Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-15 / 159. szám

6 DÉLMAGYARORSZXG Szombat, 1939. julius 15. SZINHÁZÉSMÜVÉSZET ü Színművészeti Kamara örömmel Qövözölné Szeged önálló színházát Kiss rerenc nullathozata a szegedi OnállftsIIAsI ohclrtrol (.4 Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes. bogy a vidéki városok Bzínhnziigyi konferenciáján, amelyről legutóbb részletesen beszámoltunk, Szeged a Színművészeti Kamara által javasolt stagione-társulatok ellen foglalt állást A törvényhatósági bizottság szerdai közgyűlésén Is szóbakerült a vándortársulati rendszer: terve és a törvényhatósági bizottság körében is olyan fölszólalások hangzottak cl, amelyek értelmében Szeged ragaszkodik ahhoz, hogy önálló színháza legyen. A Szabadtéri Játékok pénteki rádióhangfólvételére Szegedre érkezett Kiss Ferenc, a Színművészeti Kamara elnöke. Kérdést intéztünk Kiss Ferenchez a szegedi állásponttal kapcsolatban s a kamarai elnök így válaszolt: — Szeged tiltakozása nagyon helyes volt és a Színművészeti Kamara csak őrömmel üdvözölheti azt a nagy készséget, amellyel Szeged önálló színház eltartására törekszik. Éz a város eddig is nagyon sokat tett" a szítiliázkultúráért s minden évben nagy áldozatokkal támogatja a Szabadtéri Játékokat is. Reméljük. bogy az önálló és más várossal egyáltalán nem összefüggő társulatot legalább 50-000 putgös szubvencióval akarja a város támogatni s ezáltal megvalósítható egy olyan nagyszorfi színházi intézmény, amely szinvönöl tekintetében fölüláll majd minden vidéki színjátszáson. A város jelölje pi g színigazgató személyéi és' a kamara majd megállapítja, hogy ez a szénig alkalmas-e arra, hogy a vidék legelső; fővárosi színvonalon álló színházát vezesse. • •Kiss Ferenc elmondotta még, hogy kívdr.atosndk tartaná, ha a színigazgató egyszersmind vállalná a Szabadtéri Játékok rend"zéI sét is a jövőre nézve és így biztosítva lenne az -I ünnepi játékok zavartalan menete éveken ko resztül. Megkezdődtek a próbák a Dőm~iéven Kitűnően siker üli a hétfői helyszíni eádióköxveHté* lemezfölvéitfl* (A Délmagyarország munkatársitól.) Pénteken délelőtt megérkezett Szegedre a Szabadtéri játékok művészgárdája majdnem hiánytalan számban. Egymásután érkezett meg Kiss Ferenc vezetésével a drámai előadások müvészserege: H e t yI y e y Aranka, a Nemzeti Szinitáz örökös tagja. Szende Mária, Kaszab Anna, Toronyi Tmre, Hosszú Zoltán dr, Perényi László, Harsányt Rezső, Várkonyi Zoltán, Mlihályffy Béla, Forgács Antal; a déli órákban megérkezett Galamb Sándor dr. igazgató, a kiváló dramaturg és esztétikus, aki a Magyar 1'assio előadásán rendezi, megérkezett a rendezők kőzöl T i h a n y 1 Vilmos és — amint ismeretes —, napok óta Szegeden dolgozik már a szinpadtervezök mellett a technikai és műszaki személyzet egész serege. A délelőtti órák az elhelyezkedéssel és előzetes megbeszélésekkel teltek el, dc már délben megtartották az első együttes próbát a színházban. Délután hat órakor pedig benépesedett a Dóni-tér, nz ünnepi játékok régóta ismert telkes, tiizes mozgalmassága költözött az árkádok közé, ebben a mozgalmas, lüktető életben rá sem lehetett ismerni a máskor oly csöndes, hangulatos térre. Még javában folyt a szinpadi épitkezés, ácsolták, festették az egyes darabok díszleteit, az árkádok között építették a szinpadváros épületeit, ugyanakkor a színpad és a nézőtéri tribün különböző rcszcin fölsorakoztak a szereplők — vagy SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 1939 Julius 28 péntek: Magyar Passió 29 szombat Bizánc 30 vasárnap: Az ember tragédiája Augusztus 4 péntek: Aida 5 szombat, Magyar Passió 6 vasárnap: Az ember tragédiáia 7 hétfő: Zenekari hangverseny ÍO csütörtök: Turandot u péntek: Bizánc 12 szombat: Az ember tragédiája 13 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió IS kedd (ünnep) Turandot Jegyárusítás egész nap m Délmagyarország kiadóhivatalában A adi-u 8. 4—500 ember foglalta el helyét —, hogy várja a rendezői utasításokat és alig félóra múlva csoportokba osztva megkezdődtek a helyszíni próbák. Párhuzamosan próbálják Az ember tragédiáját, a M"gyar Passiót és a Bizáncot; az előbbit Kiss Ferenc, a Magyar Passiót Galamb Sándor, a Bizáncot L © h o t a y Árpád vezetésévei. A munkába már nz első napon bekapcsolódott a szegedi énekkar száztagú együttese, amely már kér szen várta a szinpadi munkát. Ugyanekkor a zenekar munkáját Fricsay Ferenc hangolja a szinpadi előkészületekhez Péntek estétől kezdve '-igy tehát teljes erővel megindult a művészi munka a Dóm-téren és most már megállás nélkül, éjjel-nappali üzemmel folyik julius 28-ig, a megnyitó előadásig. A Dóm-tér mozgalmas képébe pénteken délután bekapcsolódott a rádió helyszíni közvetítésének fölvétele. Amint ismeretes; a rádió Budapest I. hulláinhosszán hétfőn 21 óra 10 perckor félórás helyszíni riportot, ad az előkészületekről. Fenteken viaszlemezre vettek a riportot, amelyet B^linszky Sándor, a rádió kiváló, ismert riportere, a belysziniközvetitési osztály vezetője tolmácsolt, szines, mozgalmas képekben. A riport szavaiban megelevenedett nemcsak a Dóm-tér lenyűgöző, mozgalmas képe, hanem mozaikokban bepillantást nyújtott a Szabadtéri Játékok müve.szi eseményeibe. Egy-e^y jelenet elevenedett meg az egyes darabokból és a motívumokat az órajáték, a templomból kihallatszó orgona, harangzugás, festette alá, majd egymásután lépett a mikrofon elé Balogh István dr. plébános, Czakó Pál igazgató, Kiss Ferenc, Varga Mátyás, Fricsay Ferenc és néhány szóval beszámolt a művészi munka eseményeiről. A nagyszerűen sikerült helyszíni közvetítést a Magyar Passió apoteózisa fejezte be, a vegycskar messzire szálló hangjai összefonódtak az orgona és harangok szavával és ez a szines, mozgalmas hangjáték vitte el mindenhová a szegedi játékok készülődésének szívverését. A lemezfölvétel útán a rádió stúdiója telefonon azonnal közölte a szegedi rendezőséggel, hogy a helyszíni közvetítés a legnagyobb sikerrel végződött, amelynek hétfői közvetítése iga* zi eseménye a rádió műsorának. \ZoXaUol duatbun, hogy a világ legrégibb gyógyszerkönyve * Brit Orvostani Muzeumban van és a gyógyszerkönyv korát hatezer esztendőre becsülik. Ezenkívül még két nevezetes orvosi könyvet tartanak számon: egyik az Ebcrs-félo papirusz, amelyet 1875-ben a thébai sírokban találtak, a másik pedig a kínaiak nagy növénykönyve, amely negyven „kötetbör« áll. Aa utóbbi két mü körülbelül 3500 éves. Érdekes, bogy bár az utóbbi néhány évezred alatt sokat változott az orvostudomány, az ősi gyógyszertan sok olyan s^ert ajánl amit manapság is használ az emberiség. Ezek között első helyen állanak a növények. A kínai gyógyszerkönyvben például megtalálhatjuk a következő orvosságokat: fodorments, ánis, aloé, niirrha, füge, szeder, méz hagyma, ópium. Igaz, hogy ezeket olyanformán használták, niint a szegedi tanyavilág vajákoa asszonyai: nein a nedvükben rejlő gyógyító hatás miatt, hanem a bennüik: lakózó jó vagy ártó szellem tiszteletére. A kínai gyógyszerkönyvben szerepelnek még ásványi anyagok is, fémek, drágakövek s a szegény emberek számára porcellánföld, üveg, agyag. Az állatok: liba, szamár, sertés, gyík zsirja is különféle betegségekre alkalmas gyógyszer, íme néhány egyiptomi recept a thébai sirvárosban talált papirusz-gyógy* könyv hétezer receptje közül: „gzomfájás ellen végy egy emberi agyat, osszad ketté, egyik felét keverd össze mézzel és este tedd a szemedre, a másik felét meg. szárítva, porrá zúzva reggel rakd ft beteg szemre". Ma már ez sem volna olyan könnyen megszerezhető orvosság, de a kővetkező még kevésbé: „Végy mohát, amely olyan akasztott ember koponyáján termett, aki hoseszabb ideig volt kitéve az időjárás viszontagságainak a bltófán". Elégetett egér hamva, őrölt disznófog, sorvadásos ember haja, kisgyermek agyveleje éa egyéb csodaszerek szerepelnek még az egyiptomi „klinikai recipe könyvben", senkinek sem ajánlom azonban, hogy a gyógyszerkulöulegessésiek bármelyikét kipróbálja . «,