Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-29 / 171. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG SzomUaf, '1939. julius 29. £csedi Csapó Máriás Szeged a muli iiiUvében . iiA szegedi vár A tiszaparti Stefánia-sétány árnyas utai és napiényes, pázsitos terei közepén "emelkedik az ősi szegedi vár. Viharvert, nedves téglái, ijesztő lőrései cs titokzatos kazamatái, a régmúlt idők hősi küzdelmeiről beszélnek. Itt, a haladást és kulturát hirdető muzeum közvetlen szomszédságában emlékezett Szeged történelmi múltjára és egyetlen ereklyénk, amelyet az érdeklődő idegennek azonnal megmutathatunk. Keletkezését a tatárdulás után, 1317-re teszszük, amikor is IV. Béla épittette az elpusztult csongrádi királyi vár helyett s annak javadalmait is a szegedi várnépnek és várispáuságnak adományozta. A várnép a régi, benszüiőtt magyar lakosságból került ki és cz is bizonyítja, hogy Szeged lakói magyarok voltak, mert a várvédelem fontos szolgálatát idegenekre nem bíztak volna. A várnép közelállóit a nemesek rendjéhez. Nem tartoztak másnak adózni és szolgálni, csak a várispánnak és résziben ipari, részben katonai szolgálataikért a kijelölt szabad földekcl haszonólvczhették. Ebből flcjlődölt ki tulajdonképpen a szabad királyi városok rendje A vár eredetileg is a mai helyén, de vizzol körülvett, különálló szigeten állott. A palánkk cs sáncokkal együtt 12 hold területet fogott be. Szabálytalan négyszögalakot formált és őrtornyokkal kiépített falkeritéses erőd volt. Minden •szögletén egy-egy vastagon boltozott körönd állt, amelynek lőréseiből ágyuk meredeztek. A köröndöket csaknem 7 méter magas, hosszú falak kö. lőtték össze. Mellettük alacsonyabb mellvédek húzódtak. A várfalak tetején, a mellvédek mögött az őrség körülcirkálhatta. A várat minden oldalról 19 méter széles, mély, vizzel telt árok övezte, amelyet a Tisza vize táplált. Csupán a déli részen volt egyetlen fölvonóhiddal ellátóit kapuja. A vár kiegészítő részét, külső eröditvényét a „Palánk" képezte. Ez csupán a déli oldalon terjedt, mert egyébként a Tisza és mocsarak vették körül. A Palánk kettős árokból és ezen belül egy földbástyából, sáncból állott, amelynek tetején nles magas cölöpökből álló kerítés meredezett, ijcszlésiil az ostromlóknak, no meg a szökevényeknek! A sánc, a mai Kelemen- és Zrinyi-utcák irányában haladva, a Klebelsberg-térnél kelet felé lordulva, a Tiszapartig terjedt. Ahol ma a Royal-kávéház muzsikája harsog az éjszakába, olt 100 evvel ezelőtt, a török hódoltság alatt, Ibrahim Iliász és a többi imám clnpujtott énekét sodorta tova a tiszai szél. A Palánkba bárom kis kapun lehetett bejutn Egyik a felsővárosi sóházak mellett volt, a másik közepén, a harmadik a mai Dóm-tér közeiébea S ha később — a fölszabadulás után — a leányzó történetesen kimaradásos muskatérossaí akart randevúzni, az idők örök körforgása 'szerint a szerelmes találkozó akkor is a mai árkádok helyén volt. A várak tulajdonképpen a királyok tulajdonai voltak, da miután a legmagasabb helyet is gyakran kerültek pénzzavarba, a megszorult királyok a várakat elzálogosították. Zsigmond alatt ez a sors érte Szeged várát is. Sőt, többizben is. Lajos király is elzálogosította Báthory Istvánnak. Lgyidcig Corvin Jánosé, majd Kiniisi Pálé js volt. Mátyás király ugyanis — akinek régi kapcsolatéi voltak Szegeddel — azért ajándékozta a szegedi várat fiának, hogy ezzel is szoros öszs/.elvoltetést teremtsen fia és Szeged között és ezáltal I város támogatását Corvin János számára megnyerje. Sok-sok viszontagság után a vár 2000 forintért a város birtokába került és a mohácsi veszedelem után, egész a török hódoltságig a váratja város polgárai védték és tulajdonuknak tekintették. A 111 évig tartó török hódoltság alatt a vár is török kézre került és fontos katonai őrhely lelt. A várörségre a törökök nagy gondot fordítottak. A 2S3 főt számláló őrség tüzérekből, hidászokból, janicsárokból, lovasokból és martalöszokból állott. De. laktak itt kádik, iniámdk, énekesek, iparosok és kereskedők is. A Palánk egész terjedelme bazárokkal és apró török házakkal épült be. Élelmiszer- és lőporraktár is volt a várban, ahol gránátokat töltögettek és lőport gyártottak. Igaz, ho^y kezdetlegességeik miatt gyakran történtek robbanások. A nép a törökök zsarolásaitói sokat szenvedett, de ebben a magyar hajdúk sem maradtak hátul. A fülekt őrség gyakran leszáguldozott Szegedig ahol raboltak és fosztogattak. Érdekes esete volt Ba'ogh Benedek füleki katonának a szegedi basával. Egyizben a Duna—Tisza közén egy előkelő török tisztet levágott, akit a nála talált iratok szerint a várak vizsgálatára küldtek ki. Balogh, aki jól ismerte a törők nyelvet és szokásokat, magához vette az iratokat, fölöltötte a csausz ruháit és