Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-29 / 171. szám

DÉLMAGYARÖRSZÁG Szombat, 1939. *n. 29. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. CVfOlgam 171. SZőm A szeled! ítélőtábla rA szegedi ítélőtábla új elnökének hivaTalbalépése alkalmat ad olyan gondolatok fölvetésére, amelyek megvalósulása egyként szolgálná a jogszolgáltatás és a város érdekeit. A körülmények, kitűnő bírói erdemeket megillető és méltó elismerések, jogosult személyi tekintetek s a jogszolgáltatás érdekei az utóbbi időben díyan szituációt teremtettek, amely mellett a törvény parancsoló rendelkezése folytán elég sűrűn kellett a szegedi ítélőtábla első tárgyalótermében búcsúzó és köszöntő beszédeket mondani. Az ítélőtáblai elnökök sűrű vál tezása nem érintette a bíróság működését, nem érintette a joggyakorlat irányítását s a bírói feladatok ellátását, de az bizonyos, hogy ezen a munkakörön túl a váltakozó elnökök minden személyi kiválóságuk s minden csorbítatlan tekintélyük mellett sem fejthettek ki azt a tevékenységet s a szegedi ítélőtábla adminisztratív védelmében nem léphettek föl azzal a súllyal és tervszerűséggel s elsősorban azzal a szívóssággal, amelyet — újra mondjuk —, a jogszolgáltatás és a város érdekei egyként igényelhetnek. A szegedi ítélőtábla új elnöke olyan szerencsés személyi kellékek birtokában foglalja el díszes méltóságát, hogy végre remélnünk lehet: nemcsak munkálkodik majd a szegedi ítélőtábla területi hatáskörének növelésén, hanem eredményesen fogja tudni befejezni is ezt a nagy munkát. Arról már beszélni sem kell, hogy a városnak cs ítélőtáblának egyként megtámadhatatlan jogcíme van a területi gyarapodáshoz. Nem követelhetünk jóvátételt ellenfeleinktől, ha magunk a belső jóvátétel 'útján nem haladunk. A szegedi ítélőtábla elveszítette a nagykikindai, becskereki. szabadkai és újvidéki törvényszékeket, ehelyett kapta a gyulai törvényszék csonka területét s a szegedi törvényszék is veszített területéből. A szegedi ítélőtábla területét arányossá kell tenni azzal a színvonallal, amelyet a nagytekintélyű bíróság a bírói teljesítményeivel elért s csak a jogszolgáltatás érdekéi szolgálja az igazságügyi kormányzat akkor, ha a szegedi ítélőtábla iráuyíiása alá több bíróságot rendel. Amikor Láng-Miticzky Ernő, a budapesti ítélőtábla elnöki székét elfoglalta, lándzsát tört amellett, bogy a budapesti ítélőtábla területének csökkentése árán kell növelni a szegedi ítélőtábla területét. Nem szabad föl sem tennünk a budapesti ítélőtábla jelenlegi kiváló elnökéről, hogy pusztán Szeged s a korábban vezetése alatt álló iutézméxiy szeretete mondatta el vele ezeket a szavakat; a magyar bírót a szeretet elfogultsága sem téríti el az igazságtól. Ha pedig a budapesti ítélőtábla elnöke sürgette a jogszolgáltatás érdekében a túlméretezett s emiatt nehézkessé vált budapesti ítélőtábla ügyforgalmának egyes bíróságok átadásával történő csökkentését, akkor nincs szükségünk tanura cs nincs szükségünk bizonyítékra, amikor a szegedi igény jogosultságát és megtámadbatatlanságát kell igazolni. rA bíróságok ügyforgalma általában csökken cs főként csökken azoknak az ügyeknek száma, amelyek a magosabb bíróságokat foglalkoztathatják. Nem tudták az egyszerűsítési törvények úgy csökkenteni a bíróságok ügyforgalmát, mint ahogy ezt a feladatot az életviszonyok változása töltötte és tölti be. A szegedi ítélőtáblát el kell látni ügyekkel tovább is s azt a szervezeti változást, amely ehhez, szükséges, végre kell hajtani még akkor, amikor az ítélőtábla fönutartását mai ügyforgalma is biztosítja még. Nem akarunk újra előállni azokkal a statisztikai adatokkal, amelyeket pár héttel ezelőtt ezen a helyen tártunk a nyilvánosság elé s amelyeknek megdöbbentő eredménye cikkünk nyomán a fővárosi sajtót is foglalkoztatta. S újra rá kell mutálnunk arra, hogy a magyar politikai közéletből kikapcsolódtak azok, akik a szegcdi ítélőtábla területének gyarapítását ellenezték s amíg ez történt a politikában, addig a magyar jogszolgáltatás díszes méltóságait azok foglalták el, akik a jogszolgáltatás érdekében sürgetik a kecskeméti törvényszéknek, a bajai törvényszéki kirendeltségnek Ncwyork, julius 28. Pártkülönbség nélkül helyesli az amerikai sajtó a japán-amerikai szerződés felmondását. A Ncwyork Times azt irja, a japán kormány most * már legalább tudja, hogy Amerika továbbra is kötelezőnek tartja magára nézve a kilcnchatalmi egyezményt. amely szavatolta Kina függetlenségét cs területi sérthetetlenséget. A Héráid Tribunc szerint az amerikai kormány el akarja kerülni a diplomáciai kapcsolatok megszakítását és ezért inkább a kereskedelmi szerződés felmondásához folyamodott. A newyorki lapok számolnak azzal az eshetőséggel, hogy japán részről ellenintézkedésekkel válaszolnak. Londoni lapjelentés szerint Amerika abban a helyzetben van, hogy Japán gazdasági Achilles-sarkára teheti kezet, mert Amerika veszi át Japán kivitelének nagyreszét, az Egyesült-Államok fedezték Japán hadianyagszükségletének túlnyomó rcszcL 'A' Newyork Times szerint az Egyesült-Allanok döntése Angliához és Kínához intézett jelentőségteljes üzenet és és a legfontosabb diplomáüai lépés a kinai—japán háború kezdete oia. Voltaképpen azt jelenti, hogy ha Anglia erélyesebb politikát követ Japán ellen, akkor nem fog egyedül állni. Jól értesült helyen valószínűnek tartják, hogy az ellenintézkedések közé tartozik majd a japán hajók kikötődijainak a felemelése, a japán kereskedelmi cikkek behozatalának a korlátozása és az amerikai fegyver- cs lőszerkivitel megtiltása Japán részére. Anglia is felmondja a japán kereskedelmi szerződést London, julius 28. Az amerikai—japán gazdasági szerződés felmondásával kapcsolatban s e két törvényszék legtöbb járásbíróságának a szegedi tábla területéhez csatolását. Mi természetesen városi szempontból is harcolunk ezért az életmentő amputációért és vérátömlesztésért, de a jogszolgáltatási szempontok, amelyek ezt az átcsatolást sürgetik, magukban véve is elegendőek a szükséges elhatározás kíérlcléséhcz cs végrehajtásához. Amikor Magyarország miniszterelnöke Szeged város országgyűlési képviselője, akkor semmiféle politikai tekintet, vagy kortesérdek nem állhat tovább annak a követelésnek útjába, amelyet a város és a magyar jogszolgáltatás érdekei egyforma erővel sürgetnek. Ebből a városból a mostoha évek során annyi intézményt vezéreltek el, hogy tízszeres erővel kell küzdenünk azért, amink még van s ami ebben a városban missziót tölt be. A várost nem foszthatjuk meg attól a jelentőségtől, súlytól ér dísztől, amelyet az ítélőtábla nyújt számára. S ha az életviszonyok nem tartják fönn, tartsa fönn a szegedi táblát az igazságügyi kormányzat belátása s a törvényhozás elhatározása. a Reuter Iroda azt irja, hogy Angliában is azzal a tervvel foglalkoznak, liogy az 1911-ben kötött angol—japán kereskedelmi szerződest szintén felmondják. Hétfőre halasztották el a tokiói értekezletet London, julius 28. Tokióból jelentik: A leikiói angol—japán értekezlet ülését hétfőn délre napolták cl, hogy időt adjanak a kiküldötteknek a felvetett kérdések megfontolásához, A japán külügyi hivatal képviselője kijelentette, hogy az ertekezlet baratságos légkörben jól és simán halad. Mindazonáltal tokioi sajtókörök a Reuter Iroda szerint ugy tudják, hogy nézeteltérések merültek fel a pénzügyi kérdések körül. Honkong London, julius 28. 'A honkongi angol koronagyarmat törvényhozó tanácsa pénteken délelőtt megszavazta az általános szolgálati kötelezettségről szóló törvényt. A honkongi angol csapatok parancsnoka, ti r a s e 11 vezérőrnagy ebből az alkalomhói beszédet mondott és kijelentette, hogy Anglia utolsó emberig védelmezni fogja ílonkongot. Péntekre virradó éjszaka nagyszabású clsötetitési gyakorlatot hajtottak végre a honkongi gvarmat területén. "Honkong közelében, mintegy 70 kilométerre folyik most már a japán csapatok partiaszáte lása. Lord Roíheomeve 5O ezer fonio» adománya a fegyverkezésre London, julius 28. Sir John Simon kincstári kancellár' köszönetét fejezte ki lord Rőtbe r ni e r c-nek 59.090 fontos adományáért Amerika után Anglia is felmondja a Japán kereskedelmi szerződési Japán ellenintézkedéseket tervez - Nehézségek a fokiéi tárgyalásokon Deck lengyel külügyminiszter a helyszínen tájékozódik a danzigi helyzetről