Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-23 / 166. szám

Vasárnap, 1939. ¥11. 23. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. evfiolnam 199. szám PUSZTASZER ÉS SALZBURG i A város nagy ünnepekre készül, a ma­gyar történelem és a magyar kultura két nagy, országra — talán nem tulozunk, ha azt mondjuk — világra­szóló ünnepére. S van abban valami sorsszerű, hogy ennek a két ünnepnek elő­készületei összefonódnak Szegeden s együtt készülődünk a történelem és a kultura ün­nepeire. A kultura ennek a nemzetnek soha nem szórakozása, kedvtöltése, mulatsága volt; a kultura a szellem harca volt a nem­zet nagy céljaiért, a kultura azoknak a tö­rekvéseknek fölülépitményévé vált, ame­lyek a tudóst, a gondolatot, a szépség kul­tuszát állították be a nemzeti törekvések zászlaja alá. S most a szegedi készülődés gyönyörű szimbólumává vált ennek a szent egység­nek, amely a nemzet sorsában a történelem és kultura tejtestvériségéből állott elő. A város méltó módon készül megünnepelni annak a napnak húszéves fordulóját, amikor a nemzeti hadsereg elindult Sze­g ed r ő l. Ez a nap történelmi, sőt világ­történelmi jelentőségű, akkor lépett a nagy­szerű magyar hadsereg arra az útra, amely­nek Kassa és Munkács lettek a köz­beeső állomásai s amelyik el fog egyszer, nemsokára vezetni minden községháza és minden templom elé, amelyik egykor Szent István országának testi és lelki birtokállo­mónyóhoz tartozott. A legendás útra a le­gendás vezér vezette — s Istenünk nagy­szerű ajándéka ez — fogja tovább vezetni a hős magyar hadsereget s ez a húszéves forduló világraszóló alkalom lesz arra, hogy pár percre megálljon a hadsereg s az elindulás történelmi helyén uj seregszemlét tartson a glóriás Vezér. Ez a sereg­szemle már nemcsak a minden küzdelemre és áldozatra kész sereget mutatja meg, ha­nem azokat a hősi teljesítménye­ket is, amelyeket husz év alatt „gyöngyös koszorúba" fűzhetett. S a város készülődik a Szabadtéri Játé­kokra is, hogy megmutassa országnak, vj­lágnak: a ku'tura jogcimén is ben­nünket illet meg az elsőség, mert a magunk erejéből is tudunk nagyszerűt alkotni s van bennünk annyi szeretet, ál­dozni! udás és rajongás, hogy a nélkülözé­sek idején is vállalni merjük a kultura szol­gálatát s amikor világszerte — i n t e r a r m a — elhallgatnak a múzsák, mi nem engedünk akkor sem azokból a kötelessé­gekből, amelyeket a kultura szolgálatában vállaltunk s merünk vigasztalni, merjük nyújtani a kő+ '-zet és szépség vigasztalá­sát e zürzav is idők szenvedő népe szá­mára is. Rólunk beszélnek most nem a kö­vek, de a készülő események. Szeged az országos érdeklődés reflektorft'nyébe ke­lült s a mi kötelességünk, hogy ezt az ér­deklődést ellanyhulni soha ne engedjük, de n mi kötelességünk az is, hogy azt, amit ebből az érdeklődésből meg lehet őrizni a város számára, azt kihűlni ne engedjük so­ha. Nekünk kel) az ország tudatába bevin­ni azt az igazságot, hogy ami Puszta­szer volt a régi Magyarország­nak, azzá vált Szeged az u i Ma­gyarországban. Mert innen indult el az országmentő uj gondolat és orszógmer.tő uj hadsereg s itt emelték pajzsra az uj hon­alapító Vezért, nagybányai H ortby Mik­lóst. Ez a város Pusztaszer és Salzburg egyszerre, a nemzeti had­sereg kiröpítő fészke, bölcsője a nemzeti szervezkedésnek és otthona a kulturának; ezt a várost megilleti az elsőség nemcsak a vidéki városok között,' amelyek sorában la­kosságának száma és szellemi életének szín­vonala már úgyis megadta az elsőséget, ezt a várost a magyar városok sorá­ban megilleti az első hely rang­ja s a mi kívánságunk csak az lehet, hogy ez az elsőség ne csak szavak görög­tüzes magasztalásóban, hanem cseleke­detekben is nyialtkozzék meg. Szeged jogot fonnál és jogot tart arra, hogy ne csak a nemzeti köztudat, nc csak a nyelv­használat, hanem a magyar törveny­Kozás adja meg számára a „ma­gyiar fteil t á m a d á s városa" epiteton ornansát s hogy ez ne csak cim, hanem közjogi különállás is legyen s hacsak szim­bolikusan is, de váljon valósággá. Mi most nem apró előnyökre, nem a kormánytámo­gatás garasaira gondolunk — bár ez a vá­ros mai szegénységében rá van utalva arra is —, mi az ünnepekre készülődve az ün­nepek hangulatában ünnepi mennyi­1 a tk o z á s t várunk talán azt is, bogy — mintahogy Székesfehérvárra elment — j ö j­j ö n el Sz e g e d r e a magyar o rs z á g­gyülcs s ebben a városban hozza meg ezt a törvényt, amelyben elismeri s tör­vénybeiktatja a város történelmi jelentősé-; gót s azokat az érdemeket, amelyek ezt a várost örök időkre megkoszorúzzák. A kultura és történelem ünnepének ez volna a leggyönyörűbb eseménye, ez volna méltó jutalma a városnak, amely ször­nyű időkben, kinzó gondok között a nem­zet számára egyszerre tudott Puszta­szer cs Salzburg lenni. ionúon ts Derűn cáfolta azlmilüárdfontosnemethölcsönhiret fontos nemzethOzI fárguaiásoh lehetőséget vizsgáltak a fegiontosahh eurOfiat és amerikai kérdések megoldásara Létrejön az angol-japán mene"yezés — llétfön nyilatkozatot adnak ki Tokióban és Londonban London, julius 22. Tegnap olyan híreket közölt a világsajtó, hogy megváltozik az eu­rópai politika azáltal, hogy már a legközeleb­bi jövőben angol-német közeledési tárgyalá­sok indulnak meg. Kapcsolatba hozták ezeket a híreket Wohltat dr. német külügyi hi­vatali gazdasági osztályfőnök londoni megbe­széléseivel is. A hirek szerint a megegyezés alapja az len­ne, hogy Németország nagyobbösszegü, állí­tólag egymilliárdfontos kölcsönt kapna, amelyet a békegazdálkodásra való át­térésre fordítana. W o h 11 a t dr. Londonban különböző meg­beszéléseket folytat. A megbeszélések tárgyai között szerepelt, a volt csehszlovák állam 10 millió fontra becsült Iondoni betétje, amelyre vonatkozólag még nincs megegyezés, továbbá Anglia hivatalos képviselete Cseh- és Morva­országban, a menekültek kérdése. A „Daily Telegraph szerint Németország nemsokára ki fogja jelenteni, a kivándorlók vagyonuk 23 százalékát magukkal vihetik. A közeledési tárgyalások híre a Berlinben is kiadott cáfolat ellenére ma is élénken fog­lalkoztatja a londoni és párisi sajtót. Az Lv­Iiange Telegraph illetékes angol politikai he­lyen megállapította, mindezek n h«e»k te].'OJir" nélkülözik a reális alapot. 'A brit kormány ilyen tervvel nem foglalkozott és nem foglalkozik. A hivatalos berlini cáfolatot is ugy fogadták, mint amely német részről is megerősítése an­nak. hogy" ilyen megoldási kiscrlel néni tör­tént. Tény az, hogy Londonban és Nevvvorkban privát bankkörök foglalkoztak ilyen -tervvel és feltehető, hogy e körök részéről kérdést in­téztek Wohltat dr-lioz, hajlandó-e kormányá­nál ilyenféle kezdeményezést tenni. Berlini közié* Wohltat tárgyalásairól Berlin, julius 22. Wohtlat miniszteri igaz­gató visszatért Berlinbe londoni megbeszélé­seiről. Tanácskozásai, amelyeket Londonban folytatott, kiterjedlek a cethalászattal, vala­mint az eviani értekezlettel összefüggő kérdé­sekre. A kivándorlás cs a menekültek kérdé­sében messzemenő megegyezést érlek el. X külföldi sajtó Wohltat látogatásával kapcso­latban . híreket terjesztett a Németországnak' tett egymilliárdos kölcsönujánlatról. JVderte­sült berlini körökben kijelentik, hogy YVohltal küldetése ilyen kérdésre nem terjed ki. Rónia: „A terv nem egyéb taktikai húzásnál" Róma, julius 22. A Stefani Iroda londoni je­lentése szerint az angol lapok feltűnést keltő hiradása az angol kormánynak a világbéke megteremtésére irányuló állítólagos tervéről, nem egyéb taktikai húzásnál. Anglia igyek­szik a - Németországgal való megegyezés lehe­tőségének megcsilloglatásával nyomást gya­korolni Szovjetoroszországra a szovjet-angol egyezmény megkötése érdekeben. XII. Pius pápa akciója London, julius 22. A Star szerint Mussolini és KII. Pius pápa tevékenyen fáradozik a Danzig körüli lengyel-néniét ellentétek elin­tézésén. A Szentszék azt javasolja mindkét országnak, hogy a szabadváros tartsa meg je­lenlegi jogállását több éiig, aminek eltelteiéi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom