Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-15 / 185. szám

Kedd, 1939. VIII. 13. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. cvíotyaiii 193. szám Szeged győzelme Nincs még itt az ideje annak, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok idei produkcióinak végleges mérlegét összeállitsuk s a multak tapasztalataiból megszövegezzük a jövendő számára az okulás tanácsait. Enuek a kötelességünknek is eleget fogunk tenni s szemébe fogunk nézni minden mulasztásr.ak és minden érdemnek, ha a város erdekében *fokozni akarjuk az erdemek szolgálatát. s el akarjuk kerülni a mulasztások ismétlődéseit. Most nem ezt a rélt tiiztiik magunk elé, most csak egy impressziónkról szeretnénk beszámolni s a vezércikkek koturnusait ledobva, tógáját levetve annak a mezítelen örömnek szeretnénk hangot adni, ami minden szegedi lelket töltözött a Dóm-téren a vasárnapi előadáson. Zsúfolásig megtelt nézőtér izgalma vibrált a levegőben. Filléres vonatok öntötték, luxusautók röpítették az ország minden részéből ide az idegeneket, közéleti nagyságok vegyültek el a nézőtéren egy szent incognite testvérségében a művészetre éhes, magyar csudára nem hiába vágyó tömegek. S ebben a feszült izgalomban, a művészetnek és istentiszteletnek közös gyökereit éreztető áhítatban kezdődött meg az előadás, aminél grandiózusabbat, magasabb szinvonalat, különb művészi teljesitménijektöl ékesebbet ennek az esztendőnek magyar szinpadtörténelme nem ismer. A kritikus feladata az -hogy ebben a győzelmes sikerben a glóriás erdemet megossza a szereplők, a rendezés, a színpadi kép cs n zenekar között, mi ebbeD a sikerben most Szeged város országraszóló nagy győzelmét ünnepeljük a magyar művészetnek azzal a királyi megnyilatkozásával, aminek szegedi föld, szegedi akarat és szegedi áldozatkészség épített hajlékot. Ha ugy jutalmaznák évenkint a színpadi produkciót, mint ahogy a Magyar Tudományos Akadémia a Vojnich-dijjal évenkint jutalmazza a legnagyobb sikerű színpadi alkotást, ha a magvar színpadi produkciók is versenyre kelhetnének egymással, mint ahogy évenkint Velencében a filmek mérkőznek r dicsőség kék szallagjáért, egy pillanatig sem lehet kételkedni abban, hogy az idei év legkimagaslóbb színpadi teljesítményének babérkoszorújával a Szegedi Szabadteri Játékokat tüntetnék ki nem válogatva drámai előadás és opera, énekes és drámai szinész, rendező és előadó között, irihrt nz elsőség érdeme és dicsősége azt a csudálatos közösséget, nagyszerű összefogást, a munkának, tehetségnek és tudásnak azl a grandiózus együttesét illeti meg, melynek kollektív munkájából tz a felejthetetlen siker megszülethetett. A magyar állam évenkinf százezreket költ — lerázhatatlan kötelessége ez — fez állami színházakra, a magyar nemzeti kultúra enélkül az állami támogatás nélkül fölmérhetetlen veszteséget szenvedhetne. A magyar színpadnak ez a diadala mégis itt borul virágba Szegeden, azon a talajon, ruelyet nem a kormánytámogatás tett termékennyé s melyet nem az állami költség-' vetés fejedelmi tételei hódítottak el a sivatagtól. Ezrek és ezrek elragadtatása, ujjongó lelkesedése vitte és viszi szét az országba ennek a nagy szegedi sikernek hírét s tesznek bizonyságot amellett, hogy a magyar vidék nemcsak "Mezőhegyes és Bábolna, nemcsak Hortobágy és Bugac, n magyar vidék Madách kultuszt, teremtett, meg a lelkekben s olyan Verdi-előadást produkált magyar tehetségekkel, hogy szájtátva jöhetnek csudálni "az olasz zene elkényeztetett szerelmesei is a világ minden tájáról. Szeged most az elő bizonyság a magyar kultura ereje, bátorsága és alkotni tudása mellett, ime. akadt egy vidéki város s ebben a terhek alatt görnyedő, minden bátorságtól elriasztott vidéki városban akadt egy pár ember aki ..magyar földön nagy tettre vágyott" — mekkora bátorság kellőit ehhez, ha a magyar föld még szegedi föld is volt—, aki ide tudta és ide merte terelni a magyar színpadi kultura legnagyobb élő reprezentánsait s a magyar tehetségek bazaltköveiből föl tudta építeni ezt a nagy szegcdi sikert, büszke