Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
Kedd, 1939. augusztus J» DÉLMAGYARORSZÁG § AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Szegedi Szabadtéri Játékok, 1939 Sz óEőr tragédiáiban a hős halálával egyenlítődött ki az akaró, gselekvő ember és az erkölcsi világrend közötti ellentét. A hős elbukott s bukása csak egyéni szempontból tragédia, hiszen a közzel, a köz fölfogásával^ világnézetével, hangulatával, szokásával, vagy babonáival száll szembe. S az egyén tragédiája ebben az egyenlőtlen küzdelemben nem is a bukás, nem is a halál, hanem az, hogy hitt a győzelemben. De ha az egyén, az individum birkózásában az egyetemesség arat diadalt, akkor önmagától adódik a kérdés: vájjon a köz győzelme nem tragikus-e éppen a közéletnek szempontjából! Vájjon a fölülmaradás biztosítja-e az emberiség lelkéhez nőtt kívánságok folytonosságát: a békét, a boldogulást, a boldogságot? Az „első bölcselő" megjelenése óta legsúlyosabb kérdése ez az emberi közösség életének. Sem a hely, sem az alkalom nem követeli, hogy a klasszikus kor filozófusaitól kezdve a humanistákon, a renaissance és a barokkemberek gondolkodásán át tanulmányozzuk végig a feleletadás módozatait; elég, ha irodairoi térre szűkítve a kérdést, megállunk egy pillanatra az „általános emberi" szempoutok fölvetésének kora előtt, amelyben Gottsched, Klopsteck, Lessing és — last, not least — Goethe harsogták bele az életbe géniuszok hatalmas erejével a közérdekért folyó küzdelem kritériumait. Hangsúlyozzuk: fcsak egy pillanatra álljunk meg. Annyi időre, hogy meglássuk: hogyan futnak össze a szálak Göethe kezében, hogyan kap hangot és színt minden a Faustban, s hogyan teljesedik ki ebből hazai földön Madách halhatatlan remekműve. Nem az Ö3Zszehasonlítás a lényeg — mintahogy Salzburg és Szeged sem a hasonlóság által válik egygyé —, hanem annak kutatása, hogy a kérdéskomplexum megítélésében, a kifejlet megrajzolásában milyen szempontokat világít meg az irodalom két óriása. Faust „általános emberi" életet él az önmaga élvhajhász, bűnökön átrohanó egyéni életében: Adám az önmaga tiszta életét álmodja az egész emberiség drámájává. A kifejlet merőben más a két műben: Faust kiábrándul önmagából s a közért való küzdelemben vcli megtalálni a célt„ Ádám kiábrándul a közből a annak jövőjét is meg akarja ölni önmagában. Egy belső hang — amely külső hatássá lényegül át az Ur szava által — megérteti vele a küzdés és remény szépségét s többé nem az álomnak az álmodo zásnak él, mert megváltoztatni nem tudja úgysem az emberiség életét. A jövőt szolgálni kell, irányítani kicsinyek vagyunk. E rövid párhuzam nem látszik szükségtelennek akkor, ha a dómtéri előadást vizsgáljuk. Az előadásban ugyanis nem Madách Luüifere, hanem Goethe Mephistója beszél. Kiss Ferenc egyéni és művészien érdekes fölfogásban ábrázolja a szellemek fejedelmét, de míg a Tragédiában Lucifer az események hideg, számító és magabiztos irányítója, addig Goethe művében Mephisto Faust „idegenvezetője", jókedvű, néha gúnylódó, de semmiképpen sem diabolikus útitársa a kis- és nagyélet útvesztőiben. Lényeges különbség s a kettőt azonossá BELVÁROSI MOZI KeddeD is A világ két leghatalmasabb alkotása egy műsorban Jeanette Me. Donald és Nelson Eddy iilmje Orgonavirágzás Azonkívül A hindu síremlék 9 és 9 órakor tenni nem lehet zökkenő nélkül. Bál) ez a. felfogás nagy perspektívákat nyit meg a színész előtt és Kiss Ferenc ezeket remek színészi munkával használja ki, ez mégsem áll minden tekintetben Madách intenciójának, de nem áll teljes mértékben a tragédiának sem szolgálatában. Kiss Ferenc egyébként hősi munkát végzett, mert meghűlése miatt érthető indiszponáltsággal kellett megküzdenie. A közönség megértve ezt, lelkesen ünnepelte a kiváló színművészt. Amint említettük: Lucifer irányítója az eseményeknek. Az 6 kezében van a tudás fája s ő azt akarja: Ádám úgy tudjon meg mindent, hogy megundorodjék a teremtett világtól. A történelem eseményeit tehát ördögi megvilágításban tárja föl s nem Ádámból, hanem 'az emberiségből alkot tragikus nőst. Ádám a közért harcol a köz hangulata,, nézete, szokása és babonája ellen, mert ezeknek megváltoztaGombház nyári vásár még 5 nap divatcsíkos nfti ernyő O, kis hib. gyöngyszemü harisnya # ^^ < (nem litbató tübiTjl) úljr * és még 100 más cikk! Csekonícs-utca 3. tásában látja a gélt és az igazságőt. Győzni nem tud — hiszen Lucifer sem engedi győzni — az egyetemesség, a tömeg ül győzelmi tort a történelmi képek sorozatában. És mégsem Ádám bukik cl, hanem az emberiségnek válik tragédiájává a legyőzhetetlen hangulat, nézet, szokás és babona. Az emberiség, a tömeg pedig nem vezeti önmagát, csak bujtogatja s éppen, mert vezetője a madáchi képekben az ördög: az ördög tragédiájává, tüzesedik a tömeg győzelme, hiszen Ádám az Istenhez, az elhagyott Istenhez menekül vissza az álom végén. De ezt az ördögi tragédiát csak az teszi értbetővé, ba Lucifer előre kiszámított hatású harccal ragadja meg az emberi lelket s nem csak jókedvő ós ironikus tudomásul-vétellel figyeli az eseményeket. A luciferi figura előbbi felfogásában Ádám alakja is ingadozóvá válik, bár az előadásban Lehotay Árpád mindent megtett, bogy nagyszorű színészi kvalitásainak igénybevételével valósítsa meg a költő elgondolásait Markáns és plasztikus alakot formált az álomképek Ádámjából s kitűnően érÉRTESITEM az L f. közönséget, hogy iM-bfrdisziMrii üzletel ÁTHELYEZTEM KARÁSZ UTCA t. SZÁM ALÁ. _ Fehér retiku'jeimet mélyen leszállított áron árusítom. Szegszárdy böröndös Nemzeti Takarékossági és -A. B. G könyvecske érvényes. 4 w&sk&mmmsmammmmumaammmmm zékeltette a fáradtan is lelkesedni tudó örölcember figuráját. Az álomképekben az emberiség jövőjét ismeri meg Lucifer lámpásánál az élet küzdőjeí Ádám. Madách csodálatos érzékkel tette Lucifer kezébe a Föld történelmét. Amig a história a kezdeti sötétségből egyre rohanóbban halad az események ismerete, tehát a világosság felé, addig maguk a történelmi események a paradicsomi világosságból a tragikus sötétség véres ködébe száguldanak Ádám szemei előtt. S az, aki mindezt elindítja, aki elleneszegül az isteni parancsnak, aki szakít a tiltott fa gyümölcséből: Éva, nagyszerű feladatot kap az ember tragédiájában. Az ördögi szívtelenség materiális számítását fölborítja az érzelem halk színeivel, még akkor is, ha érzelme önző és hazug, mint Kepler feleségének esetében. Madách fájdalma zeng a kepleri jelenetekben, az a fájdalom, amelyet feleségének: Fráter, Erzsikének hűtlensége sebzett a lelkébe; de Ma* dách megbocsátása is fölemelkedik Kepler szavaiban, amikor a nő jóságát sajátjának, bűnét pedig a kor bűnének minősíti. Az örökké váli tozó nőt, az először elbukó s mégis az ördög ellenlábasaként érző és élő örök Évát Tőkés Anna mintázza meg nagyszerű ábrázolással. A nő minden botlása őtt vibrált csengő hang* jában és mozdulataiban, minden erénye, jósái ga és szépsége átszellemülten élt arcán, alak* ján és finom játékában. Az est közönsége szám* talan nyiltszinű tapsban ünnepelte a kitűnő művésznőt Pótolhatatlan ereje a Szegedi Sza* badtéri Játékoknak. Perényi László, Fülöp Sándor, Várkonyi Zoltán, Könyves-Tóth Erzsi, Szende Mária, Tö* rőnyi Imre, Vészi Rózsa s a többi szereplők" képességük legjavával szolgálták a sikert. Hafasztos Gusztáv és még néhány szereplő azonban ne feledje, hogy szabadtéren nem lehet balkan beszélni. Kiss Ferenc rendezésének nagyvonalúsága különösen a foradalmi jelenetben cs a temetőjelenetben mutatkozott meg legpfegnánsabban, de egységes, szép, sülSsos volt valamennyi kép. A zenekart Fricsay Ferenc vezette kitűnően; az idei előadáson, szerepelt egyébként elsőízben Erkel teljes partitúrája, amely hatásosan festette alá a jeleneteket. Az előadás bizonyítéka annak, hogy milyen állandócrtcka műsora a Tragédia a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Kalmár-Maron Ferenc. llegtrkezfeh az Aida és a Turaitdaf szereplői Épül o Dóm-téren a nagyszabású operaelőadások színpada (A Délmagyarország munkatársától.) Az ember tragédiája vasárnapi előadásával lezáróflott a Szabadtéri Játékok első sorozata, amely kapcsolatos volt a megnyitás ünnepségeivel. Vasárnap ismét nagy tömegek jelentek meg a dómtéri tribünön, a tér ismét az évek ó'a megszokott mozgalmas képet és mindenki számára érdekes látványosságot nyújtotta és isinct bebizonyosodott, hogy a Tragédia változatlanul a nézők ezreit vonzza a Dóm-térre. A Budapestről érkezett filléres ünnepi vonatok utasai elragadtatással sczmlélték a nagy produkciót cs ez az előadás ujabb híveket szerzett a. szegedi játékok részére. Alig fejeződött be a vasárnapi előadás, azonnal megkezdődtek a következő nagy esemény: nz Aida első magyarországi szabadtéri bemutatójának elökészü. létei. Amint jelenteit ük. már uanok óta Szegeden tartózkodik Nádasdy Kálmán, az Operaház kiváló rendezője és Fülöp Zoltán díszlettervező, hétfőn pedig Szegedre érkezett az Aida és a Turandot előadásának számos résztvevője. Elsőnek érkezett meg Németh Mária, a világhírű magyar énekesnő, aki mindkét opera címszerepét énekli s aki oly nagy jelentőséget tulajdonit a szegedi jálékok művészi színvonalának, hogy már kezdettől fogva valamennyi próbán részt kiSZ6CHENYI MOZI Kedden utoljára 5, 7, 9 K1XG. VIDOR izgalmasan szép társadalmi színmüve Asszony a lefíön Egy nagyravágyó leány regénye JOHN BOLES és BARBARA ST.VMVM7K.