Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-25 / 143. szám
Wneamap; 1939. juníus 25. DECMÁ G YAR ö R S ZA G 15 KÖZGAZDASAG Megállapították a búza beváltási áv át Lépcsőxeies ávak 49-lőj 24.30 pengőig Budapest, június 24. Az idei búzatermés értékesítése érdekében a lefolytatott külkereskedelmi tárgyalások során kiviteli feleslegünkből eddig kb. 7 millió 500 ezer métermázsa búza értékesítését sikerült biztosítani. A búza ára megtartásának gyakorlati biztosítása az elmúlt évben már; életbe lépett összevásárló rendszer alapján fog az idén is megtörténni úgy, hogy a Fqtura és a gabonakereskedelem az egyes vasúti és hajóállomásokon az alább megállapítandó áron minden búzamennyiséget korlátozás nélkül köteles megvásárolni. Az elmúlt év tapasztalatai alapján az egész évre egységesen megállapított búzaárak helyett a folyó termelési évre lépcsőzetes árakat határoztak meg. Az árak a következők: Július—augusztusban 19—20.50, szeptemberben 19.20-20.70, októberben 19.40-től 20.90-ig, novemberben 19.55—21.05-ig, decemberben J9.70-től 21.20-ig, 1940. januárjában 19.80—21.30, februárban 19.90—21.50, március, április, május és júniusban 20—21.50-ig. Ezek az összegek" a megfelelő hónapokban érvényes legalacsonyabb és legmagasabb búzaárat jelentik. A minőségi búzatermelés értékesítésé érdekében az a gazda, aki az általános exportminőscgnél jobb búzát szállít, további 25 filléres minőségi felárban részesül métermázsánként. A kormány foglalk'özött a gabönafélék határidős forgalmának kérdésével. Ugy határozott, hogy a búza és tengeri határidős forgalma az 1939—10. gazdasági évben nem léptethető életbe, ellenben a rozs határidős forgalmát engedélyezte. Csonka gépgyár körzeti munkavállaló szerve • Murka István és Társai autó és gépjavító műhelye Yadász-utca 1. Hengerfurrás, dugattyuzás, főtengely köszörülés a legpontosabb kivitelben. Kérjen ajánlatot. A jutafonó munkáskéz és az árkormánybizios (J Délmagyarország munkatársától.) A1 szegedi Angol—Magyar Jütafonógyár munkásai az elmúlt héten 25%-os bérköveteléssel léptek föl, majd amikor a gyár igazgatósága ezt a kívánságot teljesíteni nem tudta, sztrájkba léptek. Függetlenül a .sztrájkmozgalom befejezésének módjától, foglalkoznunk kell a kérdéssel, mint gazdasági problémával, mert ezzel a magyar gazdasági élet struktúrájának igenérdekes részéről lebben föl a fátyol. A magyar kormány a szociális igazságosSág megvalósítása érdekében egymásután hajtja végre azokat a rendelkezéseket, amelyek az ipari munkásság jobb bérét, emberségesebb munkaidejét és általában szociálisabb keretek közé való juttatását célozzák. Közigazgatási szempöntból ez lényegileg annyit jelent, hogy a munkásság életstandardjának emelése folytán az ipari vállalatok kalkulációjában újabb tétel jelentkezik, amely a munkabérek fixálása folytán egyszersmind a' „közterhek"' című rovatba rukkolt elő. Amint ismeretes: a magyar gyáripar a legnagyobb készséggel volt segítségéra a kormánynak terve megvalósításában, vállalta a munkabérek szigorúbb kötelezettséggé való emelését és ezzel egyidejűleg a munkásság szociális fölemelését követő igenjelentős kiadási tételeket. Mivel a gazdasági élet a hatásnélküli beavatkozásokat nem ismeri, könnyen föltételezhető .volt, högy a termelés menetében a fölemelt munkabérek zavarokat idéznek elő. Ez azonban nem következett be, a vállalatok iígvanis a legnagyobb megértéssel viselték az új terheket, anélkül, hogy az ipari cikkek árát emelték volna. Ennek magyarázatát abban kell látnunk", bogy a legtermészetesebb megítélés szerint azáltal, bogy az állam belépett a munkaadó és munkás viszonyába, ezzel egyide^uleg erkölcsi garanciát is vállalt arra. bogy a. munkaadó és a munkavállaló közötti emberséges és megértő szellemet a jövőben biztosítani fogja. Ennek a termelés szempontjából annyira fontos kiegyensúlyozottságnak reménye hozta meg a vállalatok részéről az emiitett áldozatokat. A jutagyári munkások minimális munkabére ez esztendő tavaszán nyert megállapítást és így az újabban támasztott bérkövetelés megoldásával a vállalat csak egy újabb termelési kalkuláció fölvetése mellett foglalkozhatott. Ezt az újabb termelési kalkulációt azonban a reménytelenség kísérte, mivel a vállalatnak egyrészt ma is éreznie kellett a korábbi munkabéremelés súlyát, másrészt a vállalatok kiadási rovatába két újabb tétel került, úgymint a "családi munkabér és a légoltalmi berendezések, amelynek végrehajtását szintén kötelező rendeletek írták elő. A Családi munkabér, is tudvalevőleg a munkásság szociális sorsát van hívatva javítani és a kormány ezt a tételt is a munkaadók vállaira rótta; a légoltalmi kiadások jellemzésére pedig csak annyit említünk meg, hogy ez az összeg egyik-másik válalatnál az 50.000 pengőt is meghaladta. Fitt HévizgyógySiirddn (Hévizszentandráson) és Balafonlellén Elő- és utóidényben: Egy hét 28*- P. A főidényben: Egy hét. 34'- P. Felvilágosítás és jelentkezés: a Délmagyarorszáq Kiadóhivatalában Aradi u- 8.. és a Menetieqvirodában SZÉP ÉS TARTÓS nöi harisnyá olcsón, csak SZEGED, KLAUZÁL TÉR 3 SZÁM Térdharisnyákban is óriási választék. Minden egyes párért 100 százalékos gyári garancia Tegyen egy próbát, nem bánja meg 'Áz áthidalhatatlan nehézség végül is ott mutatkozott, hogy a szegedi jutafonógyár a munkabér emeléssel elvesztette volna a versenyképességét a többi vállalattal, de elsősorban a budapesti vállalatokkal szemben, mivel a munkabérkövotelés szerint Ugyanakkora bért kellett volna fizetnie, mint a budapesti vállalatoknak, ezzel szemben a termeléshez szükséges anyagokért, igy pl. a szénért, stb., 200 kilóméteres tarifával kell többet fizetnie, nem is szólva arról, hogy ba a budapesti vállalatokkal a versenyt föl akarja venni, úgy az árúcikk elszállításánál is legalább' 200 kilóméter tarifakülönbözettel van megterhelve. A kérdés megoldására a szegedi julagyáí esetében csak két lehetőség forgott fönn és pedig vagy a forgalmat vagy az iparcikkek árát emelni. A forgalom emelésére csak egy mód kínálkozik, ha a belső szükséglet lényegesen megnövekednék. Tekintve, bogy a jutagyár legfontosabb terméke a zsák, növelni kellene Magvarország zsákszükségletét. Az érdekeltségek véleménye szerint azonban erre Csak az esetben kerülhetne sor, ha a kormány eleget tenDe a közönség már sokszor hangoztatott panasza* nak, amely a közvetlen fogyasztásra szánt élelmicikkek kezelési ellen irányul. A legtöbb esetbei) ugyanis a termelők éppúgy, mint a kereskedők, takarékossági szempontból vezetve, a liszt, "cukofi, vagy egyéb élelmi 'cikk csomagolására nem új, hanem régi, más árútól átitatott zsákokat használnak. Ennek a. helytelen kezelési módnak következményeit el* sősörban a fogyasztóközönség érzi meg, miérü is a jütaipari érdekeltségek régóta hangozta* tott kívánsága az, hogy bizonyos élelmicikkek1 Csomagolásánál és tárolásánál a kormány a« új zsákok kizárólagos használatát rendelje cl. Tekintve azonban, hogy a kérdés ilyen rövid idő alatt elintézést nem nyerhetett, egyetloa megoldási módként az iparcikkek árának eme-, lése mutatkozott. Van azonbau a kormányzatnak egy másiü árpolitikai tényezője is/ az árkormánybiztos* ság. Addig ugyanis, amíg az Iparügyi minisztérium a munkabérek emelésével, illetőleg azok megállapításával foglalkozik, addig az árkor* mánybizottság bizönyös árúcikkek maximumát állapítja meg. Ez az árkormánybizottság pedig már eleve arra az álláspontra Helyezkedett, hogy a mezőgazda-ágban használatos ipari cik' kek, így a jutazsák árát sem engedi fölemelnL Ennek következtében a vállalat két ellentétes irányú intervenciós árpolitikai irányzat harapófogójába kejiilt- Mivel pedig gazdaságilag indokolatlan termelésre a vállalatot kényszeríteni nem lehet, a harapófogó két foga közé et munkásság került. Az elmondottak szerint nehéz Helyzetbe került ugyan a vállalat, azonban a munkásság még ennél Is nehezebbe, mivel kenyér nélkül maradt. Előttünk mindkét' termelési tényező sörsa, úgy a munkás-ágé, mint a vállalatoké fontos. A vállalat sorsa azért, mert alig néhány vau csak Szegeden és végeredményben ezek adnak a munkásságnak kenyeret. De éppen ennyire fontos a munkásság minél magasabb szociális szintre történő emelése is, mert ezzel a nemzet önmagát emeli föl és erejét ezzel növeli. A gyárat és a munkásokat egy pillanatig