Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-11 / 155. szám

a rí — mirmmmmmmammmmmmm folytatta —, hogy segítséget nyujtunk Lengyel­országnak függetlenségét határozottan fenye­gető olyan veszedelem esetére, amelyet Len­gyelország olyannak tekintene, hogy létérdeke kövfielné, hogy ennek nemzeti haderejével el­lenálljon. ,'j!* ,/SrJ Szilárdul el vagyok tökélve — mondotta Chamberlain —, hogy ezt a kötelezettségünket teljesítjük. - -—'Az előbb ki jelentettem — igy fejezte, be be­szédét Chamberlain —, hogy a jelenlegi elren­dezés alapjában véve nem igazságtalan, vagy illogikus, mindazonáltal még javítható. Meglehet, hogy tisztultabb lég­körben tanácskozni lehet az eset­leges javításokról. -- * Bízom abban, hogy az összes érdekeltek ki fogják nyilvánítani es ki fogják mutatni azt az eltökélt szándékukat, nem engedik, hogy a Danziggal kapcsolatos incidensek olyan mértéket öltsenek, amely Európa békéjét fe­nyegethetné. A képviselők kérdésére Chamberlain fiiég kijelentette, hogy az angol és francia kormány oj­ból utasításokat küldött a három­hatalmi egyezmény ügyében a két ország moszkvai képviselőjének, lakik' azóta kétszer tanácskoztak Molotowal. A szovjetkormány bizonyos ujabb javaslatokat telt, amelyek niost megfontolás tárgyai. Más pontokra még nem sikerült megkapni a szov­jet viszonválaszát. Ki jelentette ínég a miniszterelnök, hogy nem szándékoznak Iialifax lordot Moszkvába kül­deni. Butler államtitkár tagadó választ adott arra a kérdésre, vajjön Anglia kérdést inté­zett o a román kormányhoz, hogy hajlándó-e 3 keleteurópai egyensúly fenntartása érdeké­ben visszaadni Bulgáriának Dobrudzsát kölcsönösen kicserélni a kisebbségeket, A nyilatkozat hatása Berlin. július 10. Az angol miniszterelnök SS alsóházban Üanzígról tett nyilatkozatáról a Deutscher Dienst egyebek között azt írja, hogy Chamberlain egyetlen' egy új szempontot sem hozott, fel. Ha ilyen ismétlésekkel azt a célt akarná követni, hogy Németországot jogos ér­cekének védelmében megfélemlítsék, akkor Chamberlaint biztosítani lehet arról, hogy ez­zel éppen az ellenkezőjét éri el. Rothermere: d „Nincs az a határvita, amit ne lehetne jóakarattal elintézni" London, julius 10. Rothermere lord, az Havas Iroda munkatársa előtt kijelentette, nem hiszi, hogy Danzig miatt háború lesz. Biztos benne, nogy megtalálják a kivezető utat. Hangoztatta, nincs az a határvita, amit ne lehetne jóakarattal elintézni. — Van egy-két határvita — folytatta —, amelyre most még nem kívánok célozni, de amelyet biztos meggyőződésem szerint ugyan­csak békés uton fognak megoldani. „Danzigot nem lehet megrohanni" Danzig. julius 10, A szabadállam és Len­gyelország viszonyáról vasárnap két beszédet mondott Forster, a danzigi nemzeti szocia­lista párl vezetője. Forster kijelentette, hogy Danzig vissza akar térni a birodalomba. Kö­vetelte, hogy a kikötőben lévő lengyel hadi­anyagraktárakat távolítsák el, mert most, ami­kor saját kikötővel rendelkezik Lengyelország, semmi joga nincs hadianyagraktár tartásához danzigi területén, kijelentem ezután, hogy Danzigot nem lehet megrohanni. Erről kezes­kedik Hitler — mondotta —, aki Göbbels út­ján megüzente a danzigiaknak. begv nyolc­vanmillió német kész sfkraszálJni Danzigért és jótáll érte a német hadsereg, de jótállpak érte a danzigi férfiak is, akik készek fegy­vert fogni, ha arra sor kerül. Ez ad erőt a danzigiaknak a nyugodt várakozásra — foly­tatta . addig, amig Hitler nem ad parancsot a bevonulásra. DÉLMAGYAR OK SZ AG Az angof-török szövetség London, julius 10. Izmet Inonií török köztársasági elnök a Dailv Tclegraph levelező­jének adott nyilatkozatában ezeket mondotta: — Nagyon örülünk, hogy az angol nép olyan szívélyesén fogadta a török köztársasággal kö­tendő szövetség eszméjét. Anglia a török nép­Sanghaii, julius 10. Ujabb súlyos harcokat jelentenek a mongol-mandzsu határról. A je­lentések közlik, hogy a japán légi haderők többizben visszaverték a roegujuló mongol­szovjet támadásokat és ennek során 300 repü­lőgépet lelőttek. Ezt követőleg a japánok je­lentékeny mongol haderőt vetettek vissza a határon túlra. Közben a mongolok a Bajkál­Szoros bolgár délszláv eatfülfmiiKödés A Berlinből visszatérő bolgár minisz­terelnök Öledben Belgrád, július 10. A Berlinből visszaér­kező bolgár miniszterelnököt hétfőn Pál kor­mányzóherceg bledi kastélyában kihallgatáson fogadta, majd villásreggelin látta vendégül. A miniszterenök valamint a jugoszláv külügymi­niszter Bledben folytatott megbeszéléseiről a sajtó számára hivatalos jelentést adtak kí, amelyben kijelentik, hogy mindkét államférfiú egyeiért az alábbiakban: 1. Jugoszlávia és Bulgária közötti örökös barátsági szerződés szellemében szükség van a két ország politikai együttműködésének to­vábbfejlesztésére és kimélyítésére. 2. Mindkét államnak közös érdeke, hogy olyan szoros gazdasági kapcsolatot létesítse­nek, amilyent csak lehetséges. 3. A függetlenség és semlegesség politiká­ja felel meg legjobban mind a két ország, mind a Balkán békéje érdekének. Szükséges az, hogy a két kormány folytassa a jó és baráti viszony politikáját minden szomszédja irányában. —oo°— Szilassy államtitkár beszéde a felvidéki feladatokról Budapest, julius 10, A visszacsatolt Felvidéken vasárnap a Felvidéki Egyesült Párt megkezdte politkai munkáját, több, mint 20 körzeti értekez­letet rendezett. A képviselők ismertették a politi­kai helyzetet és vázolták a párt legközelebbi cél­jait. Losonc körzetének pártvezetősége rendkivül látogatott ülést tartott, amelyen Szilassy Bé­la államtitkár mondott beszédet. — Sokszor hallunk mostanában bizonyos elé­gedetlenségről, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt husz év alatt rengeteg baj és meg­oldatlan probléma gyülemlett fel, amelyet a fel­szabadulás óta eltelt rövid néhány hónap alatt lehetetlenség volt teljesen orvosolni, azonban a leghatározottabban haladuuk azon az uton, amely az összes felvidéki kérdés teljes és maradéktalan megoldását jelenti. Meg kell oldapi az anyaország, a magyar nép belső problémáját. Meg kell oldani, hogy eltűnjenek az ellentétek, amelyek a felvidéki és az anyaországi magyarság között még fennál­lanak. — Melyek a legfontosabb kérdések? Vissza kell állítanunk az elsorvasztott ipart és uj gyáripart kell teremteni. Mindazt a földet, amelyet annak­idején a csohszlovük földhivatal idegen kezekbe juttatott, vissza akarjuk adni a. magyar népnek. — Husz éven keresztül olyan állam keretében éltünk, amelyben fejlett szociális intézkedések ál­lottak fenn. Természetes dolog, hogy ezeket mi nem engedjük visszafejleszteni, hanem arra tö­rekszünk. hogy maradjon meg az. ami jó és ma­gyar pépünkre hasznos. Ilyen például a szociális biztosítás. -r- Szomorúan kell tapasztalni — folytatta bogy a rendkivül magas középiskolai és főiskolai költségek leheletlenné teszik a tehetséges, de sze­gény gyermekek további művelődését és igy a va­gyonos osztályúk privilégiumává válik a szük­séges művelődés messzerzése. Ennek a kérdésnek fsedrt, 1939, július 11. ben hü szövetségest fog találni, amely őszin­tén ragaszkodik a szövetséghez és teljesíteni akaria vállalt kötelezettségeit. A régi török­angol barátság súlyos idők próbáját állotta ki. Bizalommal várjuk e barátság megpecsételé­sét, hogy vállvetve dolgozzunk a két ország ta­váért és a világbéke fenntartásáért. tó mellől 50 ezer főből álló csapatmegerősítést dobtak a harcba. Több nap óta a Ballartól 200 kilométernyire fekvő momuliani hegves vidé­ken véres harcok folynak. A jelentések han­goztatják. hogy a japánok 300 barcikocsit tet­tek harcképtelenné és nagyszámú foglyot, je­lentékeny zsákmányt ehettek. A Buir-tónál a japánok 21 szovjetrepülőgépet lőttek le. megoldása éppen ugy egyetemes magyar érdek, mint szociális, gazdasági problémák mielőbbi ren­dezése. Ezek elől az egyetemes magyar föladatok­étól nem térhet ki a magyar kormányzat — fejez­te be beszédét Szilassy Béla államtitkár. Hadilmfórai hiséri Claiiof Spanyolországba Bóma, július 10. Cianö gróf olasz külügy­miniszter vasárnap délután a galutai hadiki­kötőben az „Eugeniodi Savoya" páncélos fedél­zetére szállt és elindult Barcelona felé. Musso­lini küldöttjét « hetedik olasz hajóraj kíséri Spanyolországba­Barcelona, július 10. Clanó gróf hétfőn dél-. Után 5 órakor Barcelonába érkezett. A külügy­miniszter fogadására megjelent Jordano kül­ügyminiszter, Serrano Sunner belügyminisz­ter és Salvador. Mereno tengernagy. Német katonai szakértő látogatása az angol fegyver­kezési üzemekben London, julius 10. Gróf Schwerein né­met vezérkari alezredes, Hitler egyik bizal­mas katonai szakértője, befejezte angliai kül­detését, amelynek során az angol hadvezető­ség tudtával és támogatásával megszemlélte az angol szárazföldi, tengeri és légi fegyverkezés­sel kapcsolatban dolgozó legfontosabb intéz­ményeket és gyárakat. T e n n a n t angol ez­redes, aki az angol hadügyminisztérium meg­bízásából a német kiküldöttet Angliában ka­lauzolta, vasárnap este Schwerein tiszteletért lakomát adott. Az idegenek és a benzinkutat. Az utóbbi időben többször előfordult, bogy Szegedre érkező autó­sok megálltak útközben a város valamely pont­ján felállított benzinkútnál és nagy tülköléssel je­lezték, hogy benzinre van szükségük. A tülkölés azonban süket fülekre talált, a benzinkút kezelésé­vel megbízott egyén a külföldi autósok nagy bo6Z­szuságára nem akart jelentkezni. Az idegenek ek­kor tanácstalanul egy másik benzinkút keresésére indultak. Ezek a leállított, üzemen kivül helyezett benzinkutak természetesen nem szolgálják a vá­rosnak és idegenforgalmának népszerűsítését. Épp ezért arra kéri az idegenforgalmi hivatal a sze­gedi benzinkút tulajdonosait, hogy az űzemes kí­vül helyezett benzinkutaira a legsürgősebben .he­lyezzenek el táblát, melyen magyar, német és francia nyelven jelzik, hogy a bérizinkut üzemen kivül van és a legközelebbi kut hol található. Es­zel sok bősszuságnak lehet elejét venni. Az ügy­ben egyébként a város hatósága is intézkedésre készül. Akik rövidesen nem szereltetik fel a jel­zőtáblákat. azokat rendeletileg fogják erre köte­lezni. Véres harcok a mongol haláron

Next

/
Oldalképek
Tartalom