Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-13 / 132. szám

4 DELMAG7ARORSZXG Kedd, 1939. Junius t>. „A fy/évelmi, sxekéee** Beahm ül, a<z isteni dofyok tudása.. .* Öttonc dc. olasz eletetni tanác hT&ejyAcnjydvíí előadást tudott Szegeden a „tnúdecH DohUaóI" — 7á\— tíndtní tanulságok ís tamds-áfos töctéftetetn 600 ív távlatában 7A. Délmagyarórszág munkatársától). Az örök­ké változatlan és mindig önmagát ismétlő tör­ténelmet u meglepetések, a váratlan dolgok te­szik színessé. Ezeknek látszólag nincs törvény­szerűségük, mert a bizonytalanságot nem tudjuk korlátok közé szorítani s évszázadoknak kell el­mulniok, amig az emberiség fölismeri a meglepe­tések fátumszerü folyamatosságát és összefüggé­sét. Ilyenkor visszamenckül a régi példákhoz s korá't, amelyben él, összehasonlitja a letűnt idők napjaival, hogy vigaszt találjon, hogy erőt me­rítsen és utmutatást kapjon további életének ki­építéséhez. Talán soha nem volt bizonytalanabb a jövő és soha nem lappangott nagyobb meglepetés az idők méhében, mint manapság. S ha valaha szüksége volt a világnak' arra, hogy renaissance utáni vággyal forduljon a régi világ klasszikus hagyo­mányai és igazságai felé, akkor ma különösképen itt van ennek az ideje. A problémák mai megol­dási terve, a kibontakozás váltakozó teóriája a jövőnek szól: a jövő pedig bizonytalan. A mult­böl kell tehát tanuságtétclrc idézni vagy tetemre­hivni a váteszek és igazságkeresők szellemét: mu­lassák meg, melyik az az ut, amely pz emberi boldoguláshoz, vagy a boldogulás végcéljához: az üdvözüléshez vezet . . . Tito/század elácc ís Uáha Ilyen utmutató történelmi példát világított meg most Degregorio Otlone dr. olasz egye­temi tanár Szegeden, az auditórium maximumban nagyszámú és lelkes közönség előtt tartott ma­gyarnyelvű előadásában. Egy modern kérdés állt mondatainak centrumában: hogyan találja meg az ember a legtisztább egyéni szabadságot s miképen kell hozzáidomulnia a világ minden életéhez, hogy egyetemes nyugalomban építhesse ki a jövőt? Ezt a kérdést a középkor hatalmas költőjének: AUighieri D a n t e-nak élő lelkén szűri keresztül s a dantei purgatórium belső világának és lénye­gének vizsgálatával több, mint félévezredet átsu­hanva a mába állítja be Dantét, tehát gondolatait modernné teszi; ugyanakkor pedig a mai kort félévezrcddel, visszafordítja, tehát a középkor ter­helt bizonytalanságává riasztja. Nincs benne él és célzatosság: az összehasonlítás és a Dantehoz való menekülés egy mélyen érző, vallásos lélek megnyilatkozása csupán. A Töld ís a Ennek a vallásos léleknek, az Isten-arc felé forduló arcnak legbensőbb hittétele a szeretet. A Föld ebben a fölfogásban a „szeretet iskolája'', sik, ahol a közös emberi munkálkodás az elkövet, kező boldogság előkészítése. De van-e közös em­beri munka a földön s valósággá izmosodhát-e az általános emberi boldogság? Dante földi vonatkozásban nem hisz ebben s a középkor vallásos révületével fordul a földöntúli világ felé s Vergilius, „az első idegenvezető" szellemének kalauzolása mellett végigbarangolja az Isten és az ördög világát. A bűnhődés és a megdicsőülés két véglete között a Purgatoriujn­twn találja meg a földi élet kritériumát: itt is szenvednek az emberek, dolgoznak a lelkek, de uf.iuk vége biztos, itt csak «f idő bizonytalan. S éppen ezen a pönton van meg a Föld és a Pu» gatórium kapcsolata: a föld élőinek könyörgése rövidíti meg a lelkek sinylődésének és vezeklésé­nek Időtlen idejét. A purgatóriumi dráma végki­lUIete az örök boldogság, amelvnek földi elő­készítése a kollektív ima. Az ima alatt nemcsak a szó értelmének külső megnyilatkozását kell ér­teni, hanem legbelsőbb lényegét is, vagyis a föl­di, az emberi életnek' az Isten törvényei és Isten akarata szerint való berendezését. Ezt a rendszert az egymást-szeretés, az egymásért való munkál­kodás szükségességének fölismerése épiti ki s en­nek eredménye a földi boldogság elérése: a béke. Az örök boldogság és a földi béke adja tehát a Purgatórium és a Föld párhuzamának lényegét s ebből önként következik az a kérdés: milyen a purgatóriumi rendszer, milyen az „államberende­zettség", amely a földi életre vonatkoztatva meg­hozza az emberi békéli HlátykjoUaiál ís víziden bíke Nem véletlen az, hogy Degregorio professzor Dan'te földöntúli magasságába megy, ,,a tűz ma­gr.sbatörő útját" követi. A mélységből fölvillanó meglátások időlegesek: a föld berendezésének megváltoztatására való törekvés már Dante előtt is ősi volt. A középkorban számos akta az őske­resztény kommunizmus fölujitását kívánta s már Dante után egy századdal annyira átalakul a ka­pitalizmus kifejlődése által az emberi élet, bogy Morus Tamás az „Utopiá"-ban uj államkép kon­túrjait rajzolja meg. (Máglyán égetik el érte). Campanella nápolyi szerzetes „Napállam'' cimü állariiregényében az abszolutisztikus rendszer har­cosa; az angol Harrington demokratikus niintaállamot fest „Oceana" cimü munkájában. F o u r i e r hires falanszter-elméletét a mult szá­zad elején Saint Simon fölszabadító tana követ­te, legújabb állameléletek pedig egységes világ­kép kialakulását nem eredményezhetik, mert min­den állam máskép szűrte le a mult tanulságait. Időkhöz, korok hangulatához kötött véges embe­ri kalkulációk ezek s ezért fordul a kérdés vizs­gálatánál Degregorio professzor Dante isteni vi­lágához és annak megdönthetetlen, elmúlhatatlan igazságaihoz; pillanatnyi tervek és elgondolások helyett az időtálló megoldás emberi békéjéhez és végtelen boldogulásához. 74z ötök renaissance. Az olasz professzor részletesen ismertette elő­adásában a Purgatórium dantei világát. Egyéni szabadságot megy keresni Dante s rátalál abban a pillaretban, amikor fölismeri, hogy az ember­nek meg kell halnia saját vágyai számára, hogy akarata az isteni akarattal tökéletes harmóniá­ban legyen, mert á lé'.ek itt találja meg önmagát, eredeti természetét és ezzel szabadságát is. Meg kell tehát halnunk önmagunk számára, hogy szabadok lehessünk. Azonban nem a vágya­kat kell megölnünk, hanem a vágyakat az örök Akarat utján kel! elindítanunk. Ezt csak az alá­zatosság által tehetjük. Ezért övezi Vergilius ká­rával Dantét, jelképezve, hogy az isteni törvény elölt éppúgy meg kell hajolni az emberi akarat­nak, mint ahogy a Purgatórium partján a káka követi a tengerhullámok mozgását. A világrende­zés következő tétele a lemondás, Vergilius figyel­meztetése: „Bolond reméli csaJc, hogy gyenge lelke át tud a végtelenségen repülni ..." ' aqnak bizonyságtétel^, bogy a tények ,,n)iért'í-jé­nek kutatása meghaladja az emberi értelem ha­tárait. Dante megindul a hegyre vezető uton s itt ismeri mes a következő tételt: a szeretetet. Meg keli tanulnia, hogy no érezze magát mindentől független „balga birkának'1, hanem egy közösség tagjának, aki természetes, isteni, tehát nem hang­zatos emberi kötelékek fűznek a kommunitáshoz s aki csak annyiban valóság, amennyiben szerves része ennek az összességnek. Legyőzni az önzést és irigységet s igy a közös munka egyéni jót is teremt. Ezt a szeretetben egyesült közösséget mu­tatják a Purgatórium sziklaereklyéin tisztuló lel­kek seregei. Különféle bűnök vezeklő sorai ezek, de önvádoló hangjuk egy s egy az örömük isf amikor valaki közülük — végetérvén a vezeklése —> fölszáll az égbe. Ilyenkor megrendül a hegy s fölszakad a lelkek ujjongása: „Glória in excelsis Deo". Itt már nemcsak önmagát érzi mindenki a közösség tagjának, hanem másokat is: mindenkit s igy tud alkalmazkodni mindenkihez. Testvérré válik a Purgatórium népe s testvérré válhat a Föld. Az "Antipurgatóriumban megismeri Dante a hi­vatás fölismerését és kötelességteljesitést s innen megtisztulva léphet a Földi Paradicsom útjára. Itt látja az emberiség történelmének misztikus körmenetét, amelyben mindenki megszabott rend­ben halad, mint egy hadsereg katonája s a győ­zelmi szekéren Beatrice áll; az isteni dolgok tu­dója. Dante most már örökre egyesülhet szerelme­sével, mert lelkének legnagyobb érzése: szerelme is megtisztulva s á't lényegülve a közős cél ténye­zőjévé, természeténél fogva emelkedhet Isten felé: „nj ember lelt . . . mintha uj galyat ho> az nj tavasz nz ujuló növényre: tiszta s röpülni kész a csillagokhoz . , És Dante visszajött a Földre, hogy hirül hozza a szabadulás közelségét s hirdesse a végtelen bé­ke nagyszerű nyugalmát. S amikor a ma embere Degregorio professzor előadásában évszázadokat átugorva, visszatér Dante igazságaihoz: elgondol­kozhat a sors különös meglepetésén: a Dante ko­rát követő renaissance, átalakulás és újjászületés után vágyó embere is évszázadokat ugorva át a klasszikus korhoz menekült, hogy példát merítsen az uj élet kiépítésének soha nem szűnő harcá­hoz • « < Kalmár-Maron Ferenc hl IM Ilin Szegedi Uotnító: Z?.$° C A Szegedi Meteorológiai Obszervatórium jelenti. Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 27.8, a legalacsonyabb 16.4, a leg­alacsonyabb 16.4 C. A légsulymérő adata nullfokra és tengerszintre redukálva reg­gel 766.1, este 754.5 mm. A levegő pára­tartalma reggel 97. délben 60 százalék. A1 szél iránya délkeleti, erőssége 2—5, ;' wmmmsmbmmbmmmmmmaxemmmmmm A II. kerületi Függetlenségi Népkör ünnepsége A II. kerületi Függetlenségi Népkör vasárnap ünnepelte fennállásának 35 éves évfordulóját. Az egyesületi tagok reggel a felsővárosi tem­plomban szentmisét hallgattak, majd díszköz­gyűlés volt, amelyen megjelenték a város ré­széről Tóth Béia dr. polgármesteriielyettes, valamint a társegyesületek képviselői. A Hiszekegy elhangzása után T á p a y Dezső elnök nyitottá meg a díszközgyűlést, majd Tóth Béla dr. polgármesterhely elles mon­dott beszédet. Beszédében rámutatott arra, hogyi a kör mindenkor közhasznú tevékenységet fej­lett ki, munkásságát Szeged város mindenkor örömmel vette és számit rá a jövőben is. Ha j­n a 1 István dr. köri ügyész mondott ezutárí ünnepi beszédet. Vázolta a kör történetét, meg­alakulását és célkitűzéseit, kegyeletes szavak­kal emlékezett meg a kör alanitó és azóta már elhunyj tagjairól. Huszár Károlyról, Becsey Károlyról. Kószó Istvánról. Felszólaltak még L e h e I Pál dr. és V i n k 1 e r Elemér dr, majd vitéz Csányi János zárószavai után a dísz­közgyűlés a Himnusz éneklésével ért véget. Este a kör helyiségében társasvacsora volt. amelyen nagyszámú közönség vett részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom