Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-12 / 183. szám
8 ÜCLMAG/ARORS2AG Szombat, 1939. augusztus 12. CSERZY BE LA: A lóc $ nagy paioc Jzegeaen J (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 74 „Fura gyerek a helyi Napló legújabb vezércikkírója (a neve többféle, mert változtatja, mint Csenzéknál a csuzpájzt; — a legújabb neve: —th—n.); mondom, fura gyerek. Megér egy-egy smaradgszinben játszó frisszöld valamit s megteszi vezércikknek. Ha aztán az elme ficánkolásait pozdorjává törik s őkelmét jól a sarokba szorítják, ugy, hogy nem tudja, mit feleljen, akkor ugy tesz, mint Garay „Furfangos diák"-ja'- egy „szörnyet prüsszent" s kész a replika. Ma is ilyen szörnyet prüsszentett „A Híradónak". E szerint a Hiradó olyan fcánya hitű, hogy kikap a famózus „Töprengjések"-ből egy szójátékot s „ugy tesz, mintha nem értené és az ellen polemizál „szokott modorában". (Amint kiki megérdemli.) Ej, ej, tisztelt barátja az erénynek s az ellenzéki bölcseségnek, hát az is szójáték volt, hogy a kir. biztosnak a rekonstrukció összes nagy előmunkálatait mind egyszerre kellett volna végeznie? Nem szójáték az, hanem játék komoly dologgal. A mire —th—n úrnak extra hivatása van, mint az obsitos bakának a nagyotmondásra. —th—n ur. a„maga modorában", tudatára adja a Híradónak s mindazoknak, akiket illet és nem illet, hogy már biz ő arTa nem vállalkozik, hogy mivelünk, sőt esetleg talán egy harmadik polémiát is vigyen, mert nem ér reá a — szalonnaaggatéstól s mert az ő idejének tudja ő jobb hasznát is venni. Inkább még egyet prüsszent s beismeri, hogy „mindazt, a mit a Hiradó megirt, ugy kellett megírnia, a hogy megirta'4. Ej, ej, —th—n ur, nem veszi észre, hogy egy légy ott dong a füle körül s azt dongja: „Wie der Sehn, so denkt er?" Ezek a sorok már nem Nagy Sándor tollúból kerültek ki. Lévay Ferenc, a lap egyik munkatársa rótta azokat papírra, amelyről ludomást is szerzett Mikszáth. A város közönsége nagy érdeklődéssel kisérte a két szegedi újság szerkesztőinek hadakozását. A Hiradó olvasógárdájába tartozók is lelkesedve szavaltak. — Jól megkapta Mikszáth! De mit is akat az a jött-ment? Mit kezd ki ő a bennszülött szegediekkel? Na, meg pláne a királyi biztossal? ... . . „ — Föltünési viszJcetegség ez egész — duplázott rá ilyenkor a Hiradó másik híve. A Napló olvasói ellenben szangvinikusan, vérigmenően védelmezték Mikszddi Kálmánt. — Ki meri itt megmondani az igazat Mikszáthon kivü!?! A Hiradó csak hajbókolni tud Tisza előtti De Mikszáth nem marad ídósa a Híradónak sem — mondotta a nagy palócért lelkesedő ellenzéki polgár diadalmas arccal. — Zsebrevágja Mikszáth' szellemességben cs ötletességben az összes ellenfelét — egészítette ki a dicshimnuszt a másik Mikszáthrajongó. Ha pedig két ellenkező táborba tartozó lapolvasó fogaskodott össze a Mikszáth-vitán, annak bizony a fele sem volt tréfa! Leszedték egymásról a keresztvizet is, ha ugyan bicskák nem kerültek elő . . . Ilyenformán nagy várakozással tekintettek az uiabb Mikszáth-válasz elé. Mit mond erre Mikszáth? Mélyen martja-e bele az epebe a tollat?... A Szegedi Napló legközelebbi számában pedig ezt a választ küldte Mikszáth a Híradónak: „A Híradónak kár hajhászni a polémiát. Valaki alaptalanul elhitette vele, hogy abban eiősebb, mint egyebütt. Pedig a polémiából igen kevés haszna es Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedménye* érban részletre adom. Ritmikát alkatrészeket most filléres —• 7 árban kaphat AZClfiaO dalluiQr nél sieoed. 'ki« n. a. RUHA KALAP Nagy választék Elsörendtt urtszabóság. gyönyörűsége van a közönségnek. Ma ismét „Nem I\. H" aláírással jelenik meg egy czikk, mely személyeskedésbe csap át. Én a piszkolódások terén nem követem azt az uraj, de még más nemű polémiába sem, mert nem lévén sem dominiumom, sem államhivatalom, egyedül irodalmi foglalkozásom után élek nagy nehezen s nem éiek rá vidéki ujságlapok egyes munkatársaival hosszantartó polémiákat folytatni; de meg ambicziómat sem képezi. Mert mi czélja is lenne? (Folyt, köv.) Soorl- es divaföllöim Esö- e.s halionhatiáf Cord is Durbum raőlán Nu ruházati cihheh — olcsó árak! széchenyi-iér KÖZGAZDASÁG Kétszeresére emelkedett a szegedi gyümölcsexport az elmultévivel szemben (A Délmagyarörszág munkatársától.) Stift Károly, a Külkereskedelmi Hivatal szegedi főfelügyelője, péuteken délelőtt jelentést terjesztett Pálfy József dr. polgármester elé az idei szegedi gyümölcsexportról. A jelentés szerint az idén — augusztus 3.-ával bezárólag — 1,535 398 kg. gyümölcs- és zöldségféle idénycikk került kivitelre az elmúlt évi egymillió kilogrammal szembcu. Az idei kiviteli menuyiség a következőképpen oszlott meg: Németországba, Ostmarkba és a cseh-morva-protektorátusba kiszállítottunk: 46.000 kg cseresznyét, 135.000 kg. meggyet 1600 kg. egrest, 900.000 kg. kajsziés sárgabarackot, 130.000 kg. almát, 30.000 kg. őszibarackot, 24.000 kg. salátát, 55.000 kg. paradicsomot, 7000 kg. zöldbabot, 1500 kg. zöldborsót cs 10.000 kg. fokhagymát. Lengyelországba szállítottunk 18.000 kg. Cseresznyét, Svájcba 75.000 kg. kajszi- és rózsabarackot, Angliába 8.400 kg. barackot A jelentés kiterjed a pulp intervenciós vá sórlására is; 84.000 kg. selejtes barackot vásároltak pulp számára. 12.628 pengő értékben. A kecskeméti szeszfőzde részére történt intervenciós vásárlásokról megbízható adatok még nincsenek és nem szerepelhetnek a jelontcsbcn az időközben megiudult szilvacrtékesítési adatok sem. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy az idei szegcdi gyümölcsexport kilogram-mértékre éppen kétszerese lesz az elmúlt évinek, liiszen az elmúlt évben körtéből, vörös- és kckszilvából, valamint szöllőből 600.00 kilogramot vittek ki. I SZEBEBISZUBBDTÉBI JflTEHOH 1939 | 12 szombat: Az ember tragédiája 13 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió 13 kedd (ünnep) TlirandOt Jegyárusítás egész nap a Délmagyarország kiadóhivatalában Aradl-u. 9. | a Városi Színház nappali pénztáraban és a Menetjegyirodában J