Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-20 / 138. szám

l. » DÉLMAGYARORSZAG Kedd, 1939. ¥1. 20. Antal István és Szeded Ha azt mondanánk, liogy meg mindig hatása alatt álluuk annak a valóban nagyszabású, széleshorizontú, a történelmi eseményeket és feladatokat a maguk súlyában és jelentőségében föltáró előadásnak, amellyel Antal István gazdagította mindazok gondolatvilágát és szellemiségét, akik beszédét hallgatták, vagy csak olvasták is, még mindig nein fejeznénk ki pontosan azt a hatást, amellyel ennek az előadásnak jelentősége fölmérhető. Az előadás hatáskeltésenek eszköze nem az egyébként brilliáns szónoki készség, nemes lendület, a beszéd ornamentikája és konstrukciója közötti arányosság szépsége volt, hanem a szemléletnek tisztasága, az ítélkezésnek világossága és biztonsága, amihez ez az előadás minden hallgatóját hozzásegítette. Problémákat jobban eligazítani, igazságokra szikrázóbb fénnyel rávilágítani, kérdésekre véglegesebb választ adni senki nem vállalkozhatok, mint ahogy ezt a magyarság történelmi küldetését és sorskérdéseit tárgyaló előadásában Antal István elvégezte. Vala mi különös kapcsolat szövődött az utolsó évek során Antal István és Szeged város között. Antal István nem közöttünk született, de mégis szegedinek vallja őt mindenki. Jól tudjuk s büszkeséggel tartjuk nyilván, hogy azokban a förgeteges időkben 'Antal István is itt élt Szegeden s ezek a szegedi hónapok — szabadjon blaszfémia nélkül ejteni ki a nagy szavakat — eltörölhetetlen jegyet égettek mindenki lelkében, aki akkor a nemzet sorsában részes volt. S azóta nem lehetett kérése, kívánsága Szegednek, szegedi intézménynek, szegedi polgárságnak Antal Istvánhoz, amit ne a legkészségesebb örömmel s a testvérnek kijáró szeretettel teljesített volna. A szerctcinek, ragaszkodásnak, az összetartozandóságnak aranyszálai szőtték össze a várost és a férfit s nem volt, nem is lehet, olyaD földindulása cs cgszakadása a politikának és közéletnek, amelyik ezeket a kötelékeket elszakítani, vagy csak meglazítani képes lett volna. Azóta Szeged szeme rajta van Antal Istvánon s azóta Antal István szeme kíséri útjában a várost is. Büszkén láttuk, hogy politikai pályája a szegedi napok után hogyan ível fölfelé s hogyan közelíti meg azt a magasságot, amelyet képességei, hivatottsága, a tradíciót és haladást összeforrasztó magyar lelke jelölt ki számára. Büszkék voltunk, amikor azt látlak, hogy a magyar nemzeti politika reneszánszát, a magyar öncélúság politikai hitvallását Antal István tudása és szelleme segíti életre s az ő szavaiban, az ő mondataiban, az ő szellemében születik meg nz a politika, amelyiknek folytatása a mai kormányzat is s folytatása lesz minden magyar kormányzat, amíg a magyar lélek és magyar lerület birtokállománya nem lesz újra tündöklően és örökérvényűén egész. Az az előadás, amelyet Antal István szombaton Szegeden tartott, voltaképen Szent István álíameszméjéről szólott, de a mai magyarság útját jelölte ki, a mai ma,gyar kormányzat feladatait világította meg * a mai magyar nemzedéknek állampolgári KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP kötelességeit iá rí a föl. rA" magyar miniszterelnök, amikor átvette a kormányzást, arra vállalkozott, hogy nevelője lesz a nemzetének, a nagy nevelő Antal Istvánnak ezt az előadását minden magyar kötelező olvasmányává tehetné. Ebben a katolikus életben, amikor a legtöbb embernek zűrzavaros fölfogása van a legalapvetőbb kötelességei tekintetében, amikor ködösek az útak és a fogalmak, amikor jobbra, balra szédítenek programok és szenvedélyek .s az igazság irányító szerepét a sugallatok és szédiiletck akarják átvenni, a mindennapi kenyérnél és a lélckzetnyi levegőnél nagyobb szükségünk van olyan megnyilatkozásra, amelyik az igazság elementáris erejével mutat rá az egyedül járható útra. és egyedül vállalható kötelességre. S újra azt mondjuk, büszkék vagyunk, hogy a szegedi gondolat szegedi értelmezését Szegeden kapta a nemzet Antal Istvántól, aki nemcsak annak kijelölésére jogosult, hogy jobboldali politikát kell követnünk, hanem arra is, hogy ennek a jobboldali politi———UilM —I MMWaWMWiM— Budapest, junius 19. Teleki Pál gróf miniszterelnök nagy beszédet mondott a képviselőház hétfői érdemleges ülésén. Darányi Kálmán elnök nyitotta meg az ülést, megnyitó szavaiban megemlékezett a kormányzó születésnapjáról. Á Ház tagjai felálltak és percekig ünnepelték Horthy Miklós kormányzót — Szükségesnek tartora — mondotta Darányi elnök —, hogy erről az emlékezetes napról ezen a helyen is történjék említés. Egyébként azt hiszem, hogy egész Sáz cgyüttérez velem abban, hogy a régi szokás szerint arra kérjük a Mindenható Istent, hogy további kormányzása idején is adjon fényt nevére, áldást életére! A képviselők percekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadták az elnöki megemlékezést, hosszasan ünepelték a kormányzót. Megválasztották ezután a különböző bizottságok tagjait. A kiiliigyi bizottságba beválasztották többi közt Bajcsi-Zsilinszky Endrét, Bassay Károlyt. Esterházy Móric grófot, Futnoky Móricot. Klein -Antalt, Ivády Bélát, Zichy János grófot. A pénzEzután Teleki Pál gróf miniszterelnök mondi: ta el beszédét. « _ Amikor a választások alatt elmondottam beszédeimet, ugy éreztem, hogy életfilozófiám elmondása érdeklődést és talán szimpátiát is keltett — mondotta. Az ország ismeri a parlament munkarendjét, de messze előre ismernie kell az általános célkitűzéseket. Megmondotta, hogy nem Ígérek semmit, mert nem tartottam különösen a mai világban helyénvalónak a sok ígéretet. Az ember nem tud egyebet ígérni jő szívvel, mint azt. hogy becsületesen megteszi a kötelességét. : .— A másik, amire súlyt helyeztem, az, hogy XV. évfolyam 138. szám kának — jobboldali halárait kijelölje. Magyar, nemzeti és jobboldali politika csak az ezeréves magyar alkotmány pillérein épülhet föl, amelyek a szentistváni hagyományok megmozdíthatatlan talajába vannak leverve. Ezt az alkotmányt egyforma kötelesség védeni akármilyen irányból érik támadások és fenyegetések. Amíg őrt állunk alkotmányunk mellett, addig a nemzct. jövője fölött is őrt állunk. Ebben az igazságban, ebben a történelmi programban csendült ki ennek a nagyszabású és lenyűgözőhatású előadásnak tanulsága. Gazdagabbak lettek, akik meghallgatták, gazdagabbak gondolatokban cs a tisztánlátás nyugalmában s szegényebbek gyötrő problémákbán cs tétova bizonytalanságban. Ez az előadás s ennek az előadásnak eseményszerű jelentősége újabb pecséttel erősítette meg azt a testvéri viszonyt, ami 'Antal Istvánt Szegedhez, Szegedet Antal Istvánhoz fűzi egy békésebb cs termékenyebb jövendő kiteljesedését várva. ügyi bizottságba 50 tagot választottak. Ebbe a bizottságba beválasztották többek között Tildy Zoltánt, Törs Tibort, Ivády Bélát, Kölcsey Istvánt, Petró Kálmánt, Rassay Károlyt. Az összeférhetetlenségi bizottságba 15 tagot választottak; Putnoky Móric, Bárczay Ferenc, Bcnkő Géza, Boér Ágoston. Huszovszky Lajos, János Áron. Károlyi Viktor gróf, Tildy Zoltán, Kcck' Antal, Mátcffy Viktor, Meixncr Emil. A 36 tagu országos bizottságba beválasztották többek kőzött Esterházy Móric grófot, Imrédy Bélát, Rassay Károlyt, Ilubay Kálmánt, Ivády Bélát. Bárczay Jánost. Csilléry Andrást, Csizmadia Andrást. Kolosvary-Borcsa Mihályt, Krúdy Ferencet Törs Tibort. — Eckhardt Tibor, a kisgazdapárt vezére egyetlen bizottságban sem vállalt tagságot. Ezülán különböző törvényjavaslatok benyújtása következett. Teleki Pál gróf miniszterelnök törvényjavaslatot nyújtott be: a visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek a törvényhozásba való meghívásáról cs a kárpátaljai területeknek az országgal való egyesítéséről. az ország közvéleményét megnyugtassam, izgalomnientessc tegyem. Az emberek no kombináljanak. Ila törjük a fejünket, akkor elpocsékoljuk az időnket. Ezután azt hangoztatta, hogy Magyarországon fontos az egyéni bánásmód, mert nii, magyarok egyéni emberek vagyunk, erős bennünk az egyéniség, az individuum, minket nein lehet kaptafára húzni és uniformizálni. (Nagy taps.) s- Üz a nemzet karakiere, amitől npni tehet Teleki Pál miniszterelnök beszéde a Házban *f Részletes munkaprogramot adott — Bejelentette a gyors háxsxabályrevixiót — „Minket magyarokat nem lehet kaptafára húzni, uniformizálni, — csak alkotmányos fejlődést ismerek•• R miniszterelnök beszéde