Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
DÉLMAGYARÖRSZÁG Kedd, 1939. VIII. 1. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évtoluam 173. szám A segesvári sír A vérbe temetkezett forró júliusi alk'onvat kilencvenedik évfordulóján Erdély tmlékünnepségre gyűlt össze a segesvári síkon. Népek milliói veszik körül a sízt, ahol egy legenda, egy költő . süllyedt, el ahonnan egy legenda indult el... Népek milliói gyűltek össze a segesvári síkra az emlékezés, a lélek gyorsvonatain, néhány meghatott percre, amíg a költő emléke ú jra feltámad és hirdeti tovább egy nép boldogságát, egy nemzet fájdalmát, egy ország szabadságát, egy állam függetlenségét, egy nyelv dicsőségét és minden emberi élet szabadságát. Az élet már régen halhatatlanná nőtt néhány versben és néhány rímben, a legenda itt nőtt halhatatlanná a segesvári síkon, amelyet egy nemzet vesz körül minden esztendő július 3i-éjén, minden esztendő minden napján... A kilencvenedik évfordulón is ott gyülekeztek körül a népek milliói, egy egész nemzet, holott a sír körül csak egy maroknyi emlékező állhatott a fizikai jelenlét valóságában ... A népek millióit ezen a fordulón csak egy kis erdélyi csoport képviselhette, de a legenda ím szimbólummá nőtt, s az idegenné ítélt, mindigre magyar flödön mégis ott állt egy egész nemzet és forró emlékezésével, forró vágyával láthatatlanul takarta be a halhatatlan sírt. Ujabb szimbólum nőtt a segesvári sír körül, újabb szimbólum az örök magyarság részére, nem lehet idegen az a föld, amely puha hantjával betakarja a legmagyarabbul magyar költő szemfedőjét... A 90. fordulón milyen eleven erővel hirdeti a segesvári csatatér a költő halhatatlanságát, szimbólumot mutató áldozatát és minden magyart betöltő legendáját. Talán soha még nem volt olyan történelmi magyar — Kossuth mellett —, aki olyan eleven erővel élne minden magyar lelkében. Népek milliói veszik körül a segesvári sirt — és szinte nincs nap, hogy újabb legenda ne születne a legenda körül.. Itt is, ott is feltűnik Petőfi alakja, árnyéka, Bzellemlebegése, mi minden történt a sír körül, amikor még mindig múlhatatlanul él maga a halott... Talán nem volt még egy költője a magyarságnak, aki olyan elementáris és mindenkit átfogó erővel szólt volna a magyarsághoz, szólongatta volna cbreszgette volna, mint egy huszonhatévefiatalember, aki Petőfi Sándor volt... Költő és vátesz, szimbólum és heroikus szellem — mindez egy névben összpontosul és tornyosul, a Petőfi Sándor nevében. Magyar volt és európai egyszemélyben, költő és heros, aki életét adta a magyar szóért és szabadságért. A magyar irodalomnak lehettek mélyebb és tudósabb művészei, de a magyar életnek és történelemnek nem volt nálánál nagyobb példát mutató bőse, aki nemcsak korszakot jelent,de történelmet is nz idők végéig. Halhatatlansága és legendája ma a kilencvenedik fordulón elevenebb erővel él, mint valaha. A szabadság költője, akinek hantjára a rabság borul... A legenda líiabK ^ fim Lóh un okkal teljesedik ... A magyarság száraára mindörökre balfiaiatlan Petőfi Sándor és halhatatlan a világirodalom részére is. Neve és költészete egy és egyenes vonalban kapcsolódik öszsze minden idők és minden nemzetek he gycsúcsaival — a költők minden határok és korok fölött egymásnak adják a stafétabotot — cs mily büszkeség egy kis nem. zet társtalan nyelve részére, bogy ebben a vonalban Petőfi Sándor is benne vau... Vergilius cs Petrarca, Dante és Villon, Sbakoespeare és Geöthe. Mussct és Iíeuie állnak ebben a vonalban s magukhoz fűzik Petőfit és a következő láncszemet: Adyt. Egymásnak nyújtják át népek és batárolt fölött a stafétabotot, akiknek költészete áthatja a nemzeteket és a századokat, akik népüknek csodálatos hangszerén, nyelvüknek hegedűjén álmodtak népüknek zenéjéről és a mindnyájunkat betöltő szabadságáról. A 90 éves sírt népek milliói veszikkörül és áldó emlékezéssel viszik, szövik tovább a legendát... Míg a segesvári csatamező megmozdul majd, mint a wagrami sík cs a szimbólumok igazsággá nőve betöltik a határokat és a messzisegeket. Chamberlain beszéde az alsóházban a moszkvai iávgyalásokvől9 Danzigvól és a súlyos iúvolketeii helyzetről Bejelentene, hogy bár még nincs megegyezés Moszkvában, megkezdődnek a katonai tárgyalások — Együttműködés Hmevikával „A mai helyzet aggasztó «« London, július 31. Londonban azzal számolnak, hogy a diplomáciai tárgyalásokhoz hasonlóan a moszkvai Icatonal tárgyalások is elhúzódnak. A „Sunday Times" azt írja, hogy a tárgyalások valószínűleg több hetet vesznek igénybe, tekintettel a sok fontos stratégiai kérdésekre, amelyek a közös angol—francia—szoyjetorosz akció kidolgüzásából adódnak. A Petit Párisién szerint a moszkvai tárgyalásokon most már a katonáké a szó. A lap szerint a vezérkari megbeszéléseket akkor is megkezdik, ha a politikai tárgyalások még nem zárulnak leMoszkvay Danzig Tokió London, julius 31. Az alsóház hétfői ülésén Chamberlain miniszterelnök több képviselő kérdésére a Moszkvában meginduló vezérkari tárgyalásokról a következőket jelentette be: — A szovjetorosz kormány azt javasolta, hogy a tárgyalások jelenlegi stádiumában előnyös volna haladéktalanul katonai megbeszéléseket indítani. Az angol és francia kormány ehhez hozzájárult, ennélfogva intézkedések történtek, hogy angol és francia katonai képviselők küldessenek Moszkvába olyan gyorsan, ahogyan csak leheL Az a szándékunk, hogy a katonai megbeszélésekkel párhuzamosan folytatjuk a politikai megbeszéléseket Az angol küldöttség vezetője Sir Reginald P lu nkett-Er I e-D rai tengernagy, továbbá Sir Harles Burnet légitábornagy és John Heywood vezérőrnagy lesz. Hogy mikor indulnak meg a tárgyalások, ezt még nehéz megmondani. A megbeszélések haditengerészeti es légi dolgokra fognak kiterjedni. A jelen pillanatban nincs ujabb mondanivalója — folytatta — a Lengyelországgal folyó pénzügyi megbeszélésekről, amelyek még folyamatban vannak. A délutáni ülésen Sinclair képviselő, szabadelvű ellenzék vezetője a külügyi vita során hangoztatta, bogy az Anglia állal életrchivolt békearcvonal tagállamai között gazdasági együttműködésre van szükség. Javasolta, liogy az arcvonal tagjait, de egyben Németországot és Olaszországot is közös értekezletre hiviák egybe a nyersanyagelosztás, valamint a haderő átszervezése'ügyében és azt ajánlotta, hogy a brit kormány ilyen irányú javaslatot juttasson cl Hitlerhez cs Mussolinihoz. Dalton munkáspárti képviselő kérdési intézett a kormányhoz, vájjon igaz-c az, hogy a moszkvai tárgyalásokat eleinte főként az angol kormány késleltette. Chamberlain miniszterelnök, akit a kormánypárt tüntető éljenzésscl fogadott, hangoztatta, hogv a mostani körülmények között tartózkodni kell a tárgyaló felek között esetleg fennforgó ellentetek túlzásától. Nem tesz jó szolgálatot az ügynek, aki azt állítja. bogy a kormány kebelében egyenetlenség van á politika főiránya felől. — Mind Sinclair, mind pedig Dalion beszédéből az a gyanúsítás csendült ki, mintha az egyezmény létrejötte körüli késedelmet kizárólag a brit kormány okozná. Nem engedem magam vitába vonni' e kérdés körül, mivel őszintén kívánom a megegyezés létrejöttét, —1 mondotta Chamberlain. Nem titok, bogy a két kormány eddig még nem W- . dott megegyezni a közvetett tamadás politikai meghatározásában, amely az összes felek számára elfogadható volna, holott mindkét oldalon belátják, bogy ez a támadás éppen olyan veszélyes lehet, mint a közvetlen és teljes mértékben kívánnak ellene felsorakozni. — Ugyanakkor — folytatta — a legteljesebb módon kerülni akarjuk még a látszatát is annak, mintha más államok függetlenséget csorbitani akarnók. Ez az oka annak, hogy a írancja cs a brit kormány még nem egyezett meg a szovjctkormánnyal, mivel a szovjet által kivánt formula nézetem szerint nem tüntette el ezt a látszatot. Nagy bizalmat jelent, hu elhatároztuk, hogy katonai szakértőinkét