Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-14 / 133. szám

RORSZAG Sierfla, 1939. VI. 14. Józseffalva (B. G.) A történések vad rohanásában; a Squalis és Thetis szörnyű tragédiája idején nem jutott, vagy csak alig jutott hely a min­dennapok történetírásban egy hozzánk sok­kal közelebb fekvő magyar szomorúság el­siratására. A tűzvész martaléka lett egy bu­kovinai magyar falu: József falva. Kétezer csángó-magyar lélek koldusbotra jutott ... Az a kereszt, amelyet a világ népeinek vég­zetközösségében mi magunk is roskadozó vállal cipelünk, nagy, kegyetlen teher lett abban a kicsi faluban, amely ezer éven ke­resztül élt, dolgozott és megmaradt magyar­nak egy idegen nemzet-tengerben Hajlék, betevő falat, munkaszerszam mind-mind odaveszett. Az erdélyi magyar sajtó több, mint egymillió pengőre teszi a kárt. Szálljon most elfátyolosodó, könnyes pillantásunk a kicsiny, távoli magyar falú felé, amely most romokban hever. Egy kis magyar közösség tagjai, akikre mindenkor oly büszkék voltunk, akiket a magyar ném­zetbúség példaképéül emlegettünk, amely­nek takaros házai, élettel telt magtárai, piinkösdbava virág-országának ezer színével és jószágával fáklyaként hirdették a ma­gyar élet töretlen folytonosságát távol az anyaországtól, támogatás nélkül; ennek-he­lyén rom. üszök és hamusivatag maradt. Amilyen magasra lobogtak az égigható lán­gok, éppenolyan mélységes nyomort hagy­tak maguk után a mindenüket elveszítő és csak puszta életüket megmentő szerencsét­len véreink életében. Évszázadok munkája, a nehezen megtakarított vagyonka, a véres verejtékkel .megszerzett kenyér, a minde­nekfölötti drága otthon fekete hamuvá vál­tozott s ebbe a végzet még sötétebb újjal írta a szörnyű kérdőjelet számukra: mi lesz a további sorsuk? Kétezer magyarnak nincs hová fejét lehajtania, családfők százainak megégett homloka mögött gyötrelmes gon­dok marják az agyat, leírhatatlan fájdalmu magyar anyák puszta ölelő karja jóformán egyetlen ruhája az ártatlanul sújtott, csórén maradt gyermekek testecskéjének. Egyet­len vagyonuk maradt: a hit, hogy kisebb­ségi véreik nem hagyják elpusztulni őket. És mi tudjuk, hogy ebben a hitükben nem is fognak csalqdni. A kifosztott és anyagi javaiból csaknem egészében kiforgatott er­délyi magyarság megható módon siet Jó­zseffalva segítségére. Nem adhatnak sokat, de tudják, hogy minden odajuttatott ki­csiny darabka kenyérnek, minden pénzda­rabnak és minden ruhácskának megfizethe­tetlen értéke van. A álságos órák és nagy veszedelmek pró­bálják meg. az egyedeket és népeket. Ilyen­kör pattannak ki azok a belső értékek, ame­lyek egyetlen biztosítékai minden nép fönn­maradásának. Veszedelmek idején cseleke­deteivel, vagy kötelességének elmulasztásá­val önmaga fölött ítél minden nép. Igy volt. A józseffalvai lángok csodát tettek az- elkín­zott erdélyi magyarok lelkében. A tűz, a melyben a régi bölcselők az élet ősforrását látták, nemcsak pusztított, hanem elindítot­ta a magyar élniakarás csodálatos alkoíni­vágyását. A szétszórt magyar közösség olyan kis aránya, mint a távoli kicsiny eaáncó testvér falú nem pusztulhat el, nem KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. éVfOlQdlII 133. SZÓ 111 válhatik semmivé a tűztől, ká az egész is tűzben, a Mindenség nagy kohójának izzá­sában fogantatott. Mi, határinneni magyarok, csak néma ta­niú lehetünk a hősiesség megkapó példái­nak. Megrendült lélekkel és elszorult szív­vel, de tehetetlenül kell néznünk a hősi harcot, amit az erdélyi magyarság vív e parányi magyar sziget megmentéséért. Se­gítségünket nem tudjuk fölajánlani, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a testvérnek nyújtott kenyér, ruha- és hajléksegítség nem érkezbetik el oda, ahova szánnánk. Szándékunkat félreértenék, segítőkezünkre lesújtana a főhatalom. Tehetetlenül kell lel­kiszemeinkkel látni a szívfacsaró földre­szállt infernót, amelynek hétköznapi neve: Józseffalva tűzkatasztrófája. Tanuljuk meg ezt a nevet: Németh Kál­mán dr. lelkész, józseffalván. Ki merné azt állítani, hogy a véletlen játéka volt az, hogy a romlást kukorékoló vöröskakas lángszár­nyainak ellankadta után nem az isteni göndviselés mentette meg a kicsiny falu templomát. Az Akarat újjmutatásáhan az újjászületés jeladását látta Németh Kál­mán dr. lelkész és a füstölgő zsarátuokten­ger kellős közepén hirdetni kezdte a meg­próbáltatás egyörök mementóját. Ez a I nagyszerű ember pénzzé tette minden érté­két. és Józseffalva lármfájává lett. Messzi­hangzó szavára egyakarat született meg az erdélyi magyarság lelkében: raegmenteni kétezer csángó-magyartS az erdélyi ma­gyarság lelkének galambja elszállt a rom­halmaz felé, hogy a korommá, üszőkké vált magyar otthonok romsivatagába elvigye az új élet zálogát: ne csüggedjenek, bízva-bíz­zatok bajtlátott testvéreink, a segítség út­ban van ... Ma már negyedmillió lejen fölüli összeg gyúlt össze Józseffalva fölépítésére s a számoszlop napról-napra emelkedik. Szegé­nyek filléreiből s tehetősebbek százasaiból, gazdagok ezreseiből fevődik össze Erdély új áldozattétele. S ez az áldozattétel nem­csak azt mutatja meg, hogy az üszök és ro­mok kietlenségében vergődő csángó-magya­rokat ismét életlehetőségekhez birja juttat­ni Erdély népe, hanem azt is, hogy e ma­roknyi, kisebbségi sorsba kényszerített nép föl tud emelkedni arra az eszmei magaslat­ra, amely csak erős népeknek adatott meg« S amely előtt — ezer esztendeje, — tiszte­lettel és megbecsüléssel bajtgnak fejet Eu­rópa tisztánlátó nemzetei és a történelem. A' józseífalvi tűzvész lángja megvilágítja az új magyar ezredév mérföldköveit. ii' Amig Anglia folytatta bekerítő politikáfát, Nemetország nem ter el eddigi irányától 144 Berlin visszaulasifta az angol Kezdeményezést A francia—angol iavaslafoK noszhvában Berlin, június 13. Berlinben egyTe határo­zottabban hangozta óját, hogy visszautasítják az új angol kezdeményezést. A „Berliner Lo­kalanzeigerj" azt írja, hogy meghiúsult a két­színű politikára irányuló angol kísérlet Ez he­lyes — írja —, mert ez a kétszínű játék Német­ország rovására menne. Ha Anglia békepöliti­kát akar folytatni, akkor politikájának egyez­nie kell tetteivel, — folytatta a lap. Amíg azon­ban Anglia folytatja bekerítő politikáját, ad­dig ennek ellenkezőjét cselekszi és Németország ezt a politikát annak fogja nevezni, ami va­lóban ls: kísérlet egy új világégés lángralob­bantására. Ugyanolyan hűvös fogadtatásra talált Ber­linben Halifax hétfői nyilatkozata, mint Cham­berlain múltheti beszéde. Halifax lijrd beszé­dével kapcsolatban a „Volkischer Beobachter." kijeleuti, hogy Németországnak nincs szüksége békeszólamokra, amelyeknek nyilván csak az a céljuk, hogy leplezzék az elmaradt tetteket, 'A tények azt mutálják, hogy Anglia továbbra is ellenséges magatartást tanusit Németország irányában és Németország ezért jottányira sem térhet el a bekeritésj veszedelem el­hárítására jrányuló eddigi politiká- " játéi. sz angolé" a bolsevizmus kezére Sarjak játszani — írja a lap —. a balti államok é$ Románia létérdekeit- Az angolok fáradhatat­lanul folytatják törekvéseiket, amelyeknek cél­ja katonai szövetség létrehozása a Szovjetha­talommal Németország ellen. Franco szeptemberben Rómába utazik Hóna, június 13. Mussolini Ciantí külügy­miniszter jelenlétében fogadta Suner sranyol belügyminisztert és hosszabb megbeszélést foly? tátott vele. , Mint a Stefani Iroda illetékes helyről ér­tesül, Franco tábornok szeptember végén Rá­mába érkezik. Hír szerint Ciano gróf külügyminiszter Madridban résztvesz a július 18-i felszabadítás si ünnepségeken. Csütörtökön kezdődnek a moszkvai tárgyalások Páris, júnÜus 13. A keddi államtanácson Bonnet külügyminiszter részletesen tájékoztat­ta a kormányt a külpolitikai helyzetről és * folyamatban lévő nemzetközi tárgyalásokról. A Paris Soir szerint az új francia—angol ja­vaslatok, amelyeket a kormány az államtanács élőit ismertetett, az alábbi két oontbau foglal-, hatók össze/ * 1. Páris, Pondon és Moszkva kormányai'

Next

/
Oldalképek
Tartalom