nagy méltósággal megjelent a szegedi vár vizsgálatára. A basa persze nagy szívességgel fogadta, dúsan megvendégelte és gazdagon megajándékozta. Sőt, távozásakor még diszkiséretet is adott. Ez ugyan nem nagyon tetszett Balogh Benedeknek és amikor tisztes távolba értek a vártól, pusztában lappangó bajtársaival a gyanútlan törököket mind egy szálig levágta és gazdag zsákmányával vígan tovavágtatott. Szeged városa a törökök alatt állandó átvonulási és gyülekezési hely volt, ami rengeteg rablást, pusztítást, sanyargatást Jeleittett és nyomában pestis és nyomor következett. A kóbor magyar csapatok is sarcolták a népet. Aki csak tehette, elmenekült; a főurak a Felvidékre, a jobbágyok szétszóródtak. A Duna—Tisza köze üresen maradt és Szeged is lezüllött. Hiába szállingóztak lakosai vissza, földjeik már akkor idegen kézen voltak. Dc a törökök dicsősége sem tartott örökké. Lipót király több külföldi fcjodclemmel „szent szövetséget'' kötött a törökök kiűzésére. Szeged visszavétele skó't, francia és osztrák tábornokok [ neveihez fűződik, akik közül többen elestek itt és , az alsóvárosi kolostorban vannak eltemetve. A vár ostroma 19 napig tartott és Szulejmán 1 12.ÜOO főnyi fölmenlőseregének szétverése után, kapitulációval végződött. A szegedi vár bevétele olyan nagy dicsőség volt, hogy emlékére Lipót király hatalmas gobelin-képet himeztetett. Rajta volt a szegcdi vár, háttérben a Tiszával (a kép a Burgban ma is látható). Ezután a várat császári őrség vette át. Első dolog volt a százados török szenny eltakarítása. A gósák és háremből gyek nem nagyon rajongtak a tisztaságért. Mivel pedig a vár is elhanyagolt és rozoga állapotban volt, megkezdődtek a várcrőditési munkák. Ehhez a lakosságot kényszermunkára rendelték ki, ami bizony nem nagyon ízlett a szegedi szabad magyaroknak. Tiltakoztak is ellene eleget, már csak azért is, mert sóhiányban sótlan kenyeret és egyébként is igen rossz kosztot kaptak. Mégis a várcröditéssel hatalmas, pezsgő élet indult meg Szegeden. Cseh-, Német- és Horvátországból, Szmirnából, Wgstt ál iából ós a lcgkülönSzezonvÉői Kiárusitás Női kabát Műselyem esököpenyl egységFérfi tavaszi kabát jár Esököpeny Mosó voil maradék 60 fillér Gyürhetetlen maradék 70 „ .MENYECSKE BOII" Mikszáth Kálmán u. 16 bözőbb vidékeikről idcscreglettek az iparosok és kereskedők, mert itt volt értéke és kelendősége áruiknak. Szeged ekkor már 9000 lelket számláló város volt. Sajnos, ez a föllendülés nem voit zavartalan, mert a bécsi udvar részéről súlyos elnyomatás nehezedett a városra; jogait elkobozták, adókkal és közterhekkel sújtották. Az eközben bctelepitctt rác határőrség kegyetlenkedéseit is tűrni kellett. A sok sérelem végre is II. Rákóczi Ferenc fölkeléséhen robbant ki, amelyhez Szeged is lelkesedéssel csatlakozott. Megkezdődött a kuiuc-labanc korszak. A szegediek harcollak Vak Bottyán, Bercsényi, Ocskay „rongyos ezer"-ébcn. A várat a császáriaktól Rákóczi többizben bc akarta venni s mikor cz nem sikerült, a rácok és szászáriak bosszúját a szegény lakosságnak kellett megszenvednie s mint anyiszor, ismét menekülni volt kénytelen; „gyakran menekült, mert sokszor üldöztetett". 1711-ben óriási árviz volt és a lakosság a PaIánkba menekült. A viz a várfalakat erősen megrongálta és újra nagy erődítési munkák folytak. Ekkor találtak két elásott harangot és bontották lc a régi városházát. Később a szegcdi vár jelentősége mindinkább megcsökkent. Araikor 1768ban II. József mint trónörökös Szegeden voit, a várat igen rozzant állapotban találta és erőditményi jellegét megszüntette. Ezentúl országos javitó intézet és politikai foglyok börtöne lett. Egy emberöltő múlva az önkényuralom. Ezalatt s közbiztonság fölborult. Ekkor garázdálkodott Rózsa Sándor és Babáj Gyurka. Rózsa Sándor fejére 10.000 forintot tűzlek ki, de scak véletlen kerítette kézre. A szegcdi várbörtönbe került és Ráday Gedeon gróf vizsgálati fogságában itt 8 hónapot töltött. A hircs „lélekidomár" alaposan megtisztította Szeged környékét a betyároktól. 1879-ben a császár a várat végleg Szegednek ajándékozta, azóta ismét a város tulajdona és dacolva az enyészettel, ma már csak kedélyes déli íjörözésck, esti kvaterkázások helye a sok küzdelmet látott hires szegedi vár. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 1139 29 szombat Bizánc 3© vasárnap: Az ember tragédiája Augusztus 4 péntek: Aida 5 szombat. Az ember tragédiája 6 vasárnap: Magyar Passió 7 hétfő: Zenekari hangverseny io csütörtök: Turandot 11 péntek: Bizánc 12 szombat: Az ember tragédiája 13 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió IS kedd (ünnep) Turandot Jegyárusítás egész nap a Délmagyarország kiadóhivatalában Aradl-u. 8. a Városi Szinház nappali pénztárában és a Menetjegyirodában|