Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-02 / 174. szám
SzerHa, 1939. augusztus 2. DEIMAGYARORSZAQ 7 SZINHAZÉSMUVESZET Beszélgetés Németh Máriával, Ferencsík Jánossal, Losonczy Györgygyei és Kóréh Endrével a Szegedi Szabadtéri Játékok küszöbönálló nagy eseményeiről (A Délmagyarország munkatársától.) Az Aida és Turandot szabadtéri előadásainak művészgárdája hétfőn és kedden legnagyobbrészt megérkezett Szegedre. Kedden este a dómtéri Memphis városában már megkezdődtek a fölvonnlások, papok, katonák, egyiptomi táncosnők, etióp rabszolgák és rabszolganők hatalmas tömege töltötte meg új élettel a színpadot, amelyen pénteken este elindul Aida és Kadames megkapó tragédiája... A Dóm-tér fölött mint csengő, érzesszavú ezüstharang hangja, úgy száll Aida csodálatosan szép, fájdalmas áriája. Erre a szárnyaló, gyönyörű hangra pzonnal ráismerünk: Németh Mária énekel, a bécsi Staatsoper tagja, a magyar énekművészet legnagyobb büszkeség. Két ária között beszélgetést folytattunk Németh Máriával, aki mély gyászban van, alig néhány napja, hogy édesapját elvesztette. A nagy művésznőt mélyen sújtotta a csapás, Nehéz napok vannak mögötte, két héten keresztül éjjel-nappal virrasztót édesapja betegágyánál, akit nem sikerült megmenteni az életnek. — Azt hiszem, mély átérzéssel fogom énekelni az Aidát — mondja csöndesen és szivárványos, kék szemében könnyek csillognak. • Nekünk, művészembereknek nincsen magánéletünk, csak a művészetünkben élhetjük ki örömünket, bánatunkat. Minden fájdalmamat bele fogom önteni Aida énekébe, amikor atyjától és a hazájától, majd az élettől búcsúzik... 'A szomorú élményekről áttérünk a finom, és halkmodorú, szőke művésznő színpadi élményeire, legkedvesebb szerepeire és külföldi vendégszerepléseire. Németh Mária elmondja, hegy minden évben szerepel szabadtéri színpadon Ostendében, ahol hatalmasméretű üvegfalú és nyitott tetejű szabadszínpadon folynak az előadások, hangversenyek. Ostendében énekelte már Toscát és Aidát is, az idén hangversenyen lépett föl a gyönyörű belga fürdőhelyen. — A legkedvesebb szerepeim az Aida, a Tosca és a Turandot — mondotta a művésznő, majd hozzátette: Nagyon boldoggá tesz az, hogy éppen két legkedvesebb szerepemet látszhatom el a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Ezúttal lépek elsőízben a dómtéri színpadra. Nagyon érdekel ez a művészi föladat, sokat várok a dómtéri akusztikától. Arról beszél ezután, hogy három évvel ezelőtt lépett föl Szegeden utoljára a Városi Színházban. Toscát énekelte és Searpia szerepében Lendvai Andor volt a partnere. _ Szeretem a szegedi közönséget, mert tudom, hogy ők is szeretnek engem folytatta és szelíd mosollyal említi meg, högy ahányszor Szegeden vendégszerepelt, mindig zsúfolt ház hallgatta végig. — Remélem, hogy most is igy lesz a Dóm-téren —• fűzi hozzá, majd aprói mesél, hogy milyen sokat dolgozik: — Bécsben évente 45 estén kell föllépnem, ezenkívül Németország többi városában vendégszerepelek, úgyszintén Svájcban és Hollandiában is. A szegedi ünnepi játékok után Svájcba szólít szerződésem, Zürichben lépek föl. Sajnálkozva beszél arról, högy magyarországi birtokára oly ritkán tud leszokni Bécsből. »«• Ha félnapi pihenőm akad, máris lemegyek a birtokomra, autón, hiszen Bécstől alig két és fél órányira van, C6 határ közvetlen közelében. Végül a Dóm-térről beszél |g»ét, elragadtatott hangon magasztalja a fogadalmi templom szépségeit és elárulja, hogy amint Szegedre érkezett, első útja a dómba vezetett, ahol meggyónt és megáldozott édesapja emlékezetére .., Németh Mária nemcsak nagy művésznő, de erzőszívü, finomlelkű asszony Is.,, Ferencsik János á Magyar Királyi Operaház fiatal, rendkívül tehetséges karmestere az Aida dómtéri előadásait vezényli. Megtiszteltetésnek tartja, hogy Verdi legnagyobbszerűbb művét vezényelheti a szegedi ünnepi játékokon. — Ezúttal vezénylem elsőízben szabadtéri előadáson az Aidát — mondja, majd rátér arra, hogy ez lesz az első szegedi szabadtéri szereplése, tehát kétszeres, élményt jelent számára. Szeged zenevilága egyébként régi, jó ismerőse, bárom ízben vezényelte itt a filharmonikusokat hangversenydobogón és hét évvel ezelőtt a szegedi Városi Színházban Massenet „Manon"-ját is. — Az Aida dómt&ri előadását a legszerencsésebb ötletnek tartom — folytatja az interjút a fiatal karmester. Nádasdy Kálmánnal a legőszintébb öröm együttdolgozni, a valóban az a rendező, aki a partitúrával kezében irányítja a színpadi részt. AküsztiJmilag is nagyszerűen elhelyezett kórusokkal, kedvezően beállított díszletekkel, függönyökkel és egyéb hangerősítő eszközökkel siet a zenei tisztaság kidomborítására. Elismerőleg beszél még Roitbál Vilmosról, az Operaház karigazgatójáról, aki valósággal újra tanította be a szabadtéri adottságokpak negfelelőleg a kórusokat. A zenekarral is meg van elégedve Ferencsik János, aki 120 tagú ze* :ekar élén vezeti le az Aida előadásait. -«- Németh Máriával ez már második szabadtéri együttműködésem mondja Ferencsik karnagy —, a Tannhauscrt dirigáltam neki a tatai parkban. — Ezután elmondja még, hogy külföldön több sikeres vendégszereplése volt már, Kölnben, Bayreutbban és Gerában dirigált. Az idén Berlinben vendégszerepel „A nürnbergi mesterdalnokoV'-at vezényli szeptember 23-án. Ferencsik Jánös alig múlt 30 éves és már több, mint tíz éve a budapesti Operaház tagja. Fölfelé ívelő művészi pályájának új sikerei elé néz a szegedi ünnepi játékokon, ahol Verdi nagyszerű operáját vezényli a péntekesti Ünneplés bemutatón. Losonczy György az Aidában az etióp király nehéz, drámai szerepet énekli. Ugyanezt a szerepet januárban Bécsben játszotta el, Németh Mária és JJelge Roswaenge volt a partnere. Szabadtéri előadáson még nem énekelte Aida atyjának sötét színekkel hangolt, nagyszerű szerepét. — Azt hiszem, szabadtéri színpadán még súlyosabb, még jobban kidomborítható ez « szerep — mondja a népszerű, fiatal énekművész lelkesen. Nagyon kíváncsi vagyok az akusztikai hatásokra. A legjobb szabadtéri operaszínpadot eddig Milanóban láttam, ahol a nézőtér utolsó sorai sokkal magasabban állanak, mint a színpad S ez a nagyszerű akusztika titka, Valamennyire hasonlít erre a dómtéri színpad és nézőtér építése is. Azután elmondja, hogy szerepelt már a Szegedi ünnepi játékokon, 1935-ben „A cremonai hegedűs" előadásán, Legutóbb a Margitszigeti Szabad Színpadon lépett föl Pertilével együtt a „Bajazzók"-ban. A szegedi színházban a ..Hoffmann meséi"-ben vendégszerepelt utoljára. Külföldön, Bécsben vendégszerepelt, legutóbb a Toscaban és a Bajazzokban. Szegeden jól érzi magát, csak az a panasza, hogy a szállodában nem kapott fürdőszobás szobát... Koréti Endre hatalmas alakja és még hatalmasabb hangja a főpap szerepében jut érvényesülésre az Aida szegedi ünnepi előadásán, a Turandötban pedig Timur szerepét alakítja. —• Bókkal több alkalom és nagyobb lehelőség nyílik a szabadtéri színpadon a játékokra — mondja mélyzengés hangján. Nagyon érdekel, hogyan tudom majd kihozni Timur szerepét. Mindkét szerepe ezúttal először alakítom szabadtéri színpadon s a szegedi ünnepi játékoknak is elsőízben vagyok vendégművésze. Arról beszól ezután, hogy Nádasdy Kálmán rengeteg ötlete az Aida-beli szerepét is erőgebben kihangsúlyozza, mint általában szokás. Papok egész tömege kíséri a főpap alakját, aki a legfőbb egyiptomi hatalmat személyesíti meg. Kóréh Endre elmondja még, .hogy erdélyi származású, hamisítatlan lófő-székely és nagyon vágyódik ifjúságának színhelye, Erdély, után. — Legalább a rádióközvetítéskor hallhatnak odahaza... — mondja elgondolkozva, ^ Mindnyájuktól elbúcsúzunk, a próba folytatódik. A zenekarban fölcsendül a bevonulási induló hatalmas motívuma és a gyászruhás, szőke Aida ráismer a foglyok között atyjára. A zenedráma elindul a grandiózus kifejlés felé s a péntekesti szabadtéri premier várható sikere felé... . (cs. p.) Emlékezzünk!... Horkai Bent paCságí őrsbeli csendőr a déli b'ai'títéren szerzett betegségében 1915 július 1-éű S laeljinei várkórházbaa megbalt, Kőrösszegi Gusztáv pöslyéni őrsbelj pro-' briesendor 1912. július 3-án őrszolgálat közben Pestyén mellett a Vágba fulladt. Tóth István "c. őrmesteri zbórói őrsparancsnokot egy felrobbant Lrosz akna 1915 július á án súlyosan megsebesítette és sebesülésébe belehalt Mészáros Mihály dalbosfalvai őrsbeli őrmestert az úgsopoti határban egy katonaszökevény 1917 július 6-án agyonlőtt. Lévay János vittenezi őrsbeli csendőr azs orogz harctéren 1915 július 7-én betegségében meghalt. Deák Sándog stima-fedelesnlni Őrsbeli alőii-. mestert a magyar-román határ megállapítása alkalmával egy felrobbant kézigránát 1918 július 7-én megölte. Oláh János járásőrmester gávai járás- é% őrsparaoesnokot, Szangi Károly és Gyermán iinre gávai őrsbeli próbacsendőröket az oláhok 1919, július 7-én. Nyíregyházán kivégezték. Kovács János Selmecbányái őrsbeli csendőr az övosz harctéren kapott sebében 1916 július 8-in Jaroslaubaa meghalt, fejes Béla lajtaszentmiklósi őrsbeli próbaStsendőrt, mint fürdőügyeleti járőrt egy ellenszegülő csoport 1921 július 10-én Bal fon t»egőíe. Szász János őrsvezető, foroutálözvöral őrsparancsnokot és járőrtársát: Jyalderár György Áron csendőrt 1895, július 13-án egy fegyveres gonosztévő Torontálozvorán agyonlőtte. Köbli Ferenc gyertyánligeti örsbelj alőrmestert boiseviki rablóbanda Besszarábiáhan súlyosan megsebesítette; 1918 július 13-án Jmspolbstü megbalt