Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

Vasárnap, 1939. július 2. DÉLMAGYARORSZÁG 7 ÉNES hmBBSSB"1" KÖNYVKERESKEDÉS KIGYO UTCA X. LEGÚJABB ereden angol hidoígozoii szabasmíniahhai nagy uálaszieHban Európa) szenzáció! dr. Lajos Iván: Németország háborús escíyci a német szakirodalom tükrében. 3-ik kiadás julius elejcn jelenik meg. Előjegyezhető: Dénes könyvkereskedésben, Kígyó utca 2. Szegedről szállítják a szalámit a körülzárt Tiencsinbe és más érdekességek gyarapítják az elismerő és kritizáló Mr. Idegen tudományát a kétórás szegedi autóbusz-körsétán A román király a román haiárokrói Bfikafest, "július 1. rK képviselőház és a sieuátüs küldöttsége megjelent a királyi palotában cs átnyújtotta az uralkodónak a trónbeszédre adott. választ. A király ebből az alkalomból beszedet mondott. Többek között kijelentette, bogy Románia, évszázados törekvések és siilyos áldozatok árán érte el mai helyzetét, feladata sértetlenül megőrizni az őscilclöl ráhagyott örökséget. — Semmit som kívánunk, ami a másé, de megvédjük azt, ami a miénk — mondotta a király. Szükségesnek tartjuk, bogy továbbfolytassuk a nemzetvédelem, megerősítését, ellássuk hadseregünket minden időszerű felszereléssel. hogy elég erős legyen Románia határainak és javainak megvédésére. 'A szenátus képviselője beszédében hasonló elveket hangsúlyozott, azután hangoztatta, hogy Románia mindenkor hajlandó együttműködni azokkal, akik" a népek közötti együttműködést és a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok kifejlesztését akarják szolgálni. 'A király végül kijelentette, hogy az ország latárait védő hadsereg fejlesztésének befejezése után a nemzetgazdaság megerősítésére kerül sor, bogy ezáltal is biztosítsák a békét. —oO— Elsöizben rendeztek tízéves találkozót a jogászok (A Délmagyafofszág munka táf sál ól.) Bensőséges, egyben újszerű ünnepség színhelye .volt a Ferenc József-Tudományegyetem jogi karának nagyterme. Az országban olsőízben rendeztek" az egy évfolyamon 1929-ben végzett jogászok tízéves találkozót. Távoli városokból is eljöttek az öregdiákok, akik közös szentmise után gyülekeztek az I. számú tanteremben. Itt Dózsa Károly dr. ny. városi főjegyző mondott ünnepi beszédet, majd Vinczi Károly dr. egyetemi tanácsjegyző szólalt föl az egyetem tanácsának képviseletében. Beszedőben nagy örömének adott kifejezést, hogy ez az új gondolat a szegedi egyetemről indult, ki s indítványára a megjeleutek elhatározták, hogy öt év múlva újra összejönnek, amelyről az ország összes egyetemojt és professzorait értesítik. A találkozón résztvevők ezután megkoszorúzták az egyetem hősi halottjainak emlékművét, majd táviratilag üdvözölték Magyarország Kormányzóját, továbbá az egyetem rektorát és jogi karának dékánját, míg a professzoroknak levélben fejezték ki ismételt köszönotüket'A hangulatos és kövotcsreméltó 'találkozó után bankett volt az újszegcdi .Vigadóban, n vidéki uriközönség kedvenc hotelje az ESPLANADE n a s yszálloda. BUDAPESTI III- ZSIGMOND UCCA 38--10 Telefonok: 151-735, 151-738. 157-299. Szemben a világhírű Lukácsfürdővei és Császárfürdővel, a Rózsadomb alján. — Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. — A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teliesen uijáilakitva, uj vezetés alatt álL ELSŐRANGÚ CAFE RESTAURANT. POLGÁRI ARAK. Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül Hosz(J D álmagyar ország munkatársától.) Hatalmas, nyitott társasgépkocsin színes, virágosmintájú ruhába öltözött, „menyecskésen" bekötöttfejű hölgyek és mozgékonyarcú férfiak száguldoznak a városban szerteszét. Szinte naponta találkozik ilyen különítményekkel az ember a város különféle pontjain, hol a Hősök Kapujának impozáns íve alatt, hol a Dóm-tér egyik sarkában, vagy az alsóvárosi templom hűs homályában, Kcmct, francia, angol, vagy svéd szavak röpköihiek a levegőben és a tarka ruhájú hölgyek, vagy az érdeklődő férfiak spontán fölkiáltásokkal, megjegyzésekkel fűszerezik a vezető magyarázatait. Ök az idegenek, ök azok, akik eljönnek, hogy •megismerjék néhány óra alatt ezt a tiszaparti várost, az alföldi motropóiist, ahogyan vágyálmaink prospektusai becézik. Az idegenek jönnek, körülnéznek cs megalkotják a véleményüket a városról, az építményekről, intézményekről, szórakozóhelyekről és emberekről. Érdekesnek tartottuk, hogy körsétáján elkísérjünk egy ilyen Szegedre tévedt, jámbor idegent és meghallgassuk, hogyan vélekedik gyakran dicsért, gyakran ócsárolt, dc mégiscsak szeretett városunkról. Megérkezik Mr. Idegen A budapesti gyors bálófülkéjéből frissen, kipihent arccal szállt ki Mr. Idegen. Kiléte nem fontos, mondjuk, hogy világot látott, sok külföldi várost és vidéket beutazott ember. Angolosan higgadt, olaszosan közlékeny és franciásan érdeklődő fiatalember, aki tisztán és világosan mnodja el benyomásait és kialakult véleményét mindarról, aki az idegen szemében Szegedet jelenti A városi Idegenforgalmi Hivatal előzékeny vezetője fogatot bocsát rendelkezésünkre és a ragyogó nyári napsütésben fiirdő utcákon robogva k az állomástól be, a város szíve felé. A város szive a Dóm-tár, ehhez nem férhet kétség. Minden út oda vezet, de a legszebb úr, ami a Dóm-tér felé irányul, a Boldogasszonysugárút. A mellettünk íilö Mr. Idegeu is ezeu a véleményen vau (bár még a többi útakat nem látta), de hamarosan fölfedezi a mellékutcákat is, amelyek az ízlésesen parkírozott, fenyőfákkal és ólőfasövénnyel díszített sugárútból nyílnak. Megkérdezi, hogy idegen létére szabad-e egy kis kritikát gyakorolnia és amikor udvarias igennel válaszolunk, kijelenti: — Kár, hogy ezek az elhanyagolt mellékutcák lerontják ennek a szép sugárútnak a hatását. Ez olyan, mintha egy szép nő mellett ölt látnánk állandóan azt a. köszvényes, görbehátú, fogatlan öregasszonyt is, akivé évtizedek mülva válik ... Nos, és a sugárútnak is van egy kis szépséghibája: nem tartják eléggé rendben a pázsitokat Két éra alatt végig a városon Nem is vitás, hőgy idegenünket lenyűgözi és magával ragadja a Dóm-tér monunieutálitósa, a fogadalmi székesegyház kőbe-varázsolt sok-sok íEsodája, dc azért itt is van néhány megjegyzése, amit külföldi, világlátott, rendkívül intelligens férfitől nem szabad sértőnek éreznünk: íme; — Miért ilyen rendezetlen a tér kövezései Ezt c. csodálatosan szép, arányaiban és építkezéseiben is nagyszerű teret tökéletessé telte volna, ha az olasz píazzák mintájúra köveztek volna. ki. Miért nem hívták meg annak a munkának irányítására, olasz mesteremberi? Válaszra nincs időnk, mert az árkádok hűs, árnyas folyosóin sétálva, újabb megjegyzés hangzik el idegenünk ajkár.ól: — Művészi és lebilincselő ez az ar'cképcsafnok, dc (ha szabad megjegyeznem), miféle sorrendet, csoportosítást tartoltak, vagy nem tartottak itt be a szobrok, mcllképck és plakettek elhelyezésével? ... A válaszra most sem kerül sör, mert máris robogunk Alsóváros felé s meg som állunk aa ódon és áhítatosan gótikus Mátyás-templomig, idegenünk a. regi művészeti stílus barátja cs a. ferencesek még mindig renoválás alatt álló temploma iné-g .iobbau megfogja lelket, tniut a Dóm batalmasméretű, modern csodája. Kétszer is visszatér a csodatevő Fekete Mária képéhez, beszédbe ereszkedik a mellékoltár stukkóit j*-