Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-20 / 138. szám

6 DELMAGYARORSZAG Kedd, 1939. június 20. Piarista Diákszövetség Vademecum-sorozatá­val nagy föltűnést keltett; a sorozatnak most jelent meg a 6-ik száma, mint az czévi Érte­*itő különlenyomata. Széles körökben keltettek visszhangot a szövetség előadásai is, amelye­kot illusztris előadók tartottak a pólyaválasz­tás problémáiról. Nagyvonalú program bontakozott ki a köz­gyűlés tárgysorozatából s ezt' a nagy progra­mot Juhász István dr., az új elnök maradék­talanul kívánja megvalósítani. Kfóekerttlteh az álhulcsos betörők (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt két hét alatt több kisebb-nagyobb be­törés történt Szegeden, amelyeknek közös jel­lemvonása volt, hogy valamennyit álkules se­gítségével követték el. A rendőrség erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekerítése ér­dekében. A nyomozás hétfőn reggel creclinény­nyel végződött: a detektívek lelepleztek egy háromtagú bűnszövetkezetet, amelynek tagjai: Kocsis Jáuoti 22 éves lakásnélküli napszámos, Boldizsár János 19 éves hódmezővásárhelyi gyárimuukás és egy fiatalkorú. A fiatalkorút a Széchenyi-téren, Kocsis Jánost az újszegedi bokrokban, Boldizsárt lakásán fogták el a de­tektívek. A betörők bevallötták, hogy ők követték el 6-áu Szűcs Józsefné Mikszáth Kálmán-utcai póküzletében történt betörést. Egy 240 pengő értékű kerékpárt, egy öltöny ruhát és 40 darab liszteszsákot loptak. A kerékpárt és a ruhát meg is taláták Boldizsár lakásán, a zsákokat azonban ueui, mert azokat eladták a betörők. Kocsis és társai egyelőre tagadják a többi ter­hiikre rótt bűncselekményt, a bizonyítékolt azonban ellenük szólnak. Végei éviek a tanúkihallgatások a „Bomba-pör"-ben Ma a pörbesxédekr* kerül sor (A Délmagyarórszág munkatársától.) Héttőn megkezdődött a törvényszéken a csongrádi .,Bura­l»a-pör"-ben a tanúkihallgatások második hete. Egész napon át, délelőtt és délután folyt a tanuk kihallgatása a Sáray-tanács előtt. Tizenkilenc tanút hallgattak ki, többek között a vármegye és Csongrád város közéletének számos volt és je­lenlegi vezető egyéniséget. Farkas Béla dr. nyugalmazott Tőispán el­mondotta, bogy Piroska János dr-ral több eset­ben kötött megegyezést várospolitikai és egyéb kérdésekben, de a polgármester a megegyezése­ket nem tartotta be. Kozma György dr. nyugalmazott főispán aki Farkas Bélát követto Csongrád vármegye főispá­nt szóbében. előadta vallomásában, hogy az alis­pán öt mir.dig a legkedvezőbben informálta Pi­roska polgármester egyéniségéről és általános magatartásáról A személyes érintkezés alkalmá­val sem volt oka, hogy a polgármesterről alkotott jóvéleniénye megváltozzék. Több fegyelmi vizsgálat indult Piroska ellen, de ezekből mindig tisztán ke­rült ki. Széchenyi István dr. közjegyző, Mester József alpári kerületi állatorvos, Dósa István esanádmrgyei alispán, Tóth Pál kisteleki fő­jagyző, Tarajossy Béla dr. ügyészségi elnök, Barna Gábor dr, a balassagyarmati államrend­őrség vezetője, Tcrebessy László dr. és Ke­mencssy Tibor dr. rendőrkapitányok, akik an­nakidején Csongrádon teljesítettek szolgálatot, to­vábbá özvegy Bárdos Lajosné. Túri István, S i p o s János, Gábor István, N v i r i Péter, Kun Károly és Leikauf Ágoston, valamint Turi István vallottak még a délelőtti tárgyalás folyamán. L'cikauf Ágoston városi számvevőt az el­a ók kérdéseire elmondotta, hogy Piroska polgár­mester lealacsonyító módon bánt fisztvisclotársai­val. A helyettes polgármestert nem engedte szo­bájába, Csókás! römérnököt leszidta a munkások előtt. Kaszaniczfci pénztárnoknak cgvizben azt mondotta: „fogja be a száját és álljon vigyázzha." Turi István a háború utolsó évében és a for­radalom alatt együtt szolgált Piroska János dr­ral. A forradalom alatt Piroska parancsnoka volt az egyik Gödöllőn állomásozó zászlóaljnak és a jú­niusi sikertelennek látszó ellenforradalom idején katonáival való megbeszélés alapján kijelentette, hogy aszerint a forradalomhoz, vagy az ellenfor­radalomhoz csatlakozik, hogy melyik irányzat ma­rad fölül. Elmondotta meg a tanú, hogy tudomása szerint a polgármester süriin változtatta politikai magatartását. Az 1929-i képviselőválasztásnál pak­tumot kötött a zsidókkal és szociáldemokratákkal. A délutáni tárgyalison Czaieh Endrét, a csongrádi villanytelep jelenlegi vezetőjét és Szán­tó Endrét, a Hajós és Szántó-cég, a csongrádi vil­lamoskoncesszió jelenlegi tulajdonosának beltag­ját hallgatták ki a Biró-féle szerződés és azt kö­vető állapotokra vonatkozólag, valamint, arra­nézve, hogyan keletkezett ezekből kifolyólag el­lentét Piroska polgármester és Beucsik Zoltán dr. között. Ezzel a tanúkihallgatások befejeződtek; ma, kedden a perbeszédek re kerül sor. A Délmagyarórszág telefonszámai: Szerkesztőség t 23—33 Kiadóhivatal: 13-08 Nyomda i 10—84 Nyilas-ügyek az ötöstanács előtt (A Délmagyarország munkatársától.) Tizenöt békéscsabai fiatalember állott vádlottként héttőn délelőtt a szegedi törvényszék ötöstanácsa előtt. A vádlottakat: Aradi Zoltánt, Bondár Györ­gyöt, Fickci Lászlót, Kürti Istvánt, ifj. Li­z s á k Lászlót, P a r o c z a i Tibort, Törő k-Nagy Gábort, Törö k-Nagy Sándort, Laczó Henri­ket, ifj. Vágréti Pált, Karacz Tibort, Ka­rácsony Gyulát és három fiatalkorú társukat izgatással vádolta az ügyészség, mert tavaly űsz­sztl a békéscsabai Kászonyi-vendéglőben, az otta­ni Nyilaskeresztes Párt teaes'télyén Szálasit éltet­ték. A törvényszék bűntett fcldicsérésében találta őket bűnösnek, de mivel ez a bűncselekmény a tör­vény értelmében három hónapon beliil elévül és ez az elévülési határidő jelen esetben letelt, az ügyet megszüntette. L í s z k a v Lóránd dr. ügyész semmiségi pa­naszt jelentelt be a határozat ellen. • Ifj. Bujdosó P. Gyula 22 éves Lomádii la­kos és ifj. Lánczy Lajos gyulai jogszigorló vol­tak a másik ügy váldottai. Mindketten a Bckcs ci­mü gyulai napilapban irtak cikket, emiatt vádolta meg őket az ügyészség izgatással. Bujdosó am­nesztiát. követelt cikkében a nyilasfoglyok számá­ra, Lánczy pedig Imrédy volt miniszterelnök ónodi beszédét taglalta a törvénybe ütköző módon. A törvényszék egy-egyhónapi fogházra ítélte őket, de az Ítélet végrehajtását fölfüggesztette. Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedménye* ár­ban réasletre adom. Gumikat alkalréíZtkef most filléres SzánftÓ SÖndOf nél árban kaphat Sseged, (Kiss D. ® alota) Kiss,O. 2* A szegedi Orvosi Kamara tagértekezlete Rozsnyón (A Délmagyarország munkatársától.) A szege­di Urvosi Kauiaxa szombaton és vasarnap ren­dezte meg tagértekezletet a fölszabadult Kozsnyon azzal a célkitűzéssel, hogy barati kapcsolatok te­remtődjenek a fölszabadult Felvidék cs az anyaor­szág orvostársadalma között. A kongresszust „Orvos a közigazgatásban" címmel tartották meg cs arra az ország minden részéből nagyszámban érkeztek. A Rákóczi-őrtoronynál diadal kapuval fo­gadták az érkezőket; ott volt Soldos Béla dr. főis­pán, Szcn iiványi József országgyűlési kép­viselő, Toincsik József dr. professzor, Po­fa ozsqi Róbert kanonok, Zsigmond József alezredes, katonai parancsnok és a budapesti Or­vosi Kamara kiküldöttei. A kongresszus előadásai a katolikus gimnázium dísztermében kezdődtek; az elnöklő vitéz Mes­k ó Zoltán dr. javaslatára az értekezlet táviratban üdvözölte a kormányzót, a miniszterelnököt, * belügyminisztert, Jaross tárcaoélküli minisz­tert és Johan Béla államtitkárt. ToracsiF József dr. egyetemi tanár a Genfben tartózkodó Johan államtitkár helyett tartotta meg „Orvos a közigazgatásban" cimü előadását. Ismertette a legutóbbi évek közegészségügyi eredményeit, in­tézményeit és hangoztatta, hogy további nagyje­lentőségű intézkedések várhatók a közeljövőben, különösen a nép- és a fertőzőbetegségekkel kap­csolatban. Lörincz Ferenc dr. egyetemi tanár „A" jö­vendő Magyarország közegészségügyi problémái" cimmel tartott előadást. Rámutatott a közeljövő­ben fenyegető orvoshiányra; maholnap alig lesi jelentkező az egyetemekon az orvosi pályára. Az egészségügyi propagandát intenziven ki kell ter­jeszteni a falusi és a tanyai lakosságra. A nagy jeszteni a falusi és a tanyai lakosságra. A nagy zá, igy K ostyái László dr. üassai főorvos. Gáspár János dr. magántanár, Zemplényi Imre (Salgótarján) és Tamássy Gézi dr. Vitéz Tóth Bcla dr. szegedi tiszti főorvos „Altalános igazgatás a nacionalista és militarista politika szempontjából" cimmel tartott ezután előadást és azt fejtegette, hogy a modern állam­vezetésnek fokoznia kell a magyarság nemzeti erényeit. A kötelező tifuszoltásokkal előrelátható­lag meg tudjuk akadályozni, hogy mozgósítás esetén a tifurz megtizedelje a katonákat. Katonai szempontból is nagy fontossága van az egészsé­ges ivóvíz biztosításának. Ernyey István dr, hozzászólásában a leventék egészségügyi oktatá­sát tette szóvá. Tok a y László dr. bajai főorvos előadása után G' a á 1 András dr., a zöldkeresztcs egészségvéde­lem célkitűzéseiről beszelt, Röthlcr István dr­kassai főorvos a nép- cs fertőzőbetegségekkel kap­csolatos igazgatási teendőkről tartóit előadást. Az előadáshoz elsőnek Engel Rudolf dr. egyetemi rendkivüli tanár, kassai főorvos szólt, aki a tu­berkulózissal cs tífusszal kapcsolatban kiépíten­dőnek tartja az elkülönítő intézményeket. Hangoz­tatta, hogy izületi csuzra föltétlenül nagyobb gon­dot kell forditani, mert ez a betegség nagy áldo­zatokat követel. Vasárnap a rozsnyói székesegyházban Pobozsni Róbert kanonok megszentelte azt a zászlót, ame­lyet a szegedi Orvosi Kamara ajándékozott a rozs­nyói katolikus kórháznak. A zászlót a kórház ká polnájábnn helyezték el. A kongresszus résztvevői Rozsnyóról Csízre utaztak, majd megtekintették Rimaszombati. Felvidéki útjukon a kongresszus résztvevőit meleg szeretettel ünnepelte a fölsza­badult felvidéki magyarság, amelynek körébei ünnepi társadalmi eseményt jelentett a szegedi Orvosi Kamara tagjainak megjelenése. Mahulaiuva kapható a DÉLMAGYARORSZÁG kiadóhivatalé­ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom