Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-29 / 196. szám

a DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1939. augusztus 29. Tájékoztató! adott ki a városháza a zsidótörvénnyel kapcsolatos igazolványokról Miiyen okmányok szükségesek a nemzsidók igazolásához — A második városi ügyosztály állítja ki a tanúsítványokat (A Délmagyarország munkatársától.) A zsidótörvény végrehajtási utasításának megjelenésével egyidejűleg a szegcdi városházán megkezdődött annak igazolása, hogy a törvény 1. §-a szerint ki nem tekinthető zsidónak. A polgármester megbízásából a tanúsítványokat a városháza második ügyosztálya állítja ki. A tanúsítványok kiállításáról Katona István dr. tanácsnok a következő tájékoztatást telte közzé: — Tanúsítvány csak azok részcrc adható ki, akik az 1939. évi IV. tc. 1 §-ának rendelkezései értelmében zsidóknak nem tekintendők. — A tanusitvány kiadását Írásban kell kérni. A kérvényt a polgármester úrhoz kell címezni és a polgármesteri iktatóhivatalhan (Városhláza, földszint 14.) kell benyújtani. A kérvényben fel kell tüntetni, hogy a kérelmező az 1939. évi IV. tc. f. g-ának hányadik "bekezdése és hányad'k pontja alapján nem tekinti magát zsidónak és kéri a tanusitvány kiadását. A törvény 1. g ának alkalmazása szempontjából jelentős ténykörülményekért állami anyakönyvi kivonattal, 1895 október 1. előtti eseteket felekezeti anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Felekezetű anyakönyvi kivonatok helyett más okmányokat csak nemleges anyakönyvi kivonattal együtt lehet becsatolni. 'Az anyakönyvi kivonatoknak szószerinti kivonatoknak kell lenni. Okiratokról készített fényképek és okiratoknak hitelesitett-másolatai nem fogadhatók el. Minden okmánynak egyszerű — hitelesítetlen — s szószerinti másolatát is csatolni kell, különben az eredeti példányok nem adhatók vissza. 1— 'A kérvényre 2 pengős okmánybélyeget kell ragasztani és annyiszor 50 filléres városi bélre, flet, ahány példányban kérik a tanúsítványt. Ugyancsak ahány példányban kérik a tanúsítványt, annyiszor 1 pengős okmánybélyeget is kell mellékelni. Az igazolásul szolgáló és mellé, •kelt okmányok' azonban a 7.720—1939. M. E. sz. rendelet 67. §-ának első bekezdése értelmében illetékmentesek. Kérvénymintaként Katona tanácsnok a következőket közli: Méltóságos Polgármester Ur! 7f csatolt drb okmányom alapján tisztelettel kérem, méltóztassék megállapítani és tanúsítani, hogy az 1939. évi IV. tc. 1. "bekezdés pontja értelmében zsidónak nem vagyok tekintendő. Szeged, 193ÍJ név. foglalkozás lakás — A kérvényhez az alábbi bekezdések valamelyikében felsorolt • okmányokat kell csatolni: (1.) Akinek csak egy nagyszülője zsidó. (A T. 1. §. első bekezdése.) A kérelmező saját születési és házassági, szüleinek lázassági, atyjának és anyjának születési, mindkét ági nagyszüleinek házassági, végül valamennyi. nagyszülője születési anyakönyvi kivonata. (2) Akinek zsidó sziilöjo az 1939. január 1. előtt kötött házassága előtt már megkeresztelkedett. (A T. 1. §. második bekezdés és 1. pontja.) kérelmező saját születési Is házassági, szülei házassági, zsidó szülője születési és keresztelés!, nemzsidó szülője születési, nemzsidó nagyszülőinek házassági, végül mindkét nemzsidó nagyszülője születési anyakönyvi kivonata. (3.) Akinek zsidó szülője csak házasságkötése után, dc már 1939 január 1. előtt keresztelkedett meg és a házaságkötésekor valamely keresztény hitfclekczct javára rcverzálist adott. (T. 1. §. második bekezdés és 2. pontja.) A kérelmező saját születési és házassági, szüleinek a valláscgycsséget is fcltÜDtctő házassági, zsidó szülője születési és kcrcsztelési, nemzsidó szülője születési, nemzsidó nagyszüleinek házassági, végül mindkét nemzsidó nagyszülőjének születési anyakönyvii kivonata. (4.) Aki születésekor, vagy legalább hetedik életévének betöltése előtt megkeresztelkedett s bár zsidó szülője rcverzálist nem adolt, de 1939. január 1. előtt megkeresztelkedett. (A T. 1. g. második bekezdés cs 3. pontja.) A kérelmező saját születési (esetleges kcrcsztelési) és házassági, szülei házassági, zsidó szülője születési és keresztclési, nemzsidó szülője szülelési, nemzsidó nagyszüleinek házassági, végfii mindkét nemzsidó nagyszülője születési anyakönyvi kivonata. (5.) Aki zsidóként született, de 1919 augusztus 1. előtt megkeresztelkedett és 1849 január 1. előtt született felmenői Magyarország területén születtek. (A T. 1. §. harmadik bkezdés a) pontja.) Saját születési, keresztclési és házassági, szülei házassági, atyja és anyja születési, amennyiben szülei 1818 december 31. után születtek — mindkét ági nagyszüleinek házassági, mind a négy nagyszülője születési anyakönyvi kivonata. Amennyiben csak egyik szülője született 184S december 31. után, ugy csak ezen ági nagyszülők okmányait, ha pedig valamelyik nagyszülő is 1848 után született, akkor ezen ági dedszülők okmányait is be kell mutatni.) (6.) Aki 1939 január 1. előtt kötött házassága előtt megkeresztelkedett és házastársának legalább három nagyszülője kereszténynek született. (A T. 1. §. harmadik bekezdés b) pontja.) A kérelmező saját születési, keresztclési és házassági, valamint kérelmező házastársának az (1) pont alatt felsorolt anyakönyvi kivonatai. (7.) Aki házasságkötésekor valamely keresztény bitfelekezet javára rcverzálist adott, utána, de még 1939 január 1. előtt megkeresztelkedett és házastársának legalább három nagyszülője kereszténynek született. (A T. 1. §. harmadik bekezdés b) pontja.) A kérelmező saját születési, keresztclési és a vallásegyesscget is feltüntető házassági, valamint kérelmező házastársának az (1) pont alatt felsorolt anyakönyvi kivonatat. (8.) Aki rcverzálist nem adott, de még 1939 január 1. előtt és első, zsidóként született gyermekének születésétől számitott 7. éven belül megkeresztelkedett és házastársának legalább három nagyszülője kereszténynek született. (A T. 1. harmadik bekezdés b) pontja.) A kérelmező sajá't születési, keresztclési és házassági, első zsidóként született gyermekének születési és kcrcsztelési, valamint kérelmező házastársának az (1) pont alatt felsorolt anyakönyvi kivonatai, végül annak igazolására szolgáló okmány (pl. családi értesítő, családi lap, bejelentő lap, hatósági bizonyítvány stb.), bogy házasságából összesen hány gyermek és mikor született. (9). Akinek egyik szülője sem tekintendő zsilettek. (A T. 1. harmadik bekezdése a) pontja.) A kérelmező mindkét szülőjének az (11—(8) pontok valamelyikében felsorolt okmányai, továbbá saját születési és szüleinek házassági anyakönyvi kivonata. (10.) Aki születése ófa keresztény, mindkét szülője 1939 január 1. előtt keresztelkedett meg és valamennyi 1849 január 1. előtt született 'el. menője Magyarország területén született. (A T. 1. £ harmadik 'bekezdés dl pontja,j A kérelmező mindkét szülőjének az (5)' pontban felsoroW okmányai, valamint saját születési és szüleinek házassági anyakönyvi kivonata. Mindazoknak, akik 1930 májas 1. után kőW töttek házasságot, házastársuknak az (1)—(10) pontok valamelyikében felsorolt okmányait vágyj tanúsítványát is be kell csatolni. A fenti tájékoztatót Katona István dr. tanácsnok, a második ügyosztály vezetője a mai nap folyamán kifüggesztette a városi hirdetétáblán is. A magyar közvélemény visszautasítja a nyilasok vasárnapi tüntetéseit A budapesti tüntetés után délután Szegedre autóztak, a Mars-térre és a Somogyi-utcába vonultak (A Délmagyarország munkatársától.) £é egész magyar; közvélemény megütközéssel uta* sította vissza a nyilaspárt vasárnapi budapesti tüntetéseit, amelyeknek Ugyancsak általánös megütközést keltő utójátéka este Szegeden játszódott le. A nyilaspárt országgyűlési képviselői és Ye* zctőségi tagjai, számszerint 36-an, miután Budapesten tüntetést rendeztek, délután autóba üllek és Szegedre indultak. Délután 18 óra 15 perckor; 27 nyilasautó érkezett Szegedre. As autósor a Mars-tcr felé vette útját. A szegedi rendőrség már előbb értesült a» aulólc érkezéséről és készenlétbe helyezkedett, A Mars-térre érkező fekete egyenruhás képviselőkhöz, akik között ott yolt Hubay Kálmánf is, odalépett Kolozsváry Andor rendőrtauácsos, a készültség vezetője és megkérdezte, wtií óhajtanak. A képviselők azt mondották, bogfl — névjegyüket óhajtják leadni a Csillagbörtöit igazgatójánál. Ennek megtörténte után a képviselők újból autóba ültek és a szegedi párá helyiségébe vonultak, majd 19 óra 40 p.erckoe eltávoztak Szegedről. A Délmagyarország munkatársa kérdést iiitézett a történtekről Buócz Béla dr. fökapitányhclyettesheS, aki a következőket mondotta: — Intézkedésre nem kerütl sor, mef.t arra" nem is volt szükség. A nyilaskeresztespárt Szegedre érkezett képviselői kijelentették, hogy; névjegyüket óhajtják leadni a kerületi börtön igazgatójának. Miután ebbeli szándékúkban nem gátolhattuk őket, ez meg is történt. Tűn* tetcs nem volt, zsupán néhány röpcédulát szórtak el, amelyeket azőuban elsodort az ép* pen akkor kitörő vihar. A' rendőrség mindvégig éberen őrködött, hogy rendzavarás ne fofe dúlhasson elő. Ezzel a nyilatkozattal tehát megdől az a híresztelés, mintha a nyilasképviselők sorbaállva, fölemelt karral tüntettek volna a böjtöm előtt. Az ország közvéleménye mindenesetre megütközéssel áll meg a vasárnap Budapesten és Szegeden lejátszódott események előtt és teljesen egyhangúlag elítéli ezt az akciót. Most, amikor nagy nemzeti sorskérdések forognak' szőnyegen, semmiesetre sem helyénvaló meggondolatlan pártpolitikai tüntetésekkel bármilyen zavart próbálni kelteni. A tüntetések a magyar politikai életben itf föiháboródást váltottak ki. Hír szerint a budapesti tüntetéseknek a rendőri intézkedéseken túlmenően a képviselőházban is folytatása lest. A budapesti rendőrség a tüntetésekből kifolyó, lag 66 egyént állított elő. Kerékpárosoki Elsőrendű kerékpárokat engedményeséében részletre adom. Rumlkat alkatrti^sM »&™phat Szántó Sándor.*! Szeged. (Kim D. aloUI Kiss o. 2.