Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-13 / 132. szám

4 DELMAG7ARORSZXG Kedd, 1939. Junius t>. „A fy/évelmi, sxekéee** Beahm ül, a<z isteni dofyok tudása.. .* Öttonc dc. olasz eletetni tanác hT&ejyAcnjydvíí előadást tudott Szegeden a „tnúdecH DohUaóI" — 7á\— tíndtní tanulságok ís tamds-áfos töctéftetetn 600 ív távlatában 7A. Délmagyarórszág munkatársától). Az örökké változatlan és mindig önmagát ismétlő történelmet u meglepetések, a váratlan dolgok teszik színessé. Ezeknek látszólag nincs törvényszerűségük, mert a bizonytalanságot nem tudjuk korlátok közé szorítani s évszázadoknak kell elmulniok, amig az emberiség fölismeri a meglepetések fátumszerü folyamatosságát és összefüggését. Ilyenkor visszamenckül a régi példákhoz s korá't, amelyben él, összehasonlitja a letűnt idők napjaival, hogy vigaszt találjon, hogy erőt merítsen és utmutatást kapjon további életének kiépítéséhez. Talán soha nem volt bizonytalanabb a jövő és soha nem lappangott nagyobb meglepetés az idők méhében, mint manapság. S ha valaha szüksége volt a világnak' arra, hogy renaissance utáni vággyal forduljon a régi világ klasszikus hagyományai és igazságai felé, akkor ma különösképen itt van ennek az ideje. A problémák mai megoldási terve, a kibontakozás váltakozó teóriája a jövőnek szól: a jövő pedig bizonytalan. A multböl kell tehát tanuságtétclrc idézni vagy tetemrehivni a váteszek és igazságkeresők szellemét: mulassák meg, melyik az az ut, amely pz emberi boldoguláshoz, vagy a boldogulás végcéljához: az üdvözüléshez vezet . . . Tito/század elácc ís Uáha Ilyen utmutató történelmi példát világított meg most Degregorio Otlone dr. olasz egyetemi tanár Szegeden, az auditórium maximumban nagyszámú és lelkes közönség előtt tartott magyarnyelvű előadásában. Egy modern kérdés állt mondatainak centrumában: hogyan találja meg az ember a legtisztább egyéni szabadságot s miképen kell hozzáidomulnia a világ minden életéhez, hogy egyetemes nyugalomban építhesse ki a jövőt? Ezt a kérdést a középkor hatalmas költőjének: AUighieri D a n t e-nak élő lelkén szűri keresztül s a dantei purgatórium belső világának és lényegének vizsgálatával több, mint félévezredet átsuhanva a mába állítja be Dantét, tehát gondolatait modernné teszi; ugyanakkor pedig a mai kort félévezrcddel, visszafordítja, tehát a középkor terhelt bizonytalanságává riasztja. Nincs benne él és célzatosság: az összehasonlítás és a Dantehoz való menekülés egy mélyen érző, vallásos lélek megnyilatkozása csupán. A Töld ís a Ennek a vallásos léleknek, az Isten-arc felé forduló arcnak legbensőbb hittétele a szeretet. A Föld ebben a fölfogásban a „szeretet iskolája'', sik, ahol a közös emberi munkálkodás az elkövet, kező boldogság előkészítése. De van-e közös emberi munka a földön s valósággá izmosodhát-e az általános emberi boldogság? Dante földi vonatkozásban nem hisz ebben s a középkor vallásos révületével fordul a földöntúli világ felé s Vergilius, „az első idegenvezető" szellemének kalauzolása mellett végigbarangolja az Isten és az ördög világát. A bűnhődés és a megdicsőülés két véglete között a Purgatoriujntwn találja meg a földi élet kritériumát: itt is szenvednek az emberek, dolgoznak a lelkek, de uf.iuk vége biztos, itt csak «f idő bizonytalan. S éppen ezen a pönton van meg a Föld és a Pu» gatórium kapcsolata: a föld élőinek könyörgése rövidíti meg a lelkek sinylődésének és vezeklésének Időtlen idejét. A purgatóriumi dráma végkilUIete az örök boldogság, amelvnek földi