Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-30 / 172. szám

Vasárnap, julius 30. DÉLMAGYARORSZÁG 15 KOZGAZDASAG Sok lehetőség van még a magyar gyümölcs értékesítésére, de megfelelően kell megszervezni a külföldi piacokat (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes a kormánynak az a törekvése, amely a mezőgazdasági termelést bizonyos ujabb irányokba kivánja átállítani és ennek kapcsán az ipari életnek egyik ágát, a mezőgazdasági ipart fokozatos fölvirágzásnak inditani. Ennek a törekvésnek során folyt le éppen Magyarországon az elmúlt hetekben a nemzetközi mezőgazdasági-ipari kongresszus. Egyrészt a kongresszus előkészületei, másrészt a hazai viszonyok megismerése szükségessé tette olyan statisztikai munkák elvégzését, amelyek a további céltudatos gazdasági politikához föltétlenül szükségesek. Az ilyenformán elkészült statisztikai munkálatok közül bennünket, szegedieket mindenek előtt az a fejezet érdekelhet legjobban, amely gyümölcs- és főzelékkonzervi iparunk eddig helyzetének megismertetésével foglalkozik. A statisztikai munkák olvasása alkalmával legszembetűnőbb körülmény, amely a figyelmet fölhívja az, hogy a legutóbbi 2—3 esztendőtől eltekintve, sem az évi gyümölcstermésre, sem a termelt főzelékfélék mennyiségére, de még az ipari üzemekben földolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozólag sem találunk pontos adatokat. Igy nem tudható meg pontosan, bogy mekkora volt a magyar konzervgyárak álta! eddig földolgozott gyümölcs mennyisége. Mindenesetre meglepő, hogy ezekkel az egyébként igenfontos adatokkal, amelyek az ország mezőgazdasági jellegénél fogva kétszeresen jönnek figyelembe, még ma sem rendelkezünk. Ilyen fölkészültség mellett érthető is, hogy egyes fejlődést mutató termékeinknek, mint például a baracknak megfelelő értékesítését a forgalmazó és forgalmat szabályozó hivatalos tényezők ellátni nem tudják. A rendelkezésre álló adatokból megtudjuk, hogy Magyarországnak 29 konzervgyára van, amelyek közül egy szünetel. Az évi átlagos alkalmazott ősszmunkáslétszim 2200, a termelési szezonban azonban megközelíti az ötezret. A konzervipar időszakos ipar, amit a 28 üzemre eső 7200 üzemnap mutat legszembetűnőbben. A termelés értéke az 1935—37. években 12—16 millió pengő között mozgott. Ezzel szemben az év végén raktáron maradt áru értéke 4—7 millió pengő között váltakozott, ami az bizonyítja, bogy a fogyasztással, illetőleg az értékesítéssel szemben túltermelés van. A túltermelés azonban csak relatív értelemben tekinthető, mert a gyümölcs- és főzelékkonzerv elhelyezésének az európai piacon még nagy lehetőségei vannak. Sokkal nehezebb azonban a belső fogyasztás növelése, mivel a konzervárut elsősorban csak a fővárosi nép és kisebb mértékben a vidék egyes nagyobb városai fogyasztják. Azt a megállapításunkat, hogy az értékesítés megszervezése körül mutatkoznak a hiányosságok, alátámasztja az a nagy ingadozás is, amely a földolgozásra kerülő gyümölcsfajták évenkénti mennyiségében mutatkozik. Abban az esetben ugyanis, ba a piacot már előzetesen megszerveztet és kiépítették, az ilyformán külföldre kerü« lő menyiségek legföljebb csak az időokozta egyen, lőtleuség hatását mutathatják és ezt is a piac stabilitása folytán csak nivellált aránybaD, de nem lehetnek kitéve a legindokolatianabb buliámzásoknak. I SZEBFDI SZflBflDTÉm~jFfEHÖK 1838 3© vasárnap: Az ember traeediaja Augusztus 4$ péntek: Aida s szombat, Az ember tragédiája 6 vasárnap: Magyar Passió 7 hétfő: Zenekari hangverseny ÍO csütörtök: Turandot 11 péntek: Bizánc 12 szombat: Az ember tragédiája 13 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió 13 kedd (ünnep) Turandot Jegyárusítás egész nap a Délmagyarország kiadóhivatalában Aradi-u. 8. a Városi Színház nappali pénztárában és a Menetjegyirodában A konzerviparban földolgozásra kerülő mezőgazdasági termékek közül legnagyobb mennyiséggel a paradicsom szerepel, amely pürénck földolgozva, ebben az iparágban talán az egyetlen stabilnak mondható ex. portcikk. A paradicsom kivitele az utóbbi évek során n:.gy fejlődést mutat és ugy mennyiségben, mint értékben többet jelent, mint az összes többi gyümölcsös főzelékkonzervek együttvéve. A paradicsomipar fejlődésére nézve jellemző, hogy tiz év alatt 1800 mázsáról 63200 mázsára emelkedett, vagyis a forgalom ma az 1928. évinek h»r« mincötszöröse. Másik, számottevő mennyiségben kivitelre kerülő cikkünk a gyümölcslé, mely fokozatos növekedés után 1937-ben mennyiségben a 3300 mázsát, értékében pedig a 166.000 pengőt érte el. Ezenkívül legutóbb 1000—1300 mázsa gyümölcsbc'őtlet és cukrozott gyümölcsöt kb. 120.000 pengő értékben, 60 métermázsa főzelékkonzervct pedig mintegy 47.000 pengő értékben értékesítettünk a külföldön. Igennagy mennyiségben kerül földolgozásra a fejeskáposzta,, amelynek fogyasztása azonban nagy mértékben a téli időviszonyoktól függ; hidegebb léi esetén a savanyitottkáposzla fogyasztása jelentékenyebb magasabb, mint enyhébb idő esetén. Altalánosságban azt mondhatjuk, hogy gyümölcs- és főzelékkonzervipar ez. időszerint nagyobb üzleti lehetőségekkel nem biztat, annak ellenére, bogy a hivatalos statisztika szerint az utóbbi években a fokozatos fejlődés tüneteivel találkozunk. A kiküszöbölendő hiba nem a földolgozásban, nem a készítmények minőségbeli elöállitásában, hanem egyrészt az értékesítés alapos megszervezésében, másrészt pedig az értékesítés a termelés párbuzambabozásában rejlik. Magyarország éghajlata szélsőséges és különösen a gyümölcsféléknél igenkomoly feladatot jelent az előzetes kalkulációk és tárgyalások lebonyolítása, mégis azt kell mondanunk, bogy a külföldi piacok megfelelő, rugalmas megszervezése lehet az az első lépés, amelyben továbbhaladva eljuthatunk a mezőgazdasági ipar igazi fölvirágoztatásához és ezzel egyidejűleg előrehaladást és föllendülést, biztosithatunk a belterjesebb magyar mezőgazdaság számára is. —oO°— )( Befejeződött a barackváSárlás. A Kecskemét részére történő barackvásárlások szombaton befejeződtek. Kecskemét városa fölvásárolta a vállalt 50 vagon intervenciós barackot s ezzel a barackidény végetért. Most a szilva és alma értékesítését készítik elő. Mindkét gyümölcsből m gy termés várható. )( Tiltakoznak a cipészek Batáék térhóditáí* ellen. A szegedi cipészek, bőriparosok, cipőgyárak, cipő- és bőrkereskedők 3i-én, hétfőn 19 órakor a? ipartestület márványtermében nagygyűlésen tiltakoznak a Bata-müvek terjeszkedése ellen. )( Pályázat szöilészeti és borászati szakiskolába való fölvételre. A Hivatalos Lap 162-ik száma közli a földművelésügyi minisztérium pályázati hirdetményét a soproni, balatonarácíi cs kecskeméti szöilészeti és borászati szakiskolába való fölvétel föíttéeleiről. Fölvételt kérhet az a pályázó, aki elvégezte a hat elemit, már betöltötte 17-ik életévét s aki szöllő- és borkezelésbeD gyakoriali kiképzést akar szerezni. Az iskola mellett internátus is működik, ahol a fölvett tanulók havi 20 pengőért nyernek ellátást, illetőleg a vagyontalan, de jó előmenetelő tanulók az ellátásidij elengedésében is részesülhetnek- A kellően fölszerelt kérvényeket a földművelésügyi miniszterhez címezve annak az iskolának igazgatóságához juttassák el augusztus 20-ig, ahová föl akarják vétetni magukat. Érdeklődni lehet a szegedi szöilészeti és borászati kerületi felügyelőségnél (Apponyi-utca 21.).