Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-25 / 143. szám

Wneamap; 1939. juníus 25. DECMÁ G YAR ö R S ZA G 15 KÖZGAZDASAG Megállapították a búza beváltási áv át Lépcsőxeies ávak 49-lőj 24.30 pengőig Budapest, június 24. Az idei búzatermés érté­kesítése érdekében a lefolytatott külkereskedel­mi tárgyalások során kiviteli feleslegünkből eddig kb. 7 millió 500 ezer métermázsa búza ér­tékesítését sikerült biztosítani. A búza ára meg­tartásának gyakorlati biztosítása az elmúlt év­ben már; életbe lépett összevásárló rendszer alapján fog az idén is megtörténni úgy, hogy a Fqtura és a gabonakereskedelem az egyes vasúti és hajóállomásokon az alább megállapí­tandó áron minden búzamennyiséget korlátozás nélkül köteles megvásárolni. Az elmúlt év ta­pasztalatai alapján az egész évre egységesen megállapított búzaárak helyett a folyó terme­lési évre lépcsőzetes árakat határoztak meg. Az árak a következők: Július—augusztusban 19—20.50, szeptember­ben 19.20-20.70, októberben 19.40-től 20.90-ig, no­vemberben 19.55—21.05-ig, decemberben J9.70-től 21.20-ig, 1940. januárjában 19.80—21.30, február­ban 19.90—21.50, március, április, május és jú­niusban 20—21.50-ig. Ezek az összegek" a megfelelő hónapokban érvényes legalacsonyabb és legmagasabb búza­árat jelentik. A minőségi búzatermelés értékesítésé érde­kében az a gazda, aki az általános exportminő­scgnél jobb búzát szállít, további 25 filléres mi­nőségi felárban részesül métermázsánként. A kormány foglalk'özött a gabönafélék ha­táridős forgalmának kérdésével. Ugy határo­zott, hogy a búza és tengeri határidős forgalma az 1939—10. gazdasági évben nem léptethető életbe, ellenben a rozs határidős forgalmát en­gedélyezte. Csonka gépgyár körzeti munkavállaló szerve • Murka István és Társai autó és gépjavító műhelye Yadász-utca 1. Hengerfurrás, dugattyuzás, főtengely köszörülés a legpontosabb kivitelben. Kérjen ajánlatot. A jutafonó munkáskéz és az árkormánybizios (J Délmagyarország munkatársától.) A1 szegedi Angol—Magyar Jütafonógyár munká­sai az elmúlt héten 25%-os bérköveteléssel lép­tek föl, majd amikor a gyár igazgatósága ezt a kívánságot teljesíteni nem tudta, sztrájkba léptek. Függetlenül a .sztrájkmozgalom befejezésé­nek módjától, foglalkoznunk kell a kérdéssel, mint gazdasági problémával, mert ezzel a ma­gyar gazdasági élet struktúrájának igenérde­kes részéről lebben föl a fátyol. A magyar kormány a szociális igazságos­Ság megvalósítása érdekében egymásután hajt­ja végre azokat a rendelkezéseket, amelyek az ipari munkásság jobb bérét, emberségesebb munkaidejét és általában szociálisabb keretek közé való juttatását célozzák. Közigazgatási szempöntból ez lényegileg annyit jelent, hogy a munkásság életstandardjának emelése foly­tán az ipari vállalatok kalkulációjában újabb tétel jelentkezik, amely a munkabérek fixálása folytán egyszersmind a' „közterhek"' című ro­vatba rukkolt elő. Amint ismeretes: a magyar gyáripar a legnagyobb készséggel volt segítségéra a kor­mánynak terve megvalósításában, vállalta a munkabérek szigorúbb kötelezettséggé való emelését és ezzel egyidejűleg a munkásság szo­ciális fölemelését követő igenjelentős kiadási tételeket. Mivel a gazdasági élet a hatásnélküli be­avatkozásokat nem ismeri, könnyen föltételez­hető .volt, högy a termelés menetében a föl­emelt munkabérek zavarokat idéznek elő. Ez azonban nem következett be, a vállalatok iígva­nis a legnagyobb megértéssel viselték az új terheket, anélkül, hogy az ipari cikkek árát emelték volna. Ennek magyarázatát abban kell látnunk", bogy a legtermészetesebb megítélés szerint azáltal, bogy az állam belépett a mun­kaadó és munkás viszonyába, ezzel egyide^u­leg erkölcsi garanciát is vállalt arra. bogy a. munkaadó és a munkavállaló közötti ember­séges és megértő szellemet a jövőben biztosí­tani fogja. Ennek a termelés szempontjából annyira fontos kiegyensúlyozottságnak remé­nye hozta meg a vállalatok részéről az emii­tett áldozatokat. A jutagyári munkások minimális munka­bére ez esztendő tavaszán nyert megállapítást és így az újabban támasztott bérkövetelés meg­oldásával a vállalat csak egy újabb termelési kalkuláció fölvetése mellett foglalkozhatott. Ezt az újabb termelési kalkulációt azon­ban a reménytelenség kísérte, mivel a válla­latnak egyrészt ma is éreznie kellett a koráb­bi munkabéremelés súlyát, másrészt a vállala­tok kiadási rovatába két újabb tétel került, úgymint a "családi munkabér és a légoltalmi berendezések, amelynek végrehajtását szintén kötelező rendeletek írták elő. A Családi munkabér, is tudvalevőleg a munkásság szociális sorsát van hívatva javí­tani és a kormány ezt a tételt is a munkaadók vállaira rótta; a légoltalmi kiadások jellemzé­sére pedig csak annyit említünk meg, hogy ez az összeg egyik-másik válalatnál az 50.000 pen­gőt is meghaladta. Fitt HévizgyógySiirddn (Hévizszentandráson) és Balafonlellén Elő- és utóidényben: Egy hét 28*- P. A főidényben: Egy hét. 34'- P. Felvilágosítás és jelentkezés: a Délmagyarorszáq Kiadóhivatalában Aradi u- 8.. és a Menetieqvirodában SZÉP ÉS TARTÓS nöi harisnyá olcsón, csak SZEGED, KLAUZÁL TÉR 3 SZÁM Térdharisnyákban is óriási választék. Minden egyes párért 100 százalékos gyári garancia Tegyen egy próbát, nem bánja meg 'Áz áthidalhatatlan nehézség végül is ott mutatkozott, hogy a szegedi jutafonógyár a munkabér emeléssel elvesztette volna a ver­senyképességét a többi vállalattal, de elsősor­ban a budapesti vállalatokkal szemben, mivel a munkabérkövotelés szerint Ugyanak­kora bért kellett volna fizetnie, mint a buda­pesti vállalatoknak, ezzel szemben a termelés­hez szükséges anyagokért, igy pl. a szénért, stb., 200 kilóméteres tarifával kell többet fi­zetnie, nem is szólva arról, hogy ba a buda­pesti vállalatokkal a versenyt föl akarja ven­ni, úgy az árúcikk elszállításánál is legalább' 200 kilóméter tarifakülönbözettel van megter­helve. A kérdés megoldására a szegedi julagyáí esetében csak két lehetőség forgott fönn és pe­dig vagy a forgalmat vagy az iparcikkek árát emelni. A forgalom emelésére csak egy mód kínál­kozik, ha a belső szükséglet lényegesen meg­növekednék. Tekintve, bogy a jutagyár leg­fontosabb terméke a zsák, növelni kellene Ma­gvarország zsákszükségletét. Az érdekeltségek véleménye szerint azonban erre Csak az eset­ben kerülhetne sor, ha a kormány eleget ten­De a közönség már sokszor hangoztatott panasza* nak, amely a közvetlen fogyasztásra szánt élelmicikkek kezelési ellen irányul. A legtöbb esetbei) ugyanis a termelők éppúgy, mint a kereskedők, takarékossági szempontból vezet­ve, a liszt, "cukofi, vagy egyéb élelmi 'cikk csomagolására nem új, hanem régi, más árú­tól átitatott zsákokat használnak. Ennek a. helytelen kezelési módnak következményeit el* sősörban a fogyasztóközönség érzi meg, miérü is a jütaipari érdekeltségek régóta hangozta* tott kívánsága az, hogy bizonyos élelmicikkek1 Csomagolásánál és tárolásánál a kormány a« új zsákok kizárólagos használatát rendelje cl. Tekintve azonban, hogy a kérdés ilyen rövid idő alatt elintézést nem nyerhetett, egyetloa megoldási módként az iparcikkek árának eme-, lése mutatkozott. Van azonbau a kormányzatnak egy másiü árpolitikai tényezője is/ az árkormánybiztos* ság. Addig ugyanis, amíg az Iparügyi miniszté­rium a munkabérek emelésével, illetőleg azok megállapításával foglalkozik, addig az árkor* mánybizottság bizönyös árúcikkek maximumát állapítja meg. Ez az árkormánybizottság pedig már eleve arra az álláspontra Helyezkedett, hogy a mezőgazda-ágban használatos ipari cik' kek, így a jutazsák árát sem engedi fölemelnL Ennek következtében a vállalat két ellentétes irányú intervenciós árpolitikai irányzat hara­pófogójába kejiilt- Mivel pedig gazdaságilag indokolatlan termelésre a vállalatot kényszerí­teni nem lehet, a harapófogó két foga közé et munkásság került. Az elmondottak szerint nehéz Helyzetbe ke­rült ugyan a vállalat, azonban a munkásság még ennél Is nehezebbe, mivel kenyér nélkül maradt. Előttünk mindkét' termelési tényező sörsa, úgy a munkás-ágé, mint a vállalatoké fontos. A vállalat sorsa azért, mert alig néhány vau csak Szegeden és végeredményben ezek adnak a munkásságnak kenyeret. De éppen ennyire fontos a munkásság minél magasabb szociá­lis szintre történő emelése is, mert ezzel a nemzet önmagát emeli föl és erejét ezzel nö­veli. A gyárat és a munkásokat egy pillanatig

Next

/
Oldalképek
Tartalom