i u t ó e t - né 1 inár most beszerezhető. Pontos és előz^eny kiszolgálás. Helvároei Iroda: Sirtohenjl-tír 3. «». Tel. 26 08. ' Tüzolőartyagf telep: K4Iv4rla-at 211. Tel. 26—91. Szeged a muíi tükrében IV. Hires szegedi boszorkánypörök — 43 boszorkány máglyahalála a Bosxovkánysxigeien