Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

DELMAQVflRORSZAG Vasárnap, 1939. VII. 9. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP xv. évfolyam 154. szánt líajudó világok Inge, a világhírű pap, a Cliurch of England Ncrvs-ben, Anglia hivatalos ,egyházi közlönyében cikket írt, amelyben a nagy prédikátor azt hirdeti, hogy a világháború befejezésével teremtett helyzetet az igazság rs józan ész követelései szerint át kell alakítani. „Anglia nem indulhat hadba Danzigcrt, azért a tiszta német városért, amelyet soha nem is lelt volna szabad elválasztani a német birodalom testétől." Danzigért egyetlen francia sem akar meghalni, — hirdette pár nappal ezelőtt az egyik jobboldali fraucia napilap. Danzigért nem halnak meg az angolok és nem halnak meg a franciák s ágylátszik, még sokkal kevésbbé akarnak meghalni az oroszok. De meghalnak érte a nemetek cs meghalnak érte a danzigiak. Kitörhet-c a világháború Danzjg miatt, ha csak az egyik háborús fél szánta el magát a balálra s a másik fél csak azt keresi, bogy milyen módon, milyen eszközökkel háríthatja cl magától a végső helytállás véres kötelességét. Nem Danzig cs nem a nemet gyarmatok a tét, hanem az egész világ újjárendezésc. (Japánnak sem az a küvelelésc, hogy Anglia adja ki a négy kínait, hanem az, hogy detronizálja Angliát s világhatalmi pozíciójúból lelökje. Vege van a presztízsek uralmának, a nemzetközi élet füllázzadt a tekintélyuralom ellen s az érdekes az, hogy a tekintélyállamok szövetkeztek a nemzetközi tekiutélyhataloin letörésére. Versailles cs Trianon csak egy-egy feladatát jelölik meg azoknak a teendőknek, amelyek a világ új arcát akarják megrajzolni, új térképekkel, a nyersanyagoknak új elosztásával s a világhatalmi útak közössé tételével. Még a világháború is csak egyik fázisa volt ennek a nagy átalakulásnak s ami azóta'történt, a vérnek, szenvedésnek, álmodozásnak cs nélkülözésnek kélévtizedes történele, az mind része csak annak a folyamatnak, amelyik — talán — kulminációs pontja fele most kezd közeledni. A világháború egyegy apokaliptikus jelenetéről azt hittük, bogy a világtörténelem sorsa dőlt cl s most kezdjük látni, hogy az egész világháború csak epizód volt, amit a harcolók, gyászolók cs szeuvedők fájdalma túlzott csak föl világtörténelmi jelentőségűvé. Vége van a kard uralmának", mert nagyobb kardot kovácsolt azóta az elszántság cs vasakaraf. De vége van ama jog uralmának is, amelynek törvényeit a hatalom szövegezte meg. A világtörténelem me már nem a győzők által költött óda a győzőkhöz. A múlt nem jogcím már s nem törvény az a szerződés, amelyben az egyik fél diktál s á másik engedelmeskedni kényszerült. < fá elképzelhető volna nemzetközi forradalom, akkor csak ahhoz lehetne hasonlítani azt a monumentális méretű válságot, amely i(t kavarog a szemünk előtt Londontól Moszkváig, Berlintől Tokióig cs Daczigtól J ieueiuig. Ez a láthatatlan forradalom azt a célt tűzte ki, hogy a nemzetközi életben a nemzeti élet igazságait vigye diadalra. Az nem lehet tovább, hogy az egyik állam a. maga határain belül a kereskedelem cs forgalom szabadságának lobogóját tarfsa maKasra, míg a határokon kii ül monopolizáljon ' minden nemzetközi úlat cs elfoglulva tartsa a nemzetközi forgalom minden kapuját,. Az nem lehet, bogy egyes hatalmak magukat az erkölcs, a béke és emberi szolidaritás apostolainak jelentsek ki s közben leigázzák a kisebb népeket s elvegyék mások elől a levegőt s az élet minden föltételét. Abban azután tökéletesen igaza van a nemet fölfogásnak, hogy nincs különbség tegnapi és mai erőszak között s azt már a latin jogi dogma hirdette, hogy ami kezdettől fogva vétkes, azt az idő múlása sem teheti véteknélkülivc. Ila a nemzetközi éleiben is érvényesül az az igazság, hogy a betyárokból lesznek a legjobb pandúrok, akkor a tegnapi betyárok engedjek meg. hogy lehessenek pandúrok mások is. Nagy igazságok indultak el a győzelem útjára. A világ mindenkié s a terített asztal mellé joga van leülni mindenkinek, egyik embercsoport sem teheti rá a kezét a föld kincseire, a tenger útjaira s egyik emberPáris, júliüs 8. Döntő stádiumba jutottak a moszkvai tárgyalások. A Jout, fenntartással közli, a megbízottaknak küldött legújabb Utasításokat. London cs Páris beleegyezik abba, hogy Hollandia és Svájc no szerepeljen a garantált államok között, akkor, ba a szovjet a maga rcszérről elejti Lengyelország és Törökország kiegészítő garantálására vonatkozó követelését A továbbiakban állítólag az van az utasításokban, hogy ha a szovjet a balti államaidban történő belső eseményyek által veszélyeztetve érezné magát, a három hatalom közös tanácskozásra ül össze, mielőtt katonai intézkedéseket tennének. Abban az esetbon, ha Molotov fenntartaná követelését, vagy újakkal állana elő, a megbízottaknak a szavatossági kérdés ideiglenes elhalasztását és egyszerűen egy hármas kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírását javasolják. A lengyel álláspont London, július 8. A lengyel könnány álláspontja a danzigi kérdésben szombaton reggol nyilvánosságra került. A lengyel álláspont az, hogy Danzignak, mint különálló egységnek a német birodalom határain kivül, illetve a lengyl vámkötclékcn belül kell maradnia. Lenr gyclorszég jogai nem függhetnek más államok kegyeitől. Ezeket a jogokat nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is tiszteletben kell tarParis, julius 8. Francia diplomáciai körök rendkívül élénk figyelemmel kisérik a távolkeleti helyzet fejleményeit. A lokiói japán-angol tárgyalások nagyon nehézkesen indulnak. csoport sem tarthatja a maga külön jussának azt, hogy más népek .életföltéleleinek' mérteket megszabja. Nincs "más világhatalom, csak ez az igazság az. Danzigcrt nem fog meghalni talán senki, dc az igazságot mindig fájdalmak között szülte meg a világ s vért kell talán veszíteni conck a vajúdó gondolatnak világrajöltécrt is. Mi, szegény, kevés magyarok, csak nézői lebctüuk az óriások birkózásának. De nckiink van még szentebb kötelességünk s a sorsunk megtagadhatatlan parancsa kötelez másra is: a mi külön feladatunk az, hogy a világok küzdelméből kimentsük ezt a: kis országot cs ezt a kis népet s átmentsük a boldogabb cs elcgedetebb kor számára, amelyben nem lesznek legyőzött győzők és győzhetetlen legyőzöttek, amelyben helyreáll az igazság, amelyet ezeréves történelem igazolt s helyreáll vele annak a nemzeti életnek integritása, amiért harcolni cs meghalni érdemes, méltó és szent kötelesség. tani. A danzigi térségben a német többség szabad kultúrális fejlődésének tisztelctbcntartása melleit, tiszteletben kell tartani a lengyel kisebbség nemzeti sajátosságait is. Londonban megállapítják, Lengyelország saját magának alcafja fenntartani a döntést! abban a kérdésben, hogy mit lát danzigi érdekeli veszélyeztetésének. Nyugvóponton Varsó, július 8. A lengyel sajtó szerint * lengyel-német viszály nyugvópontra jutott. A „Kurier Polski bizonyos hírek visszhangjaként azt állítja, hogy a lengyel kormány hajlandó lenne tárgyalni Berlinnel azzal a feltétellel, hogy a lengyel érdekeket Danzigban tiszteletben tartják és a szabadvárost lefegyverzih Az ellenzéki lapok eleve visszautasítanak minden esetleges tárgyalást. Fontos tárgyalások a Vatikánban Vatikánváros, julius 8. XII. Pius pápa nf, elmúlt napokban több nagyfontosságú megbeszélést folytatott A Szentatya hosszasan tanácskozott Msgr. Cortesi varsói pápai nunciussal és többször fogadta Franciaország szentszéki nagyköveiét is. A tokiói pápai uunciüs, aki jelenleg szintén Kómában tartózkodik, tegnap kihallgatáson jelent meg a Szentatyának A Parisba érkezett hirek szerint a japán hatóságok ki akarják terjeszteni a megbeszélések Kereteit valamennyi kinai külföldi engedmenyes terület kérdésére cs az ezzel kapcsuDanimban: nyugalom Moszkvában: az utolsó tárgyalás elótt Tokióban: japán offenzíva Egyre súlyosbodik a íapán-ongol ellentét Franciaország és Amerika belekapcsolódik a fohiOi tárgyalásokba?