Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-23 / 141. szám

Péntek, 1939. VI. 23. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 141. szám A mérnöki hivatal Azok a sorok, amelyek a Délmagyarország csütörtöki számában a mérnöki hivatal tevékenységével kapcsolatban megjelentek, csak kevés tünetét mutatják annak a rendszernek, amelyben a mérnöki hivatal munkája lezajlik. Ez a rendszer hosszú évek óta alakult ki s meg kell vallanunk, mindig magával szemben találta nemcsak a város vezetőinek, hanem szinte az egész közgyűlésnek az állásfoglalását. Már pedig ennek a rendszernek véget kell vetni. A munkavégzésnek ez a módja semmiféle közszellemmel és semmiféle közérdekkel nem egyeztethető össze. Éppen tegnap irtunk ezen a helyen arról, hogy a városi tisztviselőket a felügyeleti hatóság gondnokság alá helyezte s ez az állapot elszoktatja őket az önálló cselekvés bátorságától és felelősségvállalásától. Ez azonban nem lehet mentsége a mérnöki hivatalnak, mert a mérnöki hivatal érdemleges munkára a legtöbb esetben akkor kezdődik, amikor már az akták végigutazták a retorták köreit s vándorútjukból, amelyet az íróasztalok dsungeljében tettek meg, végre viszszaérkeztek. A mérnöki hivatalnak úgy kellene végeznie a hivatali teendőt, mintahogy a jó családapa végzi azokat, azzal a törődéssé^ gyorsasággal, azzal a tempóval, azzal az igyekvéssel, ahogy a saját házukat tatarozzák s a maguk vagyonával végeztetett munkálatokat ellenőrzik. Mi történt például a hajai út helyreállítandó szakaszán? Áprilisban kivitték az út javításához szükséges kőmennyiséget, májusban meggyőződtek róla, hogy a követ már kiszállították, júniusban fölaprítják a köveket, július majd azzal telik el, hogy a kövek felaprításának elvégzéséről meggyőződé^ szereznek, szeptemberben sürgetik maju a vállalkozót a munkálatok megkezdésére, októberben jelenteni fogják, hogy még mindig nem kezdődött el a munka s amire beáll az őszi esőz.cs, be fog vele együtt állni az a kifogás is. hogy az esőzés miatt a szakszerű munka fclvégzéséhez nem lehet hozzáfogni. Az Apponyi Albert-utcai kereskedők és háztulajdonosok csak azért örültek ennek az enormis májusi esőzésnek, mert azt gondolták, hogy a mérnöki hivatal nem nézi meg a kalendáriumot, a nagy esőzés folytán azt gondoljh, hogy qsz van s végre mégis sürgetni fogja a kövezési munkálatok befejezését. Tévedtek az Apponyi Albert-utca lakói, nem abban, hogy bár a kövezés szezonja elérkezett, a mérnöki hivatal kényszeríteni fogja a vállalkozót lendületes munkára, tévedtek, mert a mérnöki hivatal valahol mégis meghallhatta, hogy nincs még itt az ősz s hagyta, hogy larghetto tempóban folydogáljon az lífcakövezés s fclóránkmt egy evőkanál homokot szórjanak e! azok a kövezőmunkások, akik Penelópévásznán szabadultak föl. A mérnöki hivaítalhan eddig az volt a munkarend, hogy a legnagyobb találékonysággal a legmagasabhszínvonalú szakértelemmel cs sugallatszerű intuicióval állapítják meg azt az időpontot, amelyik a munka elvégzésére a legalkalmatlanabb s azután nincs mcllékíekinfef, nincs könyöriilet és nincs bocsánat, abban az időben hajtják végre a közmunkákat. Igy történik azután, hogv az iskolák tatarozására szeptemberre került sor legtöbbször, hát csak nem fognak" szünetben dolgozni? Nem azért rendel a törvény az iskolákban vakációt, hogy a szünet csend jét munkások lármája törje meg? Töltési munkálatoknak, kövezéseknek a mérnöki hivatal szerint az őszi esőzés az igazi szezonja, a szabadtéri színpadnak pedig, aminek fölállítását a város magára vállalta, okvetlenül, ha törik, ba szakad, készen kell lenni arra az időre, amikor a Szabadtéri Játékok — végetérnek. Más szellemre, más rendszerre, más munkatervre, más vezetésre van szükség. Egyszer már a városházán ne sajnálja valaki a fáradtságot és számítsa ki, liogy milyen értékű munkát végeztet egv év alatt a városi mérnöki hivatal s hasonlítsa össze a mérnöki hivatal személyi és dologi kiadásaival a mérnöki hivatal által végezett munkálatok összértékét. Nyomban kiderülne, bogy a város krőzusi és mecénási gesztussal vállalja az építési, tatarozási és helyre1 állítási munkálatok anyagárát és munkadíját meghaladó rezsiköltséget, többe keriil a városnak az ellenőrzés, mint az, amit ellenőriztet. S ba emellett a mérnöki hivatal * kötelességszerű buzgósággal, késlekedcsnélküli gyorsasággal, a technikai hivatal a technika vívmányai módjára végezné feladatát s megmutatná a jogászoknak, hogy mit jelent a közigazgatás gyorsasága és közvetlensége, akkor talán ez a példa megérné azt a pénzt, amibe belekerül. De így nincs más hátra, mint az. hogv a mérnöki hivatal ügyintézését osszák be másként, változtassák meg az egész hivatal szervezetét s a vezetésben és ellenőrzésben beálló vjíltozás tegye a mérnöki hivatalt az érdemi munkálatok elvégzésére alkalmassá s alkalmassá arra is, hogy a városnak és a város polgárságának érdekeit képviselni cs védelmezni tudják minden vállalkozásban minden munkavégzésben, minden reájuk bízott közvagyonban. unalmas ütésen letárgyalta a lláz az indemnitást Remeiiui-Schneller pénzUgumiiiiszter besséde a pénzügyi reformodról — Berezelik a hadmentessegí adói Klein Anfal es Mülil Henrik Izgalmas vlláfa Budapest, junius 22. Izgalmas ülést tartott csütörtökön a képviselőház. Az ülésen letárgyalták az indemnitást és Kemény i-Schneller pénzügyminiszter nagyobb beszédet mondott pénzügyi terveiről. Élénk izgalmat keltett Klein Antal és M ü h 1 Henrik vitája. Darányi Kálmán elnök bejelentette, hogy Drózdy Győző Hovszky János megválasztása ellen Írásban kifogást emelt. Az elnök bejelcnlését, minthogy az a házszabályban megszabott kellékeknek nem felel meg, elutasította. Megkezdődött ezután az indcinnitás vitája. Krúdy Ferenc előadó ismertette a javaslatot. B c n c s Zoltár. szólt hozzá elsőnek a javaslathoz, A nemzet két nagy igénnyel fordult a kormányzat felé — mondotta. Az egyik, hogy olyan korszerű reformok következzenek, amilyeneket a mai idők megkövetelnek:, a másik, hogy a nemzet alkotmányos szabadságra és függetlensége megőriztessék, magyar legyen a nemzet lelkiben, szivében, gesztusában és ruházatában egyaránt. (Zaj a nyilasoknál.) Vagyok olyan jó magyar, mint a túloldalon ülők közül számosan, de meg kell mondanom, hogy fájdalmasan érintett az a I szokatlan gesztus, amellyel az önök soraiból korelnök az országgyűlést üdvözölte. Az az öltözék, amelyet a túloldalon viselnek, a magyar ízlésnek, a magyar hagyományoknak nem felel meg. Másfélmillió szavazat mutatja, hogy az ország közvéleménye nekünk adott igazat. Mi mindnyájan elmulunk, semmi sem örök. csak a nemzet, amelyért ez a terem áll. Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter mondotta el ezután beszédét. Az 1938—év? költségvetés 11/12 részében az előirányzott kiadások 777 milliót tettek ki — mondotta. Ezzel szemben a 11 hónap alalt 988 millió pengőt adtunk ki, tehát a hiteltuljcpés 211 millió A Felvidékkel kapcsolatos katonai és kulturális ég épitkezési kiadások 177 millió pengőre rúgták. — A költségvetésben 878 millió pengő bevételt, irányoztunk elő. tehát a költségvetés 11/12 részében 805 millió pengőt. Tizenegy hónán alalt ezzej szemben a tényleges bevétel 912 millió pengő volt, tehát 137 millió pengővel több az előirányzottnál. Megállapítom, hogy készpénztartalckainkat nagyrészben felhasználtuk a Felvidék és Kárpátalja visszaszerzésével kapcsolatos költségekre. Kcrdem, mire lehetett volna ezeket a tartalékokat jobban felhasználni? (Taps.) — A milliárdos programból 296 millió pengőt adtunk ki a honvédelmi minisztérium szükségletérc, a hadseregre. Ettől függetlenül rendelések vannak folyamatban. Ugy terveztük, hogy az első esztendőben 200 millió pengőt költünk a hadseregre, ezzel szemben mostanáig kereken 300 millió pengőt költöttünk el. Ezt a politikát folytatni kivánoin, — A legközelebbi jövőben folytatta —, a Ház plénuma elé kerül a 40 évi liá/.adómentességről szóló javaslat, amely a Horthy Miklós kormányzó tizéves jubileuma alkalmából emelni kívánt ezer lakásra cs háromezer kislakásra terjeszti ki a házadómentességet. Igen előrehaladott állapotban van a társulati adó reformjáról szóló javaslat, amelynek legfőbb célja: lehetetlenné tenni, hogy bizonyos nyereségek elbújjanak nz adó elöl. Előkészületben az egynesadófc reformjáról szóló javaslat is. — Végül benyújtani kívánok egy törvényjavaslatot: a hadmentesség dijról szóló törvényjavaslatot. Igazságtalannak tartom, hogy amig egyesek keteszlendeig katonai szolgálatot teljesítenek, kiszakilják magukat polgári foglalkozásukból, addig ugyanez, alatt az idő alalt mások, akii? untauglichofc voltak, nyugodtan folytathalják foglalkozásukat, karrierjüket. Ez igazságtalan, ezt adóval kell kiegyenlíteni. Nagyon szerelném, ha ezeknek a javaslatoknak nagy része már január elsején életbelépne. A pénzügyminiszter után Közi-Horváth József beszélt. A kereszténypárt nevében a javaslatot elfogadja, mert bizik abban, hogy Teleki