Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-15 / 185. szám

4 DÉEMAGYARORSZAG Kecfd, 1939. augusztus 15. igazságunkat. Itt Szegeden neCsalc a külsőségeket, haneru a szellemet és a kultúrát is ismerjék meg, mert ebben a tipikusan magyafl alföldi városban ismerhetik meg az igazi magyar karaktert is. Pál/g polgármester szavaira G. Eisenmengcr, professzor, a csoport vezetője válaszolt. Megköszönte a fogadtatást és biztosította, a polEciedi Csapó Mária: A törökök kiűzésével kapcsolatban gyakran utálkozunk Szeged történetében Bercsényi Miklós nevével. Amidőn Lipót király külföldi szövetségeseivel Szeged visszavételére hadat indított, a szegedi vár ostromával kezdődött meg a liarc. Ügyes haditaktika volt a törökök részéről, hogy a császári hadak közeledésére Ahmet pasa táborát a Tisza balpartjára áthelyezték, aki innen támogatta a várban levő őrség védelmét lőporral és élelmiszerrel. A császáriaknak viszont kevés volt a lőszerük és igy a várostrom kétes kimenetelűnek látszott, ezért a vezénylő skót tábornok Bercsényi Miklóst bizta meg Ahmet pasa seregének szétverésével. Bercsényi a vitéz Fetneházy-huszárokkal és a vízi átkeléshez kitűnően értő szegediekkel, éjjel észrevétlenül szerencsésen át is jutott a Tiszán és a mai virágos Újszeged akkor kietlen mezőségén a törők sereget szétverte. Valószínű ekkor kerülhetett Ahmet pasa ls fogságba, inert 1708-ban II. Rákóczi Ferenc udvarában mint török Íródeák szerepelt. Bercsényit vitézségéért a király 1686-ban a Délvidéken működő magyar csapatok szegedi főkapitányává, azaz ezredessé nevezte ki. Ezzel szemben a német Ikatonaság a szegedi várparancsnok hatásköre alá tartozott. Bercsényi szilaj, kalandos katona volt, aki Szegedről egész Nándorfehérvárig leszáguldozott és ahol érte, ott űzte, vágta a törököt. Amidőn Rákóczi fölkelésekor a kurucokhoz csatlakozott, seregében 250 szegedi szolgált hűségesen. Főleg vizi szolgálatra tudták alkalmazni őket. Naszádokat, sajkákat kezeltek. Hidakat kötöttek, vizi szállításokat eszközöltek, ezért nagyon meg is becsülték a szegedieket A Rákóczi-fölkelés alatt is tömegesen jelentkeztek a szabadság zászlója alá, főleg Vak Bottyán seregébe, akit, mint szegedi kapitányt, jól ismertek és vele atyafiságot tartottak. Ebben az időben a szegedi vár a császáriak birtokában volt és a német várparancsnok a rác határőrséggel együtt rendkivül sokszor kegyetlenkedett a védtelen lakossággal. Állandóan raboltak, gyújtogattak. Ezért Rákóczi már 1704 elején elhatározta, bogy az »Alföld átkát*, a rárok dulásait megszünteti. Szeged várát kiostromolja és birtokába veszi, Ezt két izben is megkísérelte. A második alkalommal, amikor az ostrom sorsa már igazán csak hajszálon függött, különös események játszottak közre. 1704 juniusában Rákóczi hatalmas sereggel megindult Szegedre. Útjában a Délvidéket a rácoktól. labancoktól alaposan megtisztogatta. Julius 20-án ért Szeged alá és a tábor várral szemben, a mai rókusi templom körül elterülő mezőségen települt le. A kurucok azonnal megtámadták a várat és a Palánkot sikerült is bevenni, de mivel az ostromágyuk még nem érkeztek meg, abba kellett hagyni 'a bircöt. Közben Rákóczi súlyosan megbetegedett. A hely. ahol táboroztak, rendkivül egészségieden volt. A írezön, a fű közölt különös, mérgescsipésü, sőt haláltokozó undoritó, nagy, zöld pókok hemzseglek. \zonkivill szörnyű bőség volt. A lázban sinyiődő Rákóczi és türelmetlen katonái szomját nem enyhitelte a Tisza sárgabüzü vize, ami különben is tele volt hallal, minden merítés halfogást jelentett. Orvos Szegeden nem volt s a sátrában, iMlmazsákkín szenvedő, nagybeteg fővezért csak gáfmesíerí arról, hogy máris tájékozottak a város külső és belső életérőL Szegedet egyébként a Szabadtéri Játékok révén már szinte egész Franciaországban ismerik. A francia vendégek két napig maradnak Szegeden hétfőn résztvettek a Magyar Passió előadásán cs kedden este a Turandot-ot nézik meg a Dóm-tércn. meanvitottan UírheiyiFerenc úri szabómester nagysokára tudta egy Felvidékről hívott német orvos lábra állítani. Ilyen kedvezőtlen körülmények között érkeztek meg az ágyuk és kezdődött meg újra az ostrom, bombákkal, lövedékekkel. Négy és fél hétig tartott és ugylátszott, hogy eredménytelenül, pedig a várban már nagy bajok voltak. Az élelem, lőszer fogytán volt és nagy volt az emberveszteség. A várparancsnok már a vár föladására készült. Rákóczit azonban a félrevezlő kémjelentések az ellenkezőjéről értesítették, közben, mint megválasztott erdélyi fejedelem, bétceajánlalot is kapott s a nagy betegségétől elcsigázva, a hosszú ostromtól elkedvetlenedett kurucok miatt abbahagyta az ostromot és elvonult a vár alól. Végzetes fordulata volt ez a fölkelésnek, amiben a véletlennek is nagy szerepe volt. Ha Rákóczi meg nem betegedik és áruló kémjelenlések félre nem vezetik, Szeged nem maradt volna az ellenség kezén és a szabadságharc talán egészen más befejezést nyer . , . Rákóczi elvonulása után a kurucokhoz szitó szegediek a labancok és vérszomjas rácok hoszszujának eszközeivé váltak. A várból kirohanó őrség megtámadta Alsó- és Felsöváros magyar lakosságát és még a csecsszopókat i megölte. A várparanenok a vár faláról kárörvendve nézte, hogyan mészárolják a már előbb fegyverteleniteit lakosságot. Akik el tudtak menekülni, évekig ették a bujdosók keserű kenyerét. Birtokaikat elkobozták, a magyarságot minden téren visszaszorították és a város fejlődésében is minden téren nagy hanyatlás mutatkozott SZÉCHENYI; . Ha a mindennél 'drágább időt Haszontalanul eltékozoltuk, cl van az vesztve helyrehozhatatlanul... Szeged társadalmi és politikai életének megindulása Széchenyi nevéhez fűződik. Eszméi itt is fölébresztették a közjóért való fáradozást és áldozatkészséget. Kezdeményezésélre 1829-ben megalakult a Kaszinó, ami a városi ügyeket, közművelődést ezentúl némiképp irányította, de nagyobb mozgalom akkor indult meg, amikor Széchenyi 1833-ban a •Duna* gőzhajóval Szegedre érkezett. Az első gőzhajó nagy izgalmat okozott. A rácok ^hallgatva bámulták, feleségeik keresztet hánytak magukra, a magyarok ellenben lármázva örültek és gyalog, lóháton és kocsikon versenyt futottak a hajóval*. A hires szegedi hajósok sokáig nem tudtak megbarátkozni vele. Széi-benyi ekkor három napig időzött Szegeden s a kaszinói pezsgősvacsorán mondott beszéde óriási hatást keltett. Fölelevenítette a nemzeti érzést, amit itt főleg a németség és egyéb nemzetiségek visszaszorítására irányult, de «ok más egyébnek is kezdeményezője lett, mint például, hógy a város a nemzeti mnzeumra, a vakok pesti intézetére, a Nemzeti Színházra összesen 6872 forintot áldozott. Egyszóval nagy áldozatokat hozott a közért 1846-ban, mint az árméntesitő társulat kormánybiztosa isenét Szegedre jött Széchenyi és Paleocapa olasz mérnökkel buzgón fáradozott -a Tisza szabályozásának sikeres megoldásán. llszteletére fákhüsmenétet rendeztek, amelyet regÉkszer zálogjegyet Aranyat és brilliáns ékszereket magas áron vásárolok LaczKű ÉHszeresz, Kárász-mca r bbambi^bn^mi^mbbuhioms gélig tarló vig lakoma követett, de Széchenyi ez? is arra használta föl, hogy buzditó szavaival a tálrsadalom és (közszellem átalakulására befolyást gyakoroljon. Szándékai és nagy tervel azonban a közbejött politikai események és hadi készülődések miatt abbamaradtakKOSSUTH: Szegednek népe, nemzetem büszke' sége... A szabadságharc alatt Szegeden is alakult önkéntes zászlóalj, amelynek Damjanich őrnagy volt a parancsnoka. Később általános népfölkelésre is szükség lett és ennek megszervezésére Kossuth Lajos Szegedre érkezett. A Szabadságtéren hatalmas beszédet mondott, amelynek óriási hatása volt, a város népe kalaplevéve hűséget esküdött. Olyan rajongást hagyott maga után Szegeden, hogy a rókusi plébános Kossuth nevét naponta nyilvános imájába foglalta, mint Magyarország megváltójáét. A második találkozása Kossuthnak Szegeddel már sokkal szoborubb volt. Az oroszok beavatkozása után a kormánynak Szegedre kellett menekülnie. Kossuth tiszteletére a város hölgyei fénye fáklyásmenetet rendeztek, aki a Kárászház erkélyéről mintegy 6000 ember előtt mondotta el utolsó beszédjét, amit ebben a hazában tartott Mintha a jövőbe látott volna, amikor ezt mondotta: »Szegedről fog Európának a szabadság kihirdettetni*. 7. FERENC JÖZSÉF; Szeged szebb lesz, mint voli. .7 A Kárász-ház történelmi jelentőségét főleg I, Ferenc József és Erzsébet királyné szegedi látogatása emeli ki igazán. Az uralkodópár 1857 május 24-én Szegedre érkezett. A város erre óriási előkészületekét tett. (38.000 frt.-ot költött!) Ekkor készültek '3z első szélesebb téglautak és a székház legelső »villany-lüz* világitálsa. Bengáli fénnyel és szines lámpionokkal volt kivilágítva az egész város. A díszes udvari ebéd után az uralkodópár tiszteletére a szegedi halászok halászünnepet rendeztek, amely a Kárász-ház előtt zajlott le. Halászzásriókal "lobogtatva vonultak föl a rögtönzött »halásztanyá«-boz és szinezüsí üstben halászlevet főztek, amelyből a felségek is ettek. A nép lelkes hódolata határtalan volt tt talán e szép nap emlékének tulajdonitható. hogy amikor 22 évvel később Szeged oly gyászos véget ért, az árvizsujtotta várost március 17-én a király ismét meglátogatta. Amikor meglátta a szörnyű pusztulást, szeméhen könnyek csillogtak. Dáni főispán fájdalmas felkiáltására: »Troe felséges uram. Szeged csak volt!*, a király emelt' hangon válaszolt: »Szeged! lesz! Mégpedig szebb lesz, mint volt!* A jóslat és a legfelsőbb királyi akarat valóravált. Azóta 60 év telt el, Szeged romjaiból újraépült Virágzó város. Gömbös Gyula, Klebelsberg Kunó, nagybányai Horthy Miklós Istentől áldott és elhivatott termékenységén át, törhetetlen, igaz hűségében, mint a »föltámadás városa* építi tovább a magvar jövőt. A ftormánwjp vasárnap visszatéri Göűüllfire Gödöllő, augusztus 14. Horthy Miklós Kormányzó és a főméltóságú asszony felvidéki és kárpátaljai útjáról vasárnap reggel visszaérkezett Gödöllőre. A kitűnően sikerült Utazáson Brunswik György ezredes, útimarsall kísért© végig a főméltóságú párt., akik kőrútjukat Losoncon kezdték cl és Aknaszlatinán fejezték be. Útjuk végigvezetett Rákóczi nyomdokain, amerre minden vár és város története Rákóczi korával forrott össze. Megdobogtatta a sziveket a kormányzói pár látogatása, akikot a felszabadult területek lakossága, kevés kivétellel, mindenütt először látott. A kormányzói pár mindenhová bejelentés nélkül érkezett és a náp lelkét tárta ki feléjük a spontán megnyilatkozási!, rögtönzött ünneplésekben. A hü ruszin n^P bizonyságot tett arról, hogy nem közömbös tagja ennek az országnak, felszabadítójaként köszöntötte a kotmdnyzót és hitvesét, akiket már első látogatásukkor szíyébe zárt. Uriszabóságomat Kelemen-u'ca 8. sz. alatt (Rova!-kávéház mellet)) Készítek elsőrendű kivitelben úri ruhákat felnitoke*. stb. Kül- és belföldi szövetek raktáron Szeged a muíi iüUvében X. (befeiexő köxiemény) * Hires emberek Szeged iörléreiében — Hei Rákóczi, kei Bercsényi