Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-14 / 133. szám
Sterda, 1939: junius 14, DECMXGYXRORSZÁG Kétezerkilométeres körút a szebb és boldogabb Magyarországon III. nap V A testvérközség föl tekintése után enyhe vargabetűvel folytatjuk az utat, de a változatosság okából lemegyünk mélyen a föld alá is; a további állomások: Huszt és Munkács Este nem sokat láttunk Rahóból, majdnem semmit és igy kétszeresen hatásos a reggel elénktáruló kép. A városka közepén vidáman hancúrozik a Tisza; a vizén tutajok, a parton farakások utalnak a lakosság foglalkozására. Köröskörül óriási hegyek nyúlnak az égbe és üditő fenyvesek ontják az ózondús levegőt. Disszimilációs megdolgozás nyomai a Zipsefeiban Nós, hát mi is az a Zipserei? Rahó halpartján rendes, nett házikók sorakoznak; német telepesek laknak bennük. Majdnem mindegyikben két szoba is akad és igy a rahói zipserek egyik mellékeresete, hogy átvonuló turistáknak engedik át az egyik szobát. Igy került a mi különítményünk is ide éjszakai szállásra. Kifogástalan vendégbarátsággal fogadtak bennünket, sőt a szokásos fölrr\elegedés hevében azt is elmesélték, hogy Karmasin mester pionirjait is örömmel szokták fogadni. Német turisták ezek, akik ahelyett, hogy elmennének a csodába a hegyek közé barangolni, inkább ottragadnak szállásadóik nyakán es csüggedetlen ambícióval végzik a disszimilációs munkát. S mivel a német birodalom messze van, azzal is megelégednék egyelőre,T~a a derék zipserekből ukránérzelmü magyarellenest formálnak. Persze nem megy simán az ügy, a derék rahóiak ellenállásán megtörik kísérlet, de mindenesetre ügyelni illik erre a romboló munkára, amelyet meg kell akadályozni. Áz én házigazdámon sem fogott a tanítás, noha Königsberger a neve. A felesége mondja , — Ide is jöttek a nemetek próbálkozni, He flz uram kidobálta őket; mi magyarok vagyunk. Segíteni kell a rahóiakon Általában rendkívül jóindulatu, Kazafiasan érző nép ez, de nemcsak a zipser, hanem a rutén, illetve kisorosz is. Legtöbbjük magyarul beszél s ha nem is tud, erőlteti, próbálgatja nagy szeretettel. Holott nem fenékig tejföl az életük. X tutajozás szünetel, ugyanis a románok minden eszközzel megakadályozzák a szállítást; erre viszont alkalmuk van, hiszen hosszú vonalon a Tisza medrének a felezővonala a határ. Sürgősen meg kell keresni a segités módját, hiszen a lakosság fatermelésből és abból a nem tulnagy idegenforgalomból tengődik, amelyet Rahó mint turistaközpont és télen, mint siterep kierőszakol. — Bizony nehéz az élet — panaszkodjak —, várnánk mi szivesen, mert tudjuk, Kogy jobb idők virradtak ránk, de nincs mi mellett várni. Segítünk mi is magunkon, csak mondják meg, hogy hol van szükség a munkánkra, hova menjünk Helytállni. Igy élnek, remélnek az emberek a Festői rahói völgyben. A- kisváros rendes, tiszta; a j főútvonalon lila akác illatozik. Megjön itt a ' fokozottabb életkedv is, hiszen napról-napra növekedik az idegenforgalom; innen indulnak tovább a természetimádók a Hoverlára, a Pietrosra, a Pop Ivánra, amelyek valamenyoytan a rnáraroarosi Havasok büszke tartozékai. Jelenleg a 2057 méter magas Hoverka Magyarország legmagasabb csúcsa, azonban mindez csupán átmenet, mert ezt a tisztet a maga 2563 méterével a Magas Tátrában székelő gerlachfalvi csúcs foglalja majd vissza. Reméljük, hamarosan: (Ujabb kellemetlen megjegyzés; ismét csak igy zárójelben: A rahói vasútállomás mellett két oszlopra fölszerelt turistatérkép nyújt tájékoztatót a havasok és az erdők vándorának; a télkép azonban még ma is csehnyelvü. Akármilyen szegények vagyunk is, a térkép átmagyarositásához hiányzó néhánypengős fedezetet elő kell teremteni.] De elhagyjuk Rahót is, amelynek a Határában még a jelenleg már istállónak berendezett Volosin-féle internálótábor drótsövényes embertelenségein háborodunk föl, majd valamivel följebb a Fekete Tisza ölelkezik öszsze kavicsokon bukdácsoló pajtáséval: a Fehér Tiszával. Igy összeölelkezve már komolyabb arcot vág a folyócska, hogy leérve az Alföldre, hömpölygő, megőszült (vagy csak megszőkült?) folyammá dagadjon. Kőrösmezőn most virágzik az .orgona 'Alig leKet Hetein! a környék szépségeivel, amint továbbrobog az autóbusz Kőrösmező felé. Az ut mentén keménytelen faházikók komolykodnak; azért kéménytelenek, mert a Hucul olyan buboskemencefélén keresztül közvetlenül a padlásra tereli a füstöt, ahol romlandó húsételeit konzerválja ezzel a módszerre!. Általában a fa az építőanyag, fából épült a hires kőrösmezei orosz templom is, amelyet messzeidegenből is fölkeresnek az érdekességekre vadászó turisták. Minden Ház előtt faragott oszlopokhől oszszerótt tornác; minden faluban jobbára csak magyarul írták ki a kereskedők cégtábláikat, rendszerint a piros, fehér és a zöld összeegyeztetésével. Mondjuk, ez áll a pirosszegéíyü fehér cégtáblán zöld betűkkel: „Kohen Izrael szatócsüzlete". A hivatalos föliratokat, állomásneveket azonban a magyaron kivül cirillbetükkel is kipingálták; ezen a környéken a csehek is engedélyezték a cirill irást es igy a magyar hatóságok sem akartak kevésbbé figyelmesek lenni. Noha a rutén maga nem sokat törődik az egésszel, sőt az a gyanú is fölmerült, Hogy az őslakosok legtöbbje nem is ismeri a cirillicát. Kőrösmezőtől már csak 4 kilométerre van a lengyel batár; azt is meg akaitük nézni, azonban a falu határában olyan rozoga, korhadt fahid került az autóbusz útjába, hogy azon istenkísértés lett volna átmenni. A kéttonnás teherbiróképességü_ hidra ugyan rámerészkedett az üresen is héttonnás kocsi, de amikor már az első kerekek súlya alatt is megroppant a tákolmány, ije'dten visszafordultunk. Nem baj, majd Vereckénél köszöntjük a lengyel testvéreket. Még azt irjuk meg, hogy körülbelül 3 hét* tel ébred később ezen a környéken a természet; Kőrösmezőn például most, junius közepe körül virágzik az orgona. A második rahói bucsu és magyar-román határon beszerzett tapasztalatok Vissza kell térni Kőrösmezőről Rahóra, Ka Aknaszlatinára akarunk jutni. Ld:juk a kis vargabetűt, megállunk Rahón a második bucsuzkodásra, levelezőlapirás következik, többen a népviselet színessége körül legyeskednek' és emléktárgyakat vásárolnak. A hucul leányzók tarkán hímzett blúza és két egymást takaró szines kötényből álló szoknyája és hamvaspiros orcája osztatlan sikert arat az útitársak körében. Tényleg nagyon érdekes ez a kétrészes szoknya, végeredményben ugy fest, mintha végighasitott lenne (villámzár nélkül). A közelmúlt esztendők hasított szoknyadivatjának ötletét taláncsak nem innen lopta Patou divatkirály őfelsége? Már szirénázik az autóbusz, bucsut intünk a rahóiak nagyszámban összegyűlt seregének és megyünk vissza az előző este megtett és sötétben is szépnek, vadregényesnek sejtett uton. Terebesfejérpataknál ismét átsiklik a vasútvonal egy kis hütlepkedés céljából román területre. A lenyűgöző, kanyargó, vladuktos útvonal mellett kis falvakat hagyunk faképnél, mindegyikben fölállították már az egészségházat, mindegyik; magyaros jelleget kapott a magyar cégtáblákkal és egyéb fölirásokkal. Éppencsak a kis fatemplomok oroszos stílusa és a bizánci fakeresztek, feszületek szokatlansága sejtteti, hogy a szentistváni birodalomba örömmel visszatért nép közösséget tart fönn a borongós, titokzatosságában egyszerű szláv lélekkel. Hasszu perceken keresztül a román határ közelében bug el a, piros autóbusz. Az országút ideát van, a Tisza fele is a mienk, de a másik felét és az erdőkön át kígyózó sinpárat másnak juttatta a trianoni korlátoltság. A hidakat mindenütt sürü kerítések osztják ketté; a kerítés pontos helyét a meder felezővonala szabja meg. Valaki közülünk az öklét rázza az egyik román granicsar felé, az pedig vagy nem ért: a mozdulatot, vagy megijedt, mert válaszú! feszesen tiszteleg. Aknaszlatina és Máramarossziget Nagyon hiányzik az a túloldal, erezzük ezt mindnyájan es elég lehangoltan érkezünk Aknaszlatinára. A tulső parton Máramarossziget tengődik elzárva a világtól, vasút, ícndes ut és minden nélkül. Mondják is az aknaszlatinaiak, hogy asszonyok, gyerekek jönnek át a vízen az éjszakában Máramarosszigetről és kenyeret, szabadítást kérnek". 184 méterre a föld felszíne alatt az aknaszlatínai sóbányában Akrvaszlatinán a sóbánya az attrakció. Megkapjuk az engedélyt a leszállásra és a RUHA KALAP Nagy választék Elsőrendű urtezobfóág. Sport- es diratöllttnu EsO- ts Pallonhabát CÖnTls Durburu raqián fin ruházati cihheK — olci^ó árak!] SZÉCHENYI TÉR