Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-08 / 153. szám

Szombat, 1939. julius 8. DÉCMÁGYARORSZSG SZINHAZÉSMUVÉSZET Szihlol Jenő nem marad a szegedi Városi Színház igazgatója A hassal Igazgatóval együtt Kibérelte a Dudapesti flüvesz-Szlnházat (A Démagyarország munkatársától.) Pénteki számunkban beszámoltunk azokról az érdekes ter- ) vekről, amelyek a vidéki városok sziliházi kérdését a legjobban akarják megoldani s amelyekkel kapcsolatosan Kiss Ferenccel, a Színművészeti Kamara elnökével is beszélgetést folytattunk. Amint ismeretes, arról van szó, hogy a négy legnagyobb vidéki város, közöttük Szeged is, időszaki társulatot kap és ezek a társulatok fölváltva játszanának az egyes városokban. Egyidejűleg bizonyosra volt vehető, hogy Szik= Fricsay Ferenc sikere a rádióban. Nagy művészi sikert aratott Fricsay Ferenc, á fiatal szegedi karmester, pénteken a rádió esti szimfonikus hangversenyen. Fricsay a Budapesti Hangversenyzenekar kitűnő együttese élén Budapest I. hullámhosszán klasszikus szépségű koncertet vezényelt, műsorán Beethoven I. szimfóniája, Liszt Les Preludesje ésDohnányi Ruralia Hungarica-,ja szerepelt. A fiatal dirigens mély zenei átéléssel, nemes stilustartással, a legszebb zenei hagyományok szellemében, sok dinamikus színezéssel és lendülettel vezényelte a Budapesti Hangversenyzenekar kiváló együttesét, amely hiánytalanul adta vissza fiatal vezetőjének a müvek belső szelleméhez idomuló gondolatát. A rádiókoncertet igen sokan hallgatták végig és őszinte elismeréssel kisérték Fricsay Ferenc munkáját, amellyel ujabb elismerést szerzett az önálló szegedi szimfonikus kulturának. A hangverseny értékét jelölte az a tény is, hogv ez volt az első alkalom, amikor a rádió vidéken működő karmestert hivott meg klasszikus müsoru zenekari koncert vezénylésére és ezzel elismerte azt az épitő munkát amelyet Fricsay evek óta végez a Szegedi Filharmonikusok és a honvédzenekar élén. — Páger Antal a Nemzeti Színházhoz szerződött Budapestről jelentik: Páger Antal, a magyar lai Jenő, aki őt éven keresztül volt Szegeden színigazgató, az ősszel • kezdődő szezonban nem marad a szegedi Városi Színház élén. Most Budapestről kapjuk a hirt, hogy Sziklai Jenő a volt kassai színigazgatóval: Sereghy Andorral együtt kibélelte Budapest egyik legszebb színházát; a Müvész-Szinházat. A Müvész-Szinház — azelőtt Fővárosi Operettszínház — kapui hosszú ideig zárva voltak s most, az uj sziniidényben Sziklai Jenő és Sereghy Andor vezetése alátt költözik ismét élet a Müvész-Szinház színpadára. színjátszás egyik legnagyobb tehetsége, aláirta szerződését, amely a kővetkező szezonban a Nemzeti Színházhoz köti. Páger Antal — mint annyi kitűnő művész — Szegedről indult el a karritír felé és nemcsak mint színpadi színész, de mint filmszínész is egyike lett a magyar színjátszás legnagyobb erősségeinek. Színpadon legutóbb Kodolányi János „Földindulás" cimü megrázó drámájának főszerepen láttuk Szegeden, filmen pedig a „Bors Islván'-ban aratott országos nagy sikereket. Hir szerint a Nemzeti Színház igazgatósága Págert először a Nemzeti Kamaraszínházban akarja fölléptetni, az évadnyitó darabban: Bókay János „Feleség" cimü színművében, amelyben Bajor Gizi lesz a partnere. = Az ember tragédiája — Bukarestben. Bukaresti jelentés szerint S i c a Alexaiidrescu, a Regina Mária Színház igazgatója, kijelentette, hogy a jövő évadban Goga Octavian fordításában szinrehozza „Az ember tragédia já '-L Amióta Goga Octaviaji lefordította román nyelvre Maaách müvét, minduntalan elterjedt a hir, hogy előadják Romániában „Az enüber tragédiáját'. Eddig még minden alkalommal csak jószándéknak bizonyult a jelentés. Talán most végre Sica Alexandrescu beváltja igéretét. Az igazgató egyébként magyar sorozat előadását tervezi, melynek élén Z i 1 a h y Lajos „Hazajáró lélek" cimü darabja szerepéi. CSERZY B E L A 3 A naqy paioc jzeqeaen S 1 (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 62 Másnap reggel azután, amikor Tisza Lajos kezébe került a Szegedi Napló, azonnal hivatta személyi titkárát: Stesser József miniszteri titkárt s a következő utasításokat adta ki: — Titkár ur, az a véleményem, Kogy ez».él az ellenzéki szegedi lappal még összedugjuk a patkót. Vigyázva kell kezelni őket és semmi fölvilágosítást sem szabad adni nekik. Azt pedig tudja meg pontosan, hogyan hivják azt az újságírót, aki az érkezésemről szóló mai tudósítást irta. Stesser mély görnyedések közben távozott a rosszkedvű „nagyúr" szobájából. Mert a „nagyúr" igazi nagy ur volt. Meg volt áldva minden nagyúri alürrel: jóval is, rosszal is. Kegyes volt a könnyelműségig, de zsarnok is a kegyetlenségig. És valami utolérhetetlen volt az az elegancia, ahogyan öltözködött. Hiába csináltatta volna meg valaki (mint ahogyan később, éppen Mikszáth Kálmán képviselőkörában megtette!) ugyanazt a ruhát szinben, minőségben és szabásban, a két férfi között mégis nagy differencia tett volna Tisza Lajos javára. Ezért igaz az, hogy nem minden a ruha, viselni is kel lazt iudni! | Tisza Lajos középtermetű, szakállas férfi | volt. Külső megjelenésében is granszenyőr. Hát csodálható, ha sok száp szegedi asszony szive tüzet fogott?... Viszont Tisza Lajos sem volt zárkózott természet a szép hölgyekkel szemben. Igaz viszont, hogy csak a szép hölgyekkel szemben nyilvánult meg ez a közvetlensége, mert egyébként szigorúan megtartotta a háromlépésnyi távolságot mindenkivel szemben. * Harmadnap délelőtt Stesser titkár ur titokzatos ábrázattal surrant be a kegyelmes ur szobájába. Kifejezetten macskamozdulattal osont be Stesser a nagyúr hivatali helyiségébe, ahol az íróasztalhoz 'onozva szinte súgta a „titkot"': — Mikszáth Kálmán a bűnös... — Miféle bűnös? — vetette föl tekintetét munkájáról Tisza. — A cikkíró — súgta principálisának alázattal és mégis diadalmas önteltsfggrel arcán. — Hogy hivják? — kérdezte Tisza, nem értve a nevet. — Mikszáth Kálmánnak. -- Köszönöm titkár ur — mondotta TiÉkszer zálogjegyet Aranyat és brilliáns ékszereket magas áron vásárolok laczhú enszeresz, Kárász-utca in. sza Lajos ismert hangsúlyával, amellyel_ egyben jelezte is, hogy már hagyjuk magura. Alighogy kifordult 'azonban az ajtón Stesser, máris visszasurrant a szobába. — Kegyelmes uram! — jelentette csillogó szemekkel, mintha valami nagy váratlan szenzációt kivánna közölni —, Mikszáth Kálmán szerkesztő bebocsátást kcr. Nagyméltóságodtól kívánna érdeklődni a rekonstrukciós munkálatok terveiiöl. — Hm, gyorsabban jött, mint gondoltani volna... — motyogta Tisza. Majd kimárt határozottsággal közölte titkárával, mintegy jelezve neki a továbbadandó hangsúlyt is: — Egyelőre minden hivatalos titok! Fölvilágosítást nem adunk! Stesser, ez a görbenyaku, rosszmájú ember bizony örömmel kellemetlenkedett Mikszáthnak. Tulajdonképen „parancsot" hajtott végre most is. — Itt minden hivatalos titok. A kegyelmes ur éppen ezért nem fogad újságírót. Céltalan tehát idejárkálni — fejezte be szavait a saját véleményével Stesser titkár, amelyben bántó hangsúly volt. Mikszáth Kálmán dühösen fordult ki az ajtón. De nem mondott egy szót sem. Ezzel szemben azonban irt... Másnapra megjelent a Szegedi Naplóban „A hivatalos titok" cimü cikke, amelyben kifejezésre juttatta őszinte válaszát a hivatalos titokról és a fogadtatásáról: „Madár, ha rebben, szél, Ka lebben, mozdul a haraszt. És a harasztnak mozdulni nem szabad. ( ao^ -jáioj) Kerékpárosok! ElsörandU kerékpárokat angedményes árban részletre adom. Gumikat alkatrészeké Szántó Sándor -> Szeeed. rKi— D. »tot»> Kiss u. 3. RADIO Állandó leadások Budapestről hétköznapokon: 8.45: Torna. 7.20: Étrend. 10: Hirek. 12: Déli harangszó, Időjárásjelentés. 12.40: Hirek. 13.20: Idő. jelzés, időjárásjelentés. 14.30: Hirek, étrend, élelmiszerárak, 18.45: Időjelzés, idöjűrásjelentés. SZOMBAT, JULIUS 8. BUDAPEST I. 12.10: Katonazene. 13.30: Hanglemezek. 16.15: Mesék. 17: Hirek szlovák és ruszin uj elven. 17.10: A rádió postája. 17.40: Tánelemezck 18: Előadás a julius 10-én kezdődő Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszusról. 18.45: A század magyar gyermekei. Előadás. 19.15: Hirek. 19.25: Hegediiés Harmóniuinmüsor_ 19.50: Az első magyar képkiállítás. Előadás. 20.10: Közvetítés a Márkus Park-szinházból. Dalol a nyár. Zenés vígjáték. 21: Hirek. 21.85: Hirek. idöjárásjelentés. 23.2<>: Cigányzene. BUDAPEST II. 16.55: Berlin—Bécs—Budapest nye|oevezöséijek" városközi mérkőzése. 18.15: Nők a lomhik előtt. Előadás. 1930: Mezőgazdasági félóra. 20: Hirek. 20.20: Postászenekar. 21.35: Időjárásjelentés. KASSA" 11.10: Légoltalmi kötelesség. 1125: Tánczene hanglemezről. 11/10: Hirek. 15.10: Szinfonietta szalonbatos műsora. 19.30: Mezőgazdaság? félóra KÜLFÖLD Bécs. 19: Vidám hétvégi zene. Belgrád. 21: Rádiózenekar. Berlin. 19: Részletek "" operákhói Bukarest. 1S.17: Szórakoztató zene. Droitwieh. 19.30: Tarka zene dalokkal. London. Regitmal. 2310: Tánczene. Luxemburg. 58: 'Angol tánclemezek. Pozsony. 2020:'Tarka hétvégi zene. Toulouse. 20.45: Operettegyve. leg. Varsó. 21 05: A nemzetközi zenepályázat díszhangversenye.