Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-04 / 149. szám

RORSZAG KCÖÖ, 1939. VII. 4. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 149. szám ü legelső falukutató Lehetetlen nem mélíaTní a vasárnapi nl­teótanyai miniszterelnöki látogatásnak je­lentőségét; jelentőségét a fénynek és a stí­lusnak. A miniszterelnököket eddig inn­rsárágyúk. zsaketbe bújt előkelőségek, fe­hérruhás láuyok. díszbe öltözött rendőr­szakasz és szaválókórusok várták s ha már .a nép fiai"-val kellett találkoznia, kiválo­gatták számára a nép legalkalmasabb fia­it. akiknek panasza kellően temperált s ha j. bodorítóval kifésült s akiknek bátorságát és gerincességét az urakkal parolázó kedv­telesük törte nyeregbe. Teleki Pál gróf nem így jött vasárnap, Alsótanyára, nem várta sen­ki. nem is tudta senki, lrogv miniszterel­nök fogadására kell készülődni, a poros or­szágutakat nem locsolták föl a miniszterel­nöki látogatás tiszteletére s nem tartottak próbát sem a panaszokból, sem o kérel­mekből. A miniszterelnök a határban még SZ autóból is kiszállt, gyalog jött be a „fa­lu"-ba. nem tartott számot díszszónoklatra, bandériumra, de számot tartott arra, amit talált: a szegedi tanyai mngvar nép őszin­te ^szavaira s arra a közvetlenségre, ame­lyen keresztül a tanyai magyar nép böl­csessége, józansága, életrevaló tapasztaln­ia a hivatalos apparátus minden kendozé­sc cs gyámkodása nélkül m ilatkoz.hatott meg Magyarország legelső közjogi méltósá­ga előtt. Egyszer, nem is régen, ezen a helyen feltük szóvá a nagyurak tanyai látogatásai alkalmával, hogy a város vezetőit ne szi­getelje el mindig a „környezet" attól a ta­nyai néptől, amelyet meg akarnak látogat­ni s amelynek szavát meg akarják hallani. Nincs arra szükség •— mondottuk —, hogy a ..környezet" lelkes tagjai egy-cgv tanyai kirándulás alkalmával a tanya népe he­lyett beszéljenek, fogadkozzanak, ígérje­nek és vállaljanak kötelezettségeket s a maguk jószándékű buzgóságával akadá­lyai legvenek annak, liogv a város vezetői magával a tanyai néppel tudjanak talál­kozni. A miniszterelnök tanyai látogatása s ennek a látogatásnak külsőségei tagadha­tatlanul annak a szempontnak helyességét j igazolták, amit ebben a sokféleképen — jó­y hiszeműen és rosszhiszeműen — értelme­zett vezércikkünkben vetettünk föl. A mi­niszterelnök nem díszkísérettel jött a ta­nyára, nem bozoit magával, sem szónoko­kat, sem előlelkesedőket, nem volt arra szüksége, liogy „környezeté"-nek létszámá­val, varv előkelőségével nyerje meg a ma­ga részére a tanya népét. Egyedül jött, mert egyedül akart lenni a tanya népénél, mert nem azt akarta, hogy magasztalását hirdessék a mindenkori miniszterelnök lel­kes hívei, hanem azt, hogy egyedül legven a tanya népével s négyszemközt tudjon be­szélni a szegedi tanyai gazdákkal. Senki ne álljon közéjük s ne tegye fölöslegesen cs clbálortalanító módon ünnepiessé azokat az órákat, amelveket a miniszterelnök a tanvai gazdák körében akar eltölteni s fel­köszöntők gramafon-lemezeivel ne zavar­ják azt a régenvárt nagvszerü alkalmat, hogv a szegedi gazdák a maguk bajairól s az ország gondjairól cl tudtak beszélgetni Magyarország miniszterelnökénél. A miniszterelnök — minf maga mon­dotta — gazdagabban ment el, mint ahogy jött Alsóianyára, mert ennek az érlelmcs, józan, élettapasztalatok állal bölccsé lelt, megfontol tszavű és tisztái telet íí magyar népnek meghallhatta igazi hangját s bele­nézhetett igazi életének mélységeibe. Vég­re feszély teleniil beszélhetett egymással miniszterelnök és nép s örvendjünk, hogv ez a nép a szegedi nép volt, azok a kitű­nő szegedi tanyai gazdák, akiknek finom ösztöne, akár földművelésről, akár állatte­nyésztésről, akár az állam, a város, a föld és nép egyéb dolgairól van szó, több el­igazítást ad, mint íróasztalok mellett ki­agyalt könyvek sorozatai. íme: ez az igazi falukutatás. amit a mi­niszterelnök végzett. Nem divat-tudomány dilettánsaira vár az a munka, hogy — minf Stanley Kongót — fölfedezzék a magyar népet, nem kávéházi.asztalok mellett, vagy redakciók cigarettafüstjében fölcseperedett szociográfüsok hivatása az, hogy a magyar nép igazi arcát, a magyar élet titkait, S magyar gondok mélységét föltárják, Ma­gyarország miniszterelnöke az első faluku­tató, aki minden óráját, amelyben a ma­ga ura. arra értékesíti, hogy találkozhas­son és beszélgethessen a magyar néppel, közvetlen egyszerűséggel taníthassa ezt a. népet cs tanulhasson is tőle: raegtanulhas­sa igaz értelmét az egyszerű magyar sza­vaknak, amelyek a józanság, a kifinomo­dott ösztön s a tiszta ítélőképesség bölcs együttműködésének kifejezői. Teleki Pál gróf a szegcdi tanyán: mintha a történe­lem új fejezetének, a magyar politika új szakaszának volna ígéretes címe. Mi történik Danzigban Állandó tanácskozások Londonban, Párisban és Varsóban —Chamberlain szerint élénk katonai tevékenység folyik Danzigban — Szolgálatra hivták be a szabadváros lakosságát Molotov átadta Moszkva válaszát az angol-francia delegációnak London, julius 3. Rendkivül élénk diplomá­ciai tevékenység folyik a danzigi kérdésben, amelyben ugyan nemi enyhülés mutatkozik, de a rendkívüli feszültség tovább tart Halifax lord külügyminiszter a vasárnapot hivatalában töltötte és a legújabb kábeljelentéseket tanul­mányozta. Párisban Bonnet, az angol nagy­követtel tanácskozott, a londoni francia nagy­követ pedig a francia fővárosba utazott A varsói angol ügyvivő' felkereste Beck len­gjél külügyminisztert, aki ezután távbeszélőn hosszasan tanácskozol! a londoni követtel. G a m e 1 i n tábornok, hadsercgfőparaucs­nok, aki váratlanul elejtette korzikai utiter­vét, a francia fővárosba érkezeit, vasárnap Chamberlain a London, julius 3. Az alsóház hétfői ülésén j Chamberlain miniszterelnök munkás- t párti kérdésekre kijelentette, hogy megbízható értesülések szerint élénk katonai tevékenység foylik Danzigban, ahová nemrégen nagyobb számú német alattvaló, látszólag kirándulók érkeztek és ahol helyi védelmi testületet alakí­tottak Heímwehr elnevezés alatt. Az angol kor­mány szoros érintkezésben áll a lengyel és a francia kormánnyal a danzigi helyzet fejlemé­nyeit illetően. Cox képviselő: Tnlézkedclt-e a kormány, hogy Hitler kancellárt személycsen értesítse afelől, hogy Anglia haladéktalanul ellenáll a danzigi jelenlegi helyzet erőszakos megváltoz­tatását célzó kisérlgteknck? Chamberlain: Halifax külügyminisz­ter teljes határozottsággal világította meg az czirányú helyzetet. Dalton munkáspárti képviselő: közöltei a kormány Varsóval, hogy Anglia bámulja a lengyel szövetségesek által tanúsított bátorsá­got, nyugalmat és önmérsékletet? Chamberlain: Az angol kormány igen nagyra becsüli a lengyel kormány magatartá­sát/(Éljenzés minden oldalról.) Cox: Hajlandó-e a miniszterelnök rendkí­vüli megbizottat, nem szükségképen hivatalos diplomatát küldeni a közeli keletre. Szófia | egy óra hosszat tartó megbeszélést folytatott D a 1 a d i e r miniszterelnökkel. Tanácskozás Londonban London, julius 3. Chamberlain, Hali­f a x és a varsói angol nagykövet hétfőn dél­előtt félóráig tanácskozott. Chamberlainnek alkalma volt személyesen értesülni a nagykö­vet legutóbbi varsói tapasztalatairól. A külügy­minisztérium miniszteri bizottsága előrelátha­tólag összeül, hogy megbeszélje a külpolitikai helyzetet és tudomásul vegye S c c d s legutób­bi jelentését azokról a tárgyalásokról, amelyek közte és Molotov, valamint a francia nagykö­vet közölt folytak le. helyzetről székhellyel, akinek feladata a Balkán egysé­gének előmozdítása volna. Buttler külügyi államtitkár; A Balkán egysége természetesen az angol kormány gon­doskodásának tárgya, de Iialifax ford nem hi­szi, hogy a javaslát az óhajtott célt szolgálná. Szolgálatra hívják be Danzig lakóit Danzig. julius 3. Felhatalmazták a munka­hivatalt, hogy szolgálatra liivja be a szabadvá­ros lakóit, kivéve az idegeneket. Aki a munka­hivatal felhívásának neur tejz eleget, azt pénz­birsággal és börtönnel sújtják. Mint a Danzigi Bank közli, további intézke­désig megszüntették a danzigi külföldi kölcsö­nök kamat cs fizetési szolgáltatásának átuta­lását. Lengyelország ellenáll London, julius 3. A Times azt az értesülést közli, Bcck ezredes közölte az angol kormány­nyal, bogy Lengyelország nem hagyja magát kihívások által meggondolatlan tettekre ragadtatni, de ha kisérle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom