Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-03 / 175. szám

4 DÉCMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1939. augusztus 3. Budai gázgyári elsőrendű díá I és IiaImI^aI augusztus végén érkező uszáHAI KlIKvflI ]yünkbó] fogyasztóknak és vi* _ 0- IIWlllllLUl szonteladóknak szállítunk. Wilheim Testvérek épület és tüzelőanyag kereskedők, Mars-tér 2-3. telefon 26-18, Kölcsey-utca 10. telefon 19-84. A szlnhóz hfrdcsrol nuiiothozih a polgármester (A Délmagyarörszág munkatársától.) Több budapesti lapban napvilágot látott az a híj, bogy a szegedi Városi Színház élére az űj színii vadban Czakó Pál igazgató kcriil, a Szabadteri Játékok rendezőbisottságának egyik tagja. ráTy József dr. polgármester ma nyilatkozott ezzel a hírrel kapcsolatban cs kijelenette, bogy a város Czakó Pálíal mindeddig nem folytatcit tárgyalást. — A szinügyi bizottság határozatát, amelyet a legutóbbi közgyűlés is jóváhagyott, fölterjeszlettem a minisztériumba — mondotta a polgármester. Úgyszintén fölterjesztettem a ,,Tűrni Szövetség nyilatkozatát is, amelyben állást foglalnak Sziklai Jenő ellen, hogy a minisztérium tiszta képet nyerjen a helyzetről. A polgármester a továbbiakban úgy nyilatkozóit, hogy Szeged városa eddig meg volt elégedve Szikai Jenővel, akihez 1941-ig szerződés köti. Ha sem Sziklai, sem Sz. Patkós Irma nem kaphatja meg a koncessziót, abban az esetben a város kiírja a nyilvános pályázatot. Egyébként meglepetéssel fogadta azokat a híreket, amelyek Czakó Pált kombinálták a szegedi színház élére és az a véleménye, hogy amennyiben Czakó Pál valóban ilyen tervekkel foglalkozna, megtalálta volna a módját annak, bogy a várossal tárgyalásokat kezdjen. Azt az elképzelést, hogy olyan színigazgatója legyen Szegednek, aki a Szabadtéri Játékok rendezését is yállalná minden esztendőben, a polgármester igenhelyesnek tartja, mert Szeged valóban ilyen nagystílű színigazgatót érdemelne. A polgármester egyébként reméli, hogy a minisztérium most már rövidesen dönt a színház kérdésében. A polgármester nyilatkozatival kapcsolatosan kcrdcst intéztünk Czakó Pál igazgatóhoz, aki az alábbi nyilatkozatot adta: — A polgármester úrnak tökéletesen igaza 9an. Bármennyire megtisztelő is rámnézve, hogy egyesek kombinációba vettek a szegedi Városi Színház igazgatásával kapcsolatban, e pillanatban az a helyzet, hogy erről eddig szó sem volt. Jogerős fölmentő ítélet az erdöőrök és orvvadászok halálos tűzharcának ügyében I koronaügyész mondott védőbeszéde! a kúriai tárgyaláson (A Détmagyafország munkatársától.) Az elmúlt évben tárgyalta a szegedi törvényszék Laczó János és Szőke József erdőőrök bűnügyét, akiket szándékos emberöléssel vádolt meg az ügyészség amiatt, mert két évvel ezelőtt egy éjszakán tettenérés közben lelőttek egy orvvadászt, a Pallavioini-birtok sövényházi erdejében. A szegedi törvényszék annakidején jogos önvédelem címén fölmentette őket, a tábla azonban megváltoztatta a fölmentő ítéletet, bűnösnek mondotta ki a két erdőőrt haláltokozó súlyos testisértésben és fejenként 3—3 hónapi fogházra ítélte őket. A marasztaló ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy a vádlottak tudtá hogy fegyveres orvvadászok vannak előttük. A helyes védekezés az lett yolua, hogy egy-egy fa mögött megbújva maradjanak biztos fedezékben és innen adhattak volna le „riasztó" lövéseket úgy, hogy azok emberéletben kárt ne tegyenek. A tábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be úgy a vád, mint a védelem- Igry került az ügy a királyi Kúria elé, ahol a koronaügyészség képviseletében Miskolczy Ágost dr. köronaiigyészhelyettes jelent meg. A koronaügyészhelyettes azonban így kezdte meg felszólalását.) — A főügyészség semmiségi panaszát, amely a vádlottak cselekményénok szigorúbb minősítésére és a büntetés súlyosbítására vonatkozik, sajnálattal nem teszem magamévá. De nem osztom a királyi ítélőtábla ítéletének okfejtését sem. Amikor az őrök veszedelmes helyzetükben nem bújtak el, hanem kötelességüket teljesítették, cmiat nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe. Épp ezért indítványozom, hogy a királyi ítélőtábla büntető ítéletét a Kúria semmisítse meg cs a törvényszék fölmentő ítéletét helyezze hatályba. Ezután a vódőbeszedekre került volna a sor. Do mert a koronaügyészhelyettes a Sédőkre hárult feladatot magára vállalta és el* végezte, az ügyvédek hálás köszönettel csatlakoztak a koronaügyészhelyette3 fölszólalásához. A Kúria helytadott az ügyészi védőbeszédének és mindkét vádlottat önvédelem címén fölmentette a vád és következményeinek terha aiól Nem kerül rögfönitélő bíróság elé a kiskundorozsmai fiugyilkos kereskedő (A Délmagyarörszág munkatársától.) A kiskundorozsmai családi dráma nyomozása befejeződött és szerdán délben a vádhatóság már arravonatkozólag is döntött, hogy milye® bíróság ítél a gyilkos Kis József bűnügyében. Mivel tettét ki lehet vopni azon bűncselekmények közül, amelyek a statáriális rendelkezés intenciói szerint politikai vonatkozásúak, vagy a fönnálló rend fönntartása ellen irányulnak, ezért a vádhatóság úgy döntött, hogy rendes bíróság elé utalja Kis József bűnügyét. A vádírat a napokban elkészül s abban előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés eímzv vonják felelősségre a kiskündorozsmai családi tragédia főszereplőjét. A li*** ZZ C A szegedi kir. rendőrség szegedi révkapitánysága közli: a Tisza vízállása, augusztus 2-án reggel +00, hőmérséklete 22 fok Celsius. id«..y kiárusítás kb. 1000 üzleti könyv és levélpapírok Kovács Henrik p,pL,kedé.éb« Kölcsay utca 5. Kirln utca sarok. Az Aida születése Hetven évvel ezelőtt, 1869-ben készült el az emberi akarat és teremtőképesség egyik legnagyobb csodája: a Szuezi-csatorna. A csatorna megnyitásának ünnepére irla meg Giuseppe Verdi, az akkor már elismert, beérkezett zeneköltő hatalmas zenedrámáját, az „Aidá"-t. Semmit sem von le az „Aida" nagyszerű zenei és drámai értekéből az, bogy tulajdonképpen „megrendelésre'4 zészüit. Ehhez a megrendeléshez előző operájának, a „Don Carlos"-nak sikere juttatta Verdit. A Don Carlos" megírására a francia állam adott megbízást a zeneköltőnek az 1867-iki párisi világkiállítás alkalmából- Ez a mii, ha Verdi népszerűségét nem is gyarapította; nagysza. básu felépítésével, a francia „nagyopera" felé igazodó stílusával Verdi nevének az eddiginél is előkelőbb csengést kölcsönzött. Szinte kézenfekvő következménye volt ennek, hogy legközelebb, amikor ismét arról volt szó, hogy egy világraszóló ünnepséget az alkalomhoz méltó zenemüvei koronázzanak meg, ismét Verdire esett a választás. Az egyiptomi kedive, akinek fönnhatósága alá tartozott a csatorna által átszelt terület, fölszólította Verdit, hogy a Kairóban rendezendő üonepségre komponáljon operát, amelynek tárgyát Egyiptom őstörténetéitől kell meríteni. Verdi — tejedeimi honorárium ellenébea — elvállalta a megbízatást. A fáraók legendás kólából szóló mesét Mariette bey, a hires egyptológus irta meg, míg a francianyelvü szcenáriumot a Don Carlos librettójának egyik szerzője: Du Loclc készítette el. A szcenárium azután Verdi régi, bevált szövegírójához: Gbislanzoniboz került, aki olasz versekbe szedte. Verdi pedig a maga dramaturgiai ötleteivel és tapasztalataival irányilotta és befolyásolta a költő munkáját. Az „Aida'4 szövegkönyve Egyiptom harcias múltjának kulisszái között lejátszódott heroikus szerelmi történet, amelynek középpontjában négy, erős szenvedélytől mozgatott jellem áll, akiknek sorsa tragikus végkifejlődésbe rohan. A drámai összeütközés Aidának, a fogoly etióp királylánynak lelkében megy végbe, a hazaszeretet jut ellentétbe a szerelemmel. Aida beleszeret Radamesbe, abba a hadvezérbe, akit etióp hazájának megsemmisítésére szemelt ki a fáraó. Akaratán kivül, tulajdon apjának sugalmazására tőrbecsalja szerelmesét, hazaárulásra csábítja, majd kiszolgáltatja őt az ugyancsak Radamesbe szerelmes fáraóleány bosszújának s azután megtört szívvel, de szerelmében lölmagaszfosultan követi Radamest a halálba. Az „Aida4' szövegkönyvét bátran sorolhatjuk a legsikerültebbek közé. Alapeszméje költői, meséje világos, jelenetezése plasztikus és jól áttekinthető, jellemrajza egyszerű vonalaival találó és emberi. S ami a legfontosabb: a történelmi háttér, a hatásos miliő bőséges alkalmat adolt a nagy zenekőltőnek arra, hogy muzsikájával egy térben és időben távoleső világ lelkét szólaltassa inea. Az „Aida44 zenei stílusa átmenetet képez aa olasz hagyományokban gyökerező zenedrámától a nemzetközi nagy operastilus felé. A „Rigoletto4*, „Trubadúr" és a „Traviata44 mellett Verdi hatalmas zenei oeuvrejének kitelejesedését jelenti. Verdiről köztudomásu, hogy zenei autodidakta volt. Életpályája egyike a leggyönyörűbb, legharmonikusabb művészi életpályáknak: szédületes emelkedés a porból a felhőtlen magasságokig. A nép fia volt s lángelméjének hatalmával a nép bősévé emelkedett. Vérzivataros időkben született akkor, amikor az európai vulkán forrongott Itáliában. Az olasz nemzet döntő politikai küzdelmeiben ö volt a titkos erjesztő kovász s nevének betűi leplezték az üldöző idegen hatalom előtt az egységes Olaszország híveinek és katonáinak harorabuzditó jelszavát: yittorio Emanuclle Re d'Italia. Verdiben, a világhódító operák szerzőjében a legtisztább heroikus példaképet kell tisztelni Hallgatag méltóság, kendőzetlen egyszerűség, személytelen tárgyilagosság s a maga lábán álló férfiasság hérosza volt, aki veleszületett puritánságával, acélos, römai jellemével élesen különbözött korának egetvivö, romantikus hőseitől. Kenyérért, érvényesülésért vágott neki az alkotómunkának és saját kárán okulva haladt egyre előbbre a művészet magasságai felé ve*e. tő úton. önmagát csiszolta miDdaddig, amig zenekői tészetének kifejező ereje végül szinte Shakespeare! világérzésnek lett méltó zenedrámai szólama.