Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-21 / 164. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Pélllch, 1939. ¥11. 21. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. éYlOlQŐII! 194. SZálD Kúriai szavak Kezdetben nemzeti eszmény cs közjogi biztosíték volt a sajtó, — oh, nem a kultúrtörténet múzeumi King Pao-ja, hanem egyszerűen és világosan a magyar sajtó. Kezdetben az államiság és függetlenség jelképe volt a láncaitól megszabadított magvar sajtó, védőbástya és ostromtorony az idegen rabszolgasors bála Istennek elmúlt sanyarú, de meggyőződést tápláló, magyar gerinceket erősítő évei ellen, — aztán a márciusi ünnepek pódiumára került a magyar szó és a magyar gondolat mindennap megújuló és mindennap újból meghaló tribünje, — a szobrok előtt és a feldíszített iskolai tornatermekben zengő szavak és szárnyaló szónoklatok magasztalták a magyar sajtót, amely a maga szabadságában és e magyar szó szolgálatában a nemzeti függetlenség és az államiság védelmének szimbólumává nőtt. Aztáu jöttek sivárabb és könnyen felejtő évek, amelyek hamarosan igyekeztek elfelejteni a magyar sajtó heroikus harcait és igyekeztek elfelejteni a nemzeti eszmény és közjogi biztosíték cpitetoujait. A magyar sajtó ezekben az időkben egyszerre az előre elítélt vádlottak padjára került, — voltak évek, amikor minden bűnnek és minden bajnak a magyar sajtó volt az oka és okozója. És a magyar sajtó tűrt és hallgatott, végezte a mindeunapos történetírás hálátlan és tűnő kötelességét. csak a szivét járta át néha a felejtés cs « könnyű ítélet nyila. De minden vád cs minden ítélet közepette is a magyar szó és a magyar betű minden szolgája a szivében érezte, hogy a szolgálat, amelyet a magyar gondolat oltára előtt folytat, nemcsak a régmúlt szónoklatokban, de a valóságban is a nemzeti, eszmény szolgálatát, jelenti. Mennyi évnek kellett elmúlnia, amíg harsonáztak ezek a vádak, amelyek minden bajért, bánatért a sajtót állították oda okozóul, míg most a magyar sajtó Kúriájának elnöki székéből — hosszií idő után először. —, hangzottak el a magyar sajtó munkáját mérlegélő és megjelölő messzirehangzó szavak. A közelmúlt napokban alakult meg a magyar sajtó törvény által alakított Kúriája, az Országos Sajtókamara legfelső tanácsa, amelynek első ülését használta fel a magyar sajtóélet egyik régi kimagasló egyénisége: Baranyay Lajos, a magyar katolikus hírlapírás egyik elismert nagy értéke, hogy a sajtókúriai elnök székéből klasszikus tömörségű szavakban foglalja össze a magyar sajtó jelentőségét és ugyanakkor liioatását. A magyar sajtónak és az újságírói, újságkiadói reudnek a magyar szellemi társadalomban rangjának cs súlyának megfelelő helyet kell elfoglalnia. Ezzel kezdte a sajtótanács elnöke valóban kúriai szavait, majd megjelölte a magyar betű- — hogy annyit használt aktuális szóval éljünk — „életteret". Sohasem szabad elfelejtenünk, — mondotta —, hogy a sajtó szabadsága és függetlensége, amely nélkül nem élhet, nem külön előjog, banem a nemzet nagy közszabadságának, minden állampolgár közszabadságának a gyakorlása, amellyel izemben éppen ezért rendkívüli felelősségtudatnak, kötelességérzetnck, önfeláldozásnak és lelkiismeretnek kell állni a sajtó és az újságírás muukája fölött, mert csak így felelhet meg magasreudű hivatásának. Valóban ércbcvaló szavak ezek akkor, amikor egyesek hajlamosak arra. ha baj és bánat akad, a magyar szót ültetni a vádlottak padjára. De Baranyay Lajos tovább is ment elnöki szavaiban és vázolta a magyar sajtó Kúriájának feladatait. „Az országos sajtótanács. — mondotta —. mindemkor védelmezője és őrzője lesz a sajtó szabadságának és függetlenségének, de egyben ellenőre annak, bogy az állampolgárok cs az c-gcsz nemzet közszabadságáuak gyakorlását a sajtó kellő felelősséggel, kötelességtudással, önfeláldozással és lelkiismerettel teljesítse." Valóban ez a feladata a magyar sajtó miuden munkásának és az clen járva, a magyar sajtó Kúriájának. Szükséges ezeket az ércbekívánkozó szavakat hangsúlyozni e türelmetlen, gyors és könnyűszerrel felejteni tudó korban, amely olykor már arra sem emlékezik, hogy minek tapsolt és miért lelkesedett nem is olyan régen u feldíszített iskolai tornatermekben. És szükséges hangsúlyozni e korban, amelyben egyesek könnyűszerrel siklanak keresztül az ilyen messziremutató, időtálló kúriai mondatok fölött, sőt egyesek hajlamosak arra is, hogy — egyszerűen kifelejtsék ezeket a szavakat a mindennapos történetírás számára készülő beszámolókból. Tgeu, szüksége von a magyar sajtó Kúriájára, amelynek márványos magasságában éppen a magvar ú jságírás ilyen kimagasló alak ja talált alkalmat arra, hogy megjelölje a sújtó hivatását, kijelölje a követendő útat és visszhangos szavakkal állítson szobrot a magyar sajtó jelentőségének. A magyar sajtó első őrtornyából hangzottak cl a szavak: a sajtó szabadsága és függetlensége, amely nélkül nem élhet, nem külön előjog, hanem a nemzet nagy közszabadságának, minden állampolgár közszabadságának felelősségteljes, önzetlen és áldozatos gyakorlása. És a mai időkben, amikor oly féltékeny helytállással őrizzük nemzeti függetlenségünket cs munkáljuk ennek a nemzetnek integető jövőjét, talán kiilön is jelentősége van ezeknek az ércből való kúriális szavaknak. Lelőttek egy lengyel határőrt Danzigban Keletporoszország átadását követeli egy lengyel lap Danzig, juluis 20. Csütörtökön dclelött 10 órakor a danzigi vámhivatal egyik alkalmazottja és két nemzeti szocialista átlépte a lengyel határt: Witold Budziewicz lengyel határőr megállásra szólította fel őket. Az egyik nemzeti szocialista rálőtt a lengyel határőrre, aki a helyszínen meghalt. Délfelé egy tisztviselő jelentkezett a danzigi lengyel főbiztos hivatalában és sajnálkozását fejezte ki a tört ültek miatt. A danzigi lapok tudósítói azt állítják, hogy a lengyel vámőrt danzigi területen érte a golyó. „Németországnak át kell engednie Keietporoszországot" Berlin, július 20. A német távirati iroda jelenti Varsóból: A „Nachod Walcz" című hetilap a danzigi kordén cs a keletporosz kérdés általános megoldására, tesz javaslatot. Danzig „lengyel város" volt és kell, hogy alkotórésze maradjon a lengyel államnak, —- Irja a lap. Lengyelországnak ma a legnagyobb követelésekkel kell clöállania, amelyek a keletporoszországi kérdést egyszersmindenkórra megoldják, Kclelporoszországnak Lengyelországhoz kell tartoznia és ennek osztatlanul a lengyel állam szilárd alkotó részének kell lennie. NcmctoTr szögöt kényszeríteni kell, hogy a keletporász területet német lakosság nélkül átengedje Lengyelországnak. A Keletporoszországban élő németeknek ezzel egyidejűen vissza kell térniök a német anyaországba. A Németországban élő lengyelekkel el kellene lengyelesíteni a balti országokat, högy ilyen módon megteremtsék a lengyelség hatalmas védőbástyáját. Ircnside tábornok tanácskozásai Varsóban London, julius 20. Sir Edmond I ro n s ídc tábornok, az angol tengerentúli haderők főfelügyelője tegnap két óra hosszat tartó íanácskozást folytatott Varsóban Rydz-Sinigly tábornaggyal, S t a c hí e wi c z tábornokkal és Beck külügyminiszterrel. A tanácskozás során áttekintették az angol és lengyel haderők" közti együttműködés kérdését. Az angol. a francia és a lengyel légi haderők együttműködéséről. a három halalom rendelkezésére álló katonai találmányok cs műszaki ujitásók közös kihasználásáról is szó volt. Ebből a célból valószínűleg közös irodát szerveznek Londonban. Annak a lehetőségét is megvizsgálták, hogy Lengyelország légi támpontokat bocsásson az angol cs francia légi haderő rendelkezésére. Lengyel politikai körökben feltűnést kelteit a német félhivatalos távirati ügynökségnek egv közleménye. A közlemény szerint a Danzigban lett intézkedések, a csapatmegerősitcsek és a rendőrség létszámának felemelése egv lengyel részről jövő meglepő támadás kivédésére szolgálnak és megfelelnek a dahzigi nemzeti szocialista párt politikájának, amely viszont a birodalom tökéletes helyeslésével találkozik. Ujabb utasításokat kapott a moszkvai nagykövet London, julius 20. A Press Assotiation értesülése szerint az angol és a francia kormáuy ma újból tanácskozott a moszkvai háromhalalmi értekezlet ügyében küldendő legújabb utasításokról. Sir YVilliam S c e d s moszkvai nagykövet már megkapta az ujabb utasításokat. 17 és félmillió font kölcsönt kap I Lengyelország London, julius 20. "Az „Exhangc Telcgrapli" ugy tudja, liogy a Lengyelországnak nyújtandó angol hitel összege tekintetében megegyezés jött létre. A lap szerint Anglia összesen 17.5 millió font hitelt adna Lengyelországnak,