Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-02 / 174. szám

4 DÉIÍMAGYARÖRSZSG Szerda, 1939. augusztus 2, l Zadrsveez István püspök mondja. 11 óra 45 perckor a kormányzó ur és kísérete a marstéri laktanyába hajtat, ahol a 9. banvédgyalogezred diszkivonylá­sán vesz részt a Ilurthy Miklós gyalogsági lak­tanyában. A kormányzó ezalkalommal az ezred zászlaját ékesíti fel szalaggal és kitüntetéseket ad át, 12 óra 15 perckor a kormányzói pár kíséreté­vel együtt a klauzáJtcri történelmi erkélyről megtekinti az egykori szegedi ellenforradalmárok, a szegedi kormány tagjainak és a nemzeti hadse­reg volt szegedi és polgári alakulatainak disz­felvanuiását a történelmi hűségnek megfelelő kö­telékben és sorrendben. 13 óra 10 perckor a kormányzói pár kíséreté­vel a püspöki palotába vonul, ahonnan a kor­mányzó ur 13 óra 30 perckor a Horthy Miklós­laktanya tiszti kaszinójába megy és ott a háziez­red tisztikarával ebédel. Ebéd után visszatér a püspöki palotába. Ezidő alatt a többi résztvevők, illetőleg előkelőségek a város által rendezett ellenforradalmi banketten Vésznek részt az ujszegedi Vigadóban. A fömél­tóságó asszony a püspök urnái ebédel. A klauzáltéri ünnepségen az ellenforradalmá­rok nevében az üdvözlő beszédet Teleki Pál gróf mondja. 17 órakor a kormányzói pár a püspöki palotá­ban fogadja a szegedi MANSz és a szegedi höl­gyek tisztelgését, akik az ellenforradalomban résztvetlek. 17 óra 80-kor a MOVE díszközgyűlése a városi színházban a kormányzó ur jelenlétében. 18 óra 30 perckor Szeged város közönsége a kor­mányzói pár, a főhercegek, továbbá az előkelősé­gek tiszteletére a városháza termeiben fogadást rendez. 20 órakor a íőméltóságu pár résztvesz a ,Ma­gyar Passió dómtéri előadásán és az előadás Után visszautazik Budapestre. \ rendezőség Közlése az ellenfor­radalmi ünnepség résztvevőihez Budapest, augusztus 1, A vasárnapi szegedi ellenforradalmi ünnepségek meghívottait felkéri a rendezőség, hogy a meghívóhoz csatolt válasjtle­veíezőlappt szíveskedjenek sürgősen, legkésőbb augusztus 2-ig visszajuttatni (Budapest, J., TJri­u tea 18. szám alá, kir. miniszterelnökség V. ügy. osztálya). A rendezöbizottság közli, hogy a Szabadtéri 'Jgtéfeok irodájában (Aradi-utca 8.) a nie^tivóval Vgló igazolás ejjenébep válthatják ki a szegediek a jegyfüzeteket. A Budapesten és Szegeden kivül lakó meghívottak az igényelt füzetjegyet a vá­laszlevelezőlapon megadott lakhelyükre augusz­tus 4-én postán kapják meg. A vasúti jegyet, il­letve a közebédre szóló utalványt tartalmazó fű* zetjegyeket a rendezőség utánvéttel küldi meg. PÁRISI NAGY ARUHAZ RT. SZEGED, GSEKONICSI és KISS-UTCA SAROK BEFŐZÉSHEZ Ízes üveg fehér j liter 0.3 &S 675 ár 5 drb —.88 4 drb ^.98 Babos üveg fehér: liter 05 Q.75 "4r 4 drb 4 drb =-98 Befőttes üveg fehér: liter 04 fti 3 drb —.98 1 3 drb 0.65 #r" 4 drb -=-.78 4 drb ó_.98 S drb Ugorkás üveg fehér: liter 3 4 ár _ 1,08 Patent befőttes üveg 100 mm-es: liter % ' íx _1H Í.34 12| 8 rr& «34 |r —.91 r'T^ Befőző pergament § iv „PARIÉI> befőző hár-íya 40 grammos 3 levél =.24 Befőtt kötőzéi asineg 1 gombolyag Salyeil 5 grammos 4 csomag .24 RUHA KALAP Nagy választék Elsőrendű uriszabOsdg. Sporl- és dlvalöltőnw Eső- és őallonhaftá 1 Cord és őurhuri) radldn riu ruházati clhkeh olcsó árak! SZÉCHENYI-TÉR / 000 Itt az OMjUMtotwnl U&zzÁvzMát az augusztus 6-iUL Oláh hadifogságomból szabadulva, a forrada­lom vihara 19X9 február 12-én dobott yissza Sze­gedre. Haide, haide! „ kiabálták az idegen ká­lóiját hátunk mögött, amidőn Újszegeden a köz­úti Ilid felé talpaítuuk és ugráltuk át a homok­zsákokhói épített torlaszokat^ mert » hogy el ne felejtsem — szegedi beyergődésem előtt kurta szerb fogságot is szenvedtem az 1919. évi január 30-án lezajlott yércs makói kommunista lázadás után. Annyi veszedelem, annyi szenvedés, leigázás és megalázás után jóleső érzés volt a biztonsá­gosnak és szabadnak látszó szegedi földre lépni cs iparkodni a gyönyörű Széchenyi-tér felé, ahol a böldog béke éveiben az öreg platággk alatt oly sok kellemes órát töltöttem. A várost m~. sajnos — nem találtuk vignak. A forradalom vad szele Szegedet is megcibálta. JJe a francia megszabás is súlyos teherként ne­hezedett a sokféle közszükségleti pikket nélkülö­ző város roskadozó vállaira. És közben, a lesze­relt és leszerelés attt álló katonák, néha S 9 m o g y i polgármesterümket nyúzzák nap-nap tpeíieU az 5400 korona leszerelési pén­zért. Mintha bizony Szegednek más gondja sem lelt volna, mint a naplopást és eszenj-iszomot is­tápoló leszerelési ezreseket kiizzadni. Szerencse, hogy Veszter bátyánk az el is hihető Ígérgeté­seknek nagy mestere volt, meg egy kis apró­pénzt is szoratott péha-néha a panem pt circen­spst kiabáló valódi és ál bősz hadfiak közé, igy a város nyugalmát mindig csak sikerűit biztosí­tani. A város aszfaltja meg soha nem látott szipes katonák bakancsainak dobbanásátél lett hangos. A gyakorlatok után a színes ezredek gyakorta végigvonultak a Széchenyi-téren is, bizonyára azért, hogy a magyar Virtus valahogy ki ne Fobbanjon a frapcia megszálló csapatoktól el­tűrni kényszerült sokfele terrorra. A csapatok élén mindig egy szines parancsnok lovagolt, de ott volt mellette állandóan egy francia magasran-' gu liszt is. így minden egységnek két parancs­noka vplt. Mi szegediek szájtátva bámultuk a ri­koltozó zenpre lépegető csokqládészinii vad har­cosokat, a tüzes arabs lovaikon ficánkoló spa­hikat, akik különösen kevélykedtek előttünk lo­vas tudományukkal, bár arra nem sok okuk volt, mert az elől-hátul magaskápáju nyergekből és a papucsformáju, elől zárt kengyelekből ki sem lehetett volna tán esni. De mégis! Egy ug­rándozó öszvértől (efajta állat rengeteg volt a franciáknál, közülük egy csomó most is itt ban­dukol a tanyákon) egy gyarmati lovas paripája ugy megvadult, hogy gazdáját oly gyönyörűen odalapitotta Tisza Lajos parasztjai közé, hogy alig lehetett onnan kihúzgálni. Mondta is egyik magyar, hogy a vitéz UF odahaza, a Nilus part­ján alighanem szintén talicskázik, mert nagyon Utyafiságesan ölelte át a „nagyúr" kubikosát. A város nyugalma és rendje fölött egy francia főhadnagy őrködött rendőrhatalmi jogkörrel. Sok ügyünk-bajunk volt vele, mert nehezen kezelhető embeF veit. De erre njost nem akarok kitérni, sőt pár hetet át is ugrottam, hegy elérkezzem mihamarább a visszaemlékezésem címéhez fűződő eseményekhez. Ránkszakadt a forradalmak minden haja. Sem ételünik, sem italunk; világitónk és tüzelő­szerünk sincs. Kalonagailérunk csupasz. A csil­lagokat már régóta levagdosták, vagy levág-' dottuk. A franciák pem barátaink; inkább a nem­zetközi szocialisták, helyesebben kommunisták­nak kedveznek, Tiszti ruhát nem is viselünk. Vagy ha igen. ugy nagyon egyéni összeállításban. Qyapju kamásni, abba kénvszeritett civilnadrág, vadás»b«kecs: atm ritka kollekció. Csak a esg­kaszürke bocskai sapka árulta el, hogy a szedett* vetett ruhadarabok tulajdonosa „magyar tiszt" és nem vándorlegény. De hát akkor a magyar tiszt garderohja túlontúl hiányos volt. Nem mon­dom, volt a korzón angolt és franciát majmoló 1—2 bajtársunk is, de e szerencsés embereket sem a puskapor füstje még nem feketítette, sem a há­ború és forradalmak anyagilag meg nem nyomo­rították. A lelteken mélységes letargia vett erőt. Pa* rancsnokunk, Szombathelyi Béla alezredes volt. Igyekezett szegény lelket préselni belénk, de bizony reménységeink nyílása már elduguló* ban volt. Egy napon parancs jött, hogy a csil* lagokat föl kell varrni. Állítólag a franciák is igy akarják fiát felvarrtuk. De közben tovább kinlódtpnk, bár a .rég nélkülözött csillagjaink némi önbizalmat öntöttek belénk. Szegeden kivül a vörös téboly orgiákat ült. Itt 10 nap alatt meg­szűnt, mert a franciáknak is kellemetlen volt. Á zűrzavaros és vészekkel teli napok egyikén Szombathelyi gyűlést hirdetett az urikaszinóba. Elég sokan összegyültünk. Megjelent köztünk egy üizestekintetü, csuppenergia és tettrekész fiatal­ember, akit parancsnokunk Gömbös Gyula szá­zadosként mutatott be. Az uj bajtárs remek or­gánummal, remekül fölépített beszédben a bécsi ABC-tőI hozott hirt és sok-sok biztatást. • Vigasz­taló szavait ittuk, mint a tikkadt föld a májusi esőt. Lenyűgöző hatást tett ránk igen jó megje­lenésű fiatal bajtársunk erőt sugárzó és magas szellemi fölényt villogtató lénye és kezdtünk bíz­ni abban, hogy nincs még veszve Magyarország. A beszéd hatása alatt nyomban elhatároztuk, hogy megkezdjük niost már nyíltan is és sok* ;kal:|i eröiseb(b|2;n 'ejleniforradaihni devékenykedé­sünket, Nagy munkához Isten segítségét kérve, határozatba ment az is, hogy másnap testületi* leg résztveszünk az alsóvárosi templomban a Zadiravecz póter által celebrálandó szent­misén és meghallgatjuk a a páter híressé vált ellentbrradalnű szentbeszédei egyilkét és aztán Isten nevében megyünk a magunk utján a hasa Üdvére és boldogulására. Minden ugy történt, amint elhatároztuk. Ve* lünk tartott a mi lelkes prófétánk, vigasztalónkí Gömbös Gyula százados is. Semmi zavaró inci­dens nem történt. Az utcán és a templomban ért sanda tekintetekre ügyet sem vetettünk. Sok-sok jellemző eseményben szerepeltem az­tán pár hónapon át mint az egyesitett csendőr- és rendörkarhalalom parancsnoka Szeged vészterhes nehéz napjaiban, igy a történtek személyes átélé­sében, ugy érzem, hogy az augusztus 8-án ünnep­lendő események, cselekmények és történéseié megindítója, ha talán egészben nem is, de jórész­ben Gömbös Gyula százados előbb vázolt gze* gedi megjelenése és szereplése volt. Jellemző a lelkek akkori csüggedtségére, de egyben elszántságára is, hogy azon a bizonyos történelmi értekezleten egy ik bajtársunk aggódva kérdezte, hogy mivel argumentáljunk, ha a vö­rösök ismét le akarják tépni és szaggatni csil­lagjainkat? Mire a szelidlulkü és vérengzőnele éppen nem mondható néhai, derék parancsnokunk: Szombathelyi Béla elezredes felhevült arccal és szikrázó szemekkel rácsapott zubbonyos jobb zsebére, amelyben pisztolya lapult és igy kiál­tott föl: — Itt az argumentum! Verbó János, eTékp^ro^in Elsőrendű kerékpárokat engedményes Ár­ban részletre adom. fiimikaí Alkatrészeiig most filléres a, JT ® ók 1 — 7 irban kaphat StXftlfSS© 911114301* nál Szetted. 'Kis* n. n\nt»v sries u. 2. Bélyeg kereskedés ISKOLA UTCA 19 S1. Fogadalmi templomnál VÉTEL - CSERE _ ELADÁS 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom