Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

5 délmagyarorszxg ff willllti i mlllillb—j Vasamép, 1939. julius 9. a fehértói birkalegeltetés ügyében, Ernyei Ist­ván dr. pedig a klinikák előtti útcák aszfalt­burkolatának elhanyagoltsága, a város egyik utcájának vitás Gömbös Gyula elhunyt minisz­terelnökről való elnevezése és a dómtéri óra­játék műsora tárgyában intéz interpellációt a közgyűléshez. önálló indítványként szerepel Bcrctzk Pé­ter dr. indítványa egy Bahón építendő üdülő­telep létesítésére, Ervyei István dr. két indít­ványa, vitéz Meskó Zotán dr. indítványa vitézi telkek adományozása ügyében, végül Németh József indítványa a tanyai helyettes kapitá­nyok és esküdtek tiszteletdíjának fölemelése tárgyában. Egyébként szombaton egész nap üléseztek a bizottságok a városházán, többnyire azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyek a hétfői kisgyűlés, vagy a szerdai közgyűlés tárgyát képezik. RUHA KALAP Sport- es dlvatöilömi Eső- es ballonh abáí Corfl es burbiirn ragián Fiu ruházati cikhelí Nagy választok: Elsőrendű urlszabósőg. olcsó árak! SZÉCHENYI TÉR Blfogiák a kassxafúró betörőket A testvérgyilkos Keszeg József is tagja voli a bandának ­öt kasszafúrást és egy falbontásos betörési ismertek be az elfogott cinkosok (Á Délmagyarorszég munkatársától.) Hetek Ma tartó, fáradságos nyomozást fejezett be ered­ménnyel a szegedi rendőrség Po s z t ó s-detek­tivcsoportja. A Borbola Jenő dr. rendőrföta­nácsos, a bűnügyi oszítály vezetőjének irányítása alatt folyó nyomozás eredményeként szombaton délelőtt letartóztatták Molnár István 35 éves makói születésű, szegedi lakos, rovoltmultu nap­számost és Kiss Sándor 44 éves szegedi ci­pészsegédét, akik mint rovottmultu, hírhedt be­törők szerepettek a rendőrség nyilvántartásában. "A jómadarak bevallották, hogy bi kasszafurást és egy falbootásos betörést követtek el. Elmondották, hogy falbontásos betörésnél és két kasszafurásnál (közreműködött Keszeg József nevü társak, akit a törvényszék nemrégen 15 évi fegyházra ítélt nővérének meg­gyilkolása miatt szándékos emberölés címén s akinek büntetését a tábla 3 évre mérsékelte, mert csak gondat­lanságban találta bűnösnek, hármasban elkövetett betörések közül amint Molnár és Kiss bevallották — 1938 julius 5-én R e i s z Márton Petőfi Sándor-sugárut 19 szám alatti fakereskedésében végrehajtott kassza­liirás volt az első. Itt nem tudták befejezni a cselekményt, mert megzavarták őket. Tavaly julius 13-án kibontották Róka Gyula Mars tér 1 szám alatti bőrkereskedésének Tatát és 30(10 pengő értékű finom bőrt zsák­mányoltak. Tavaly ősszel, szeptember 26-án követték el a következő együttes bűncselekményt Szentesen, Kraiusz Artúr szentesi (kereskedőnél, akinek páncélszekrényét fúrták meg. Két nappal ezután történt, hogy Keszég lelőtte nővérét és a fiatal banditát letartóztatták. A következő betörést 1939 február 18-án Be­regi Béla Deák Ferenc-utcai üzletében már csak Kiss és Molnár hajtotta végre. A kasszát nyitották ki, de csak kisebb összeget zsákmá­nyoltak. Február 26-áp a Hagenmacher-sörraktár Kossuth Lajos-usgiruti telepén követtek el kasz­szanyitást, nujd április 4-én Polgár Sámuel cipőgyárának irodájából vittek e| 1000 pengői a niCgfurt pán­célszekrényből. A dolog érdekessége, hogy annakidején, ami­kor a szentesi kasszafurás történt, a gyanú rög­tön Keszégre és társaira terelődött, meg is indult ellenük a nyomozás, de bizonyítékok hiányában meg kellett szüntetni vizsgálatot. Később, amikor Keszég József gyilkossági bün­pörét tárgyalta a törvényszék, ez a betörés újból előtérb" került Az ügyész ugyanis azzal érvelt, hogy Keszég azért öJte meg előre megfon­tolt szándékkal nővérét, mert a leány el akarta árulni a rendőrségnek, bogy öccse megelőzően két nap, két éjjel nem votl odahaza, hanem nyilvánva­lóan Szentesen tartózkodott A törvényszék el is fogadta ezt az érvelést, de a tábla nem. Ezért mondta ki szándékos em­berölés helyett csak gondatlanságban bűnösnek Keszég Józsefét. Most azonban, hogy a gyilkos­nak a szentesi betörésben való részvétele bebi­zonyosodott, a kúria bizonyára újból mérlegelni fogja az ügyészségnek azt az érvelését A rendőrség min. denesetre jelenteni fogja ezt a körül­ményt a kúriának, l Érdekes, hogy az egész bűncselekmény-kom­plexumra a Keszégtől kiinduló szálak utján de­rült világosság. Keszég ugyanis a Róka-féle fal­bontásos betörés után eladott egy cipőre való fi­\ nom bőranyagot egy szabósegéd ismerősének. A fiatalember nemrégen meg akarta csináltatni a cipőt és elvitte a bőrt egy cipészhez. A cipésznek föltűnt, hogy milyen finom bőrből csináltat cipőt az egyszerű iparossegéd. Még a bélésanyag is el­sőrendö antilopból volt. Nem is állta meg, hogy meg ne kérdezze rendelőjétől, hogyan jutott a fi­nom bőrhöz? A szabósegéd aztán elmondotta, hogy Keszég Józseftől vette a bőrt. A cipész emlékezett Keszég nevére az újságok­ból és jelentette a gyanús körülményt rendőrségen. Igy indult meg a nyomozás, amelynek során ház­kutatást tartottak a börtönben ülő Keszég József szántóutcai lakásán és az udvaron elásva pjeg is találták a Róka Gyula üzletéből lopott bőr legna­gyobb részét. Innen vezettek tovább a szálak Molnárhoz és Kisshez, akik vallomásukkal is megerősítették a nyomozás addigi adatait. A két betörőt letartóztatták és átadják az ügyészségnek­Ékszer zálogjegyet Aranyat és brllliáns ékszereket magas áron vásárolok leczHfl ékszerész, Kárász-mca ia. Emlékezzünk... Hütter Ede kápolnásnyéki őrsbeli csendőrt 1886 junius 15-én a pázmándi határban egy orv­vadász agyonlőtte. Szabó József keceli őrsbeli al őrmestert za­vargók megfékezése alkalmával egy többszörös katonszökevény Kecclen, 1919 junius 15-én agyon­lőtte. "Wittmann Ágoston esztergomi őrsbeli őrmes­ter az oroszokkal Kozmierzyn mellett vívott üt­közetben 1915 junius 17-én elesett. Csécsei Károly alsódabasi őrsbeli őrmester az olasz harctéren kapott sebe következtében 1915 junius 18-án Munkácson meghalt. Szirák István felsőbodori őrsbeli csendőr at orosz harctéren szerzett betegségében 1915 iu­nius 19-én Stary-Samborban meghalt. Horváth János perkátai őrsbeli tiszthelyettest garázdálkodók megfékezése közben 1917 iunius 21-én Perkátán agyonlőtték. Galgóczi György nagymarosi őrsbeli csendőrt vasútbiztosító szolgálatban 1910 junius 22-én a nagymarosi vasútállomáson egy vonat halálragá­zolta. Varga Dávid hosszufalusi őrsbeli c. őrmester a lucki csatában kapott sebe következtében 1916 junius 23-án Wladimir-Volinszkíban meghalt. Rácz György nagyperkátai őrsbeli c. őrmes­ter 1916 junius 24-én komitácsi-üldözés közben Szerbiában Makovnik mellett elesett Simon László divécsi őrsbeli c. őrmester a harctéren szerzett betegségében 1916 iunius 25-én Montenegróban meghalt. Bgkonyi András járásőrmester paksi járás­és őrsparancsnokot és Csala Bálint paksi őrsbeli alőrmestert ellenforradalmi tevékenységük miatt vörös terroristák Pakson 1913 iunius 26-án ki­végezték. Büdi Ferenc tetétleni őrsbeli csendőr orosz harctéren szerzett sebei következtéiben 1915 jú­nius 28-án meghalt Dékány Benedek járásőrmester, ráckevesí já­rásparanepnokot ellenforradalmi tevékenysége miatt vörös terrorkatonák Ráckevén 1919 iunius 29-én kivégezték. ssrr tcg iCerélcpárosokl ElsSrendO kerékpárokat engedményes ár­ban részletre adom. finmlkfit nffiatráSZSket Szántó Sándor Sxes*<*, fRi«« n. »in»»> Kiss u. 2. P A M N O I JfíL Budapeit, \H., Rákóczi Ut 5* *Z Elsőrangú családi szálló a város központjában Egyágyas szobák c.-től IX.- P-Ig Kétágyas szobák 9.-től 18.- P-ig. Kfllőn termek. Pe:? Tórendszer Is bevezetve. -is** s z Á L ism o

Next

/
Oldalképek
Tartalom