Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

D £ LMA G YARORSZSG iimiiimn Pöstyén 200 éve az Erdődy grófok birtokában Pöttyén, julius 8. A mai Póstyént úgyszólván 87. egész világon ismerik, de nagyon kevesen tudják elképzelni, hogyan nézett ki évszázadokkal ezelőtt a iilághiru fürdőtelep. A kétszáz év előtti Pöstyépböl alig maradt valami; sokminden, talán minden megváltozott azóta. Pontosan nem lehet tudni, hogy mikor keletkezett Pöstyén, de valószínű, hogy keletkezése a magyar honfoglalással esik össze és csak azt tudjuk, hogy telepitvény volt „Lehota'1 elnevezéssel és később, amikor a Vág rengeteg homokot és kavicsot hordott össze erre a vidékre, a lakosság elnevezte „Piesvan"-nak és csak jóval később kapta a „Pistyan" és „Pöstyén" elnevezést. Pöslyénrör Utóban találjuk az első följegyzéseket, de csak 1551-ben lett, mint gyógjhcly ismeretes, amikor az emberek még a Vágban, a forró gyógyforrások mellett fürödtek. Mintegy 300 évvel később, 1735 körül, amikor a magyar nemesek birtokába kerüli, kezdődölt a fürdőváros tulajdonképpeni fejlődése. A monyoróki és monoszloi Erdődyek Magyarország legidősebb nemesi ágához tartoznak. Ulászló leszárniazottainak tekintik őket és több évszázadokon át igen fontos állami és egyházi méltóságokat töltöttek be. Igy több Erdődy miniszter, kamarás, bán, zsupán és egyházfejedelem volt. llilbizományaik főleg az Alföldre és a Bácskára terjedtek ki. Forgáah Simonnak, vagy ahogyan másként nevezték, a „Vágvölgy grófjá"-nak Galgócon, Pőstyénben és Vágujhelyen voltak nagykiterjedésű földjei és ezért joggal viselte a kapott eimet, mivel akkoriban egy gróf nemcsak földbirtokos, hanem korlátlan hatalmú uralkodó is volt azok fölött, akik birtokához tartoztak. Forgách gróf jól tudta ugyan, hogy Pöstyén thertnális gyógverejü fürdő, de a források nem nagyon érdekelték és holmi befektetésről hallani sem akart. Inkább azon törte a fejét, hogyan lehetne birtokait még jobban kiterjeszteni, ami arra is inditotta, hogy a Rákóczi-fölkelékben aktiv szerepet vállaljon. Szereplése miatt a szatmári béke megkötése után vagyonát, kastélyait lefoglalták, úgyhogy kénytelen volt visszavonulni. Az érdemek elismeréséül a Forgách-birtokoVasárnop, 1939. julius 9. kat Erdődy György grófnak Ítélték óda. Az uj földesúr kezdettől fogva nagy érdeklődést tanúsított a fürdőélet iránt. Az 1727. évi árviz által okozott károkat azonnal rendbehoza'tta és megparancsolta Torkos Jusztiniának, a galgóci királyi fizikusnak, hogy a forrásokat mielőbb hozassa rendbe. Erdődy György nagy anyagi áldozatok árán uj fürdőházakat építtetett, amelyek már „modernebbek" voltak. Később Mária Terézia királynő is kezdett érdeklődni a hőforrások iránt és megbízta törzsorvosát: Granz János Henriket azok fölülvizsgálatával. 1813-ban Erdődy József gróf államminiszter vette át a vagvöigyi birtokokat. Az ő idejében épüllek az oszlopsoros Napoleon-fürdöházak, melyek még ma is épségükben fönnállnak. Erdődy Józsefet Ferenc gróf követte, aki titkostanácsosi méltóságot viselt, ö még többet foglalkozott gazdasági teendőkkel, mint elődei, hamarosan fölismerte, hogy a fürdőt csak tervszerű gazdálkodással, tartózkodási lehetőséfeéseR elsőrendű tífltel* ben szobafestést, mázolást is butorfönyezést jutányos árban. Cégtulajdonost CsdnyS Mihály rekelelas ucca 22. Telelőm, iv—iz, gek előteremtésével, ügyes vállalkozói szellemű bérlővel lehetne lényegesen népszerűsíteni. 1S89ben, ötven év előtt bérbeadta a fürdőszigetet W i n t e r Sándornak, aki a ma is fönnálló Winter-cég alapitója volt. A bérlők nagy szakértelemmel, nemkevésbé áldozatokkal hozzáláttak a fürdőtelep kiépítéséhez. Még a világháború kltö. rése előtt a vágvölgyi birtokok Erdődy Imre grófra szálltak át, aki a nyári hónapokat mindenkor Pőstyénben, az Erdődy-kastélyban töltötte. Házasságából egy fiu és bárom leány született; két leánya már fiatalon elhunyt. Ilona grófnő H a rd e g g grófnak, IV. Károly király egykori szárnysegédjének lett felesége. Egyetlen fia; Erdődy Vilmos gróf, volt párisi ügyvivő a mai hitbizományos. Vilmos gróf igen sokat foglalkozik Pöstyénfürdővel. A fürdő két tulajdonosával: Winter Lajossal és Imrével karöltve mindent elkövetett, hogy a fürdő világhírű színvonalra emelkedjék. Gerenday Géza, BBSgeggg ••"•• ' •—•MIM iiiinmin II Szobafestést, mázolási cs buíortéoQczCst ledolcsóbban készit Kovács, Gombos és Mihályi üzeme. Deák Ferenc utca 8/b. • •vii mm iimuiuiu *trann Vizsgálat indult egy patakbafulladt kisfiú halóla ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délben a szegvári 'csendőrörs telefonon jelentette a szegedi ügyészségre, högy délelőtt 10 órakör halálos szerencsétlenség történt Szegváron. Mózes Lajos 8 éves menhelyi kisfiú, aki özvegy Sze'cskó Pálné gondozásába volt kiadva, lement fürödni a Kórágy-patakra. Mivel úszni nem tudott, átakart gázolni a sekélyvizű patakon, közben egy mélyedéshez ért, elvesztette lába alól a talajt és a vízbe fulladt. Szász Dezső dr. soros ügyész elrendelte a vizsgálat megindítását abban az irányban, Eogy terheli-e gondatlanság a kis Mózes Lajos gondviselésével megbízott Szecskó Páluét. legolcsóbban Lakberendező BÚTOR so IPARCSARNOK. Horváíh Mihály-u. 5. Szövetkeze inéi SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 1931 j Uölweifn, Julius péntek: Magyar Passió %9 szombat Bizánc SO vasárnap: Az ember tragédiája Augusztqs 4 péntek: Aida 5 szombat, Magyar Passió 6 vasárnap: Az ember tragédiája 1 hétfő: Zenekari hangverseny io csütörtök: Turandot 11 péntek: Bizánc 11 szombat: Az ember tragédiája 13 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió IS kedd (ünnep) Turandot Jegyárusítás egész nap a Délmagyarorszá kiadóhivatalában Aradi-u. 8. ewararstsa az idei nyári divat olyan változatás, anyagokban és színekben, úgyszintén szabásmintákban annyira szabadstílusú, hogy mindenki olyan ruhát viselhet, ami egyéniségéhez, alakjához és típusához a legjobban illő. Divatos a rakás, pUsszé, glokni, húzás. Divatos a könnyű, nehéz, tarka, vagy egyszínű, világos, vagy sötét, hímzett vagy kombinált anyag, a bő és a szűk ruha s így tovább, divatos minden, ami 'csak elképzelhető. Egyetlen divatszabályt kell betartanunk csupán: a ruha rövid legyen. Persze, nem túlrövíd, a szabály kimondja, hogy a térdél minden körülmények között takarni kell. A kalapoknál is érvényesül ez a szabad< stílű divat, a legegyszreűbb díszítésű szalmakalapoldól kezdve a legfantasztikusabb madárfészekhez hasonló kalapokig minden divatos. Szép és célszerű újítása a nyári divatnak a kombinált ruha. Íme, két bájos és nagyon elegáns nyári kombinált-öltözet': fehér-fekete gyapjúzsorzsett ruha, könnyed[ angolos szabással, a hátrésze fekete, az eleje fehér. Ugyanilyen összeállítású újakkal, Az öv összeállítása fordított.. A másik tuba, mellig fekete anyagból készült, a mell, hát, ujjak, vállak és nyakrész pedig tarka ímp* rimé. Ezekhez a ruhákhoz fehér-fekete, vapv fekete- és egyébszinü kéztyűt és táskát vi-\ selnek.