kilátóját az előttünk álló utaknak és feladatoknak. S minél súlyosabb volt az atmoszferikus nyomás, minél termékenyebb volt a gyávaság táptalaja, minél jobban gyötörte őket nz intelmek inflációja, annál csudálatosabb az a bátorság, amelyik ebben a szinte hősi vállalkozásban megmutatkozott, övék volt a munka, a kockázat fölmérhetetlen esélye s a bőrnél mélyebbre menő felelősségvállalás; a városé a siker, a dicsőség és a győzelem. S most csak erről van szó s most ne is legyen szó másról: ebben a győzelemben a város kulturképcsségc és a kulfurszereiete mutatkozott meg. amelyik akart és mert áldozni s amelyik kitervelte cs kitermelte ezt a nagyszerű megmutatkozást. Ez a szegedi győzelem győzelme a magyar kulfurának s országokra szóló bizonyság azok mellett az igazságok melleit, melyek a magyarság sorsküzdelmébcn a győzelem Ígéretét festik föl álmaink vásznaira. Európai népszavazás és a szerződések általános reviziófa Mussolini béketervében Ötös értekezlet döntene nz európai sorsproóiemáhban - Roma es Berlin „egu uton menetel" „A danzigi kérdésnek Lcnguclország függetlenségével es szabadságával semmiféle Összefüggése nincs" Berlin, augusztus 14. Vasárnap befejeződött Hitler kancellár cs Ciano gróf berchlesgadeni megbeszélése, az olasz külügyminiszter délután visszatért Rómába, ahol azonnal kihallgatáson jelent meg Mussolininál. Európaszerle nagy érdeklődéssel várják, hogy milyen eredménnyel zárultak a tárgyalások. A megbeszélések befejeztével a Deutsche DiplomatísehPolitischc Korrespondenz azt irja, hogy az a válság, amely ma Európában tapasztalható, elsősorban arra vezethető vissza, hogy Danzig jövője ismét a békét ve- * szélyeztető, égető kérdcssc vált. Danzig ma már nem megoldást követelő helyi kérdés, hanem tiltakozás, amelyet szembeszegeznek az észszerű és természetes megoldással. — A salzburgi megbeszélések idején is tapasztalhatók voltak azok a kísérletek, hoc, minden rendelkezésre álló eszközzel ártsanak a tengelyhatalmaknak, — irja a lap. Arra törekedlek, bogy a háború mostani tulajdonképpeni tűzfészkét, Danzig kérdését, mini beszedtárgyat, jelentőségében eltörpítsék és ehelyett * igyekeztek elhitetni a világgal, hogy Salzburgban a valóságban Dclkelcteurópa felosztására kovácsoltak terveket. Az olasz külügyminiszterhez közelálló Telegraph hangoztat ja, a megbeszélés rendkivül hosszú volt; három és fél óra hosszat tartott. Feltehető, hogy a danzigi kérdés jelenlegi állásának tanulmányozását folytatják. * , Ugyanazok a súlyos, sőt rendkivül súlyos okok, amelyek már a tegnapi megbeszélés után is a legteljesebb titoktartást parancsoltak. ma is arra' késztetnek bennünket — irja —, hogy tartózkodjunk minden kommentártól. Döntő fordulat előtt ? Budapest, augusztus 14. A1 hétfődélutáni párisi lapok szerint a danzigi kérdés megoldása döntő szakaszhoz érkezeti. Svájci jelentések alapján ajról számolnak be a párisi lapok, hogy Burekhardt professzor, Danzig népszövetségi főbiztosa Berchtesgadcrbcu járt, va • sárnap azonban már Genfben tanácskozott Avenol népszövetség főtitkárral, 'A sajtó szerint a megbeszélés igen Hosszú ideig tartott. A Basler Nationalzeitung jelentése szerint a professzor utazását Svájcban ugy fogják fel. hogy döntő fordulat áll küszöbön a német-lengyel válságban és rövidesen eldől Danzig sorsa. Az olasz sajtó egyre élesebb lengyelellenes magatartást foglal el, ami azt mutatja, Németország és Olaszország közölt teljes cgycD értés jött léire Salzburgban. Minden Kérdés med oldható nehes uton Berlin, augusztus 14. 'A német sajtó ismételten kidomborította azoknak a tanácskozó* soknak ercdméuyeit, amelyeket Ciano a Vezérrel és a birodalmi külügyminiszterrel folytatott. A salzburgi és a berrlitcsgadeni tanácskozások eredményét a Berliner Börze nzcitung diplomáciai munkatársa igen világosan foglalja össze. Eszerint az eredményt három tény bizonyítja. 1. Továbbra is az a ticlyz*», hogy Németországnak Angliával és Franciaországgal semmiféle olvan vitás kérdése nincs, amelv erdekeit érintené, vagy békésen megoldható