Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

18 l> 11M A G 7 A R O R S Z X O Vesárnop, 1939. julius 9. Terményen tűzkár ellen aieienemziosiies keretében mzinsiisa! Miért kell változtatni a magyar termelési politikán Beszédes szánok a „klstcrmények" gozdosági fdlényérdl a bálival tzsmbots (A Délmagyarország munkatársától.) A magyar gazdasági életnek az elmúlt héten — ha szar had igy kifejezni magunkat — a legnagyobb „szenzációja' Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, Szeged város országgyűlési képviselőjének a szegedi tanyákon tett az a kijelentése volt, hogy s magyar mezőgazdálkodásnak változtatnia kell azon a termelési politikán, amely mindenekelőtt a búzát részesiti előnyben. A miniszterelnök szerint . , inkább olyan termények termelésére kell áttérni, amelyek nagyobb rentabilitást biztosítanak a gazdának & egyszersmind könnyebbséget jelente nek az államháztartásban is. A miniszterelnök ezt a véleményét egycílco számmal indokolta meg éspedig azzal, hogy buzafölöslegünk exportjának elősegítése érdekében éri 30 millió pengővel kell megterhelni az állampénztárt. Hogy a buza favorizálása a magyar gazdasági életben mit jelent, annak illusztrálására szolgáljen az alábbi egy-két számadat A 30 milliós exportsegitség elméletileg azt jelenti, bogy évenként általánosságban minden maryar embernek, gyermeknek és felnőttnek, fejenként 3 pengős áldozatot kell hoznia. A 30 millió pengős kiadással szemben Magyarország bevétele burából mindössze 82 millió pengő. Nem kell tehát közgazdásznak, vagy kereskedőnek lennünk ahhoz, hogy mai buza politikánkról megállapíthassuk azt a tényt, hogy „nagyon rossz iizict". A buzafavorizálás helytelenségét pedig különftsképen az a körülmény emeli ki, hogy a mezőgazdaság sorsának megítélésénél egészen figyelmen kivül hagyott és nem favorizált tojásból, gyümölcsből, baromfiból, vagyis »r általánosságban úgynevezett f,Ylstcrmények-'-böl 112 millió pengős U ritelünk volt. Ha semmi mást, csak ezt a két számot állítjuk a magyar mezőgazdaság elé, már ís a legbeszédesebben rávilágítottunk a helyzetre és egyidejűleg arra az arányra, amelyet uj mezőgazdasági politikánknak követnie kell. Ilogypedig mindez nemcsak általános igazság, hanem a gazdálkodó szempontjából is jelentős jövedelemgyarapodást képvisel, álljon itt az a kimutatás, amelyre közgazdászaink Nagykörös polgármesterének jelentése alapján oly bizonyító erővel hivatkoznak. Eszerint, amig az őszi buza katasztrális holdanként tisztán alig hozott 25 30 pengőt, addig a Mirgadinnye W9 pengőt, a görögdinnye 8-1 pengőt, n zöldborsó 248 pengőt, a kelkáposzta 297 pengőt, a paradicsom 871 pengőt, o sárgarépa 205 pengőt, nz uborka 545 pengőt, a saláta 235 pengőt, stb. Igaz és ez kétségtelen, hogy egy holdnyi paradicsom megműveléséhez lényegcsen több munka, fáradság és csetteg befektetés is kell, mint a burához, ez a munka és befektetés azonban megközelítőleg sem lesz liarmincszoorsan nehezebben elvégezhető, mint a búzával kapcsolatos munka ellátása. IJa pedig igaz az a mezőgazdaságban kialakult .tétel, hogy a gazda tulajdonképen csak a saját napszámbérét tudja megkeresni, amelyhez a tulajdonában levő föld csak egy biztos eszkőz, akkor még indokoltabb, hogy a gazda olyan munka keretében töltse el idejét, amelynél az ilyenformán föltételezett napszámból- ma sasa bh Ezeken kivül is azonban a miniszterelnök által fölvetett kérdés alátámasztására százával lehelne fölhozni a komoly érveket és statisztikai kimutatásokat, mégis különösen nekünk, szegedieknek kell mindenek előtt egy körülményre hangsúlyozottan rámutatunk. Ez a körülmény pedig a föld minősége, Homokos, szikes, vagy egyéb gyönge talajon hiába volna minden erőfeszítés, hiába volna a befektetett verejtékes munka, ebből « talajból aligha lehetne szép, fejlett, exportképes paradicsomot, kelkáposztát, vagy uborkát kitermelni. Vagy talán mégis? Lehelne üt is kifizető belterjes gazdálkodásokat kialakítani? Lehetne valamit kicsiholni a mi homokunkból és szikeseinkből cs egyéb olyan földcinken, ahol csak a búzával érdemes bíbelődni? Lehetne talán arról szó, hogy holnap, vagy holnapután tudományos fölkészültséggel rendelkező emberek jönnek ide és addig analizálják, „kóstolgatják" a földet, amig megtanítanak bennünket valami hasznosabb termelésre? Vagy árkokat húznak és szivattyúkat építenek és elkezdik öntözni a Tisza vizével a szegedi határt? Lehetséges volna az, bogy azt a bizonyos alföldi öntözést nemcsak a Hajdúság vidékén, hanem itt, Szeged környékén is megkezdenék? Hihetnénk abban, hogy itt is megindulna a munka Magyarországnak ezen a legclhagyoltabb, legszegényebb vidékén? Feleletet nem luduuk erre adni, dc a miniszterelnök szavai mintha reményt nyújtanának és mintha a realizmus elérhető .céljait zúgták volna az.őt hallgató szegedi tanyavidéki szegény sorsban élő gazdák feje felé a még büszkén re'ngö, vagy már levágott búzatáblákon keresztül. —oo°— )( A leventegyakorlaton eltöltött idő beszámít a munkaidőbe? Legtöbb vállalatnál fölmerült az a kérdés, hogy azok a fiatalkorú alkalmazottak, kik a törvényes rendelkezések értelmében levcntekötelesek, az igy elmulasztott munkaidőnek megfelelően utólagosan fogtálhoz,tathatók-e? A kérdés kapcsán, az iparügyi miniszter érdekes elvijelcntöségü határozatot .hozott, amely kimondja, hogy nincsen olyan jogszabály, amely szerint a leventegyakorlattal töltött idő a lcventekötelesek munkaidejébe beszámít, következésképpen a megengedett legnagyobb munkaidőről szóló rendeletek intézkedéseinek alkalmazásánál a leventegyakorla.tot figyelmen kivül lehet hacvni. )( Románia várható buza- és kukoricaexportja.' Bukarestből jelentik: Román mezőgazdasági szakkörök becslése szerint Románia ezévi buzaterméso 4-50.000 vagonra lehető. A kukoricatermés pedig várhatólag ISO.pOO vagonig emelkedik. Románia belső szükséglete búzából 300.000 vagon, kukoricából pedig 380.000 vagon Eszerint tehát kiviteli célokra az idei termésből 150.000 vagon buza és 100.000 vagon kukorica jut. )( A több szakmában foglalkoztatóit alkalmazottak munkabére. Különösen azoknál a.vállalatoknál, amelyek eseiébn a nmnkaauó egyidejűleg tobb szakmát folytat cs ezek közül a szakmák közül a munkabér csak az egyik iparágra van megállapilva. felmerül a vegyes munkaköreb nfoglalkoztalod alkalmazottak munkabér-fizetésének kérdése. A kérdés megoldása ilyen esetekben az, hogy amennyiben a megfelelő elkülönítés megállapítható, azaz megállapítható az, hogy a munkavállaló az egyes munkanemekben külön-külön mennyit dolgozik, a legkisebb munkabért arra az időre ke|J fizetni amikor a legkisebb munkabér hatálya alá eső szakmában dolgozik. A megállapított időegységeket (órabér, hetibér, stb.) azonban csökkenteni vagy megosztani nem szabad. Abban az esetben pedig, ha, a 'óbb szakmában való foglalkozás nem kellőképpen elkü'önílve történik és nem állapítható meg, bogy a munkavállaló az egyes szákmákban külön Wttón mennyit dolgozott, számára'a metfáttarötott legkisebb munkabért a munkában töltött időre kell j megfizetni. . , »• • j MÉHÉSZÉT mi tegyünk az ül onyüs csaiűdohtfal? Legutóbbi közleményünkben a mürajkészatés* ről irtunk. Azóta három ha eltelt, a fiatal anyák kikellek s bizonyára be is pároztak. Itt az ideje, hogy a méhész meggyőződjék erről, valamint a kirajzott családok fiatal anyáinak petézéséről. Ha egyik-másik anya még nem petézne, nem szabad tovább várni vele, hanem meg kell aqyásitani egy lartalékanyával, vagy ha nincs, szerezzünk számára egyet, ha a család, vagy raj elég erős s igy fönntartásra érdemes. Itt-ott már jelentkeznek az álanyás családokMitévők legyünk ezekkel? Ha gyenge aj. álanyás család, a kaptárt el kell vinni a helyéről legalább 80 100 méternyi távolságra. A vol szomszédcsaládokat le kell szűkíteni, hogy a bekérezkedési folyamat minél lassúbb legyen, nehogy a tömegesen bevonuló álanyás méhek az uj otthonuk királynőjét leszúrják. Ha erős az álanyás család, legalább 24 óráig érintetlenül kell hagyni a zártkeretbakba átrakott léceket. Ezt ÍM méterre kell vinni és a kaptárt leszűkíteni, tártalékcsaládot helyezni belé és viszavinni a régi helyére. A zártkerctbakon egy kis nyilást hagyunk, amelyen át az öreg kirepülök hazarepülhetnek. Megrökönyödve veszik észre, hogy olt már uj család fészkelte be magát, amelynek őrei ugyancsak vitézül védik a szűk röplyukat. Bizony, nagyon meg kell alázkodniok. hogy őket is befogadják. Másnap aztán fürc vagy bokorra leseperjük a púpos fiasitás gondozására visszamaradt többi melleket és az álanyákat is. Mit csináljunk a pupos-fiasitással? Éles késsel lefejezzük őket s az crősobb családok között szétosszuk, a keretek kitakarítása és rendezése végeit. Sajnos, ezek a keretek többé a költőtérben nem használhatók. Leamapasabb hütöképesséffliikrol ismert „ j ,, Kedvező fizetesi feltctelek. reKfitóltfl, Kossuth Laios-sugárut 18 sz. l\ ff TŐZSDE Zürichi dcvizazárlat Paris 11.75, London 20J7 Newyork 413 ötnyolcad, Brüsszel 75 40, Milánó 23.34, Amszterdam 235.15, Berlin 178.—, Szófia 5 10, Prága 15.12 fél, Belgrád 10.—, Atlién 3.90. 3.90. Bukarest 3.25. Bndapcsti terménytőzsde zárlat. A készáru piacon a tengeri kivételével az összes cikk ára változatlan. A tengeri ianyba irányzat mellett 15— 25 filléirel olcsóbbodott.. A határidős tengeri 20 fillér'•ri gyengült. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése, Buza tiszavidóki 77 kg-os 19.50—19.65, 78 kg-os 19.70—19.85. 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20.0020.25. felsőtiszai 77 kg-os 19.40-19.60. 78 kg-os 19.60—19,80, 79 kg-os 1989-20.00, 80 kg-os 19.9* 20.10. Rozs pestvidédi I3.t0_13.30. takarmányárpa uj 14.25—14.50. zab I. 22.50-22.65, tengeri tiszántúli 16.60—16.75. Csikágój terménytőzsde zárlat. Buza lanyhuló, JuliUsra 60.5—ötnyolcad, szeptemberre 07.5—ölnyolcad, dec. 68 bétnyfllcad—69. Tengeri lanyhuló Juliusra 40 háromnyolcad, szeptemberre 17 hétnyolcad, dec. 18 ötnyolcad. Rozs lanyhuló. Juliusra 42.5. szept. 41 háromnyolcad—fel, dec. 10 háromnegyed. BUTORHITEL Mindenkinek készítek havi 10 pengőért részletre leggyönyörűbb kombinált szekrényeket 120 P-lől finomabb diószin politúrosat 200 P. Rekamiét 50 P. Hálószobát, egyszerűt 270. finom politúros 360 P-töl. konyha berendezés 110 P-lől. KAKITSZI inüasztulos, Kossuth Lajos-sugárut 5 egy háromhónapos hím. nyírott drótszőrü t<>xikutya, REX névre hallgat. Megtaláló jutalomban részesül Baross-élterem 1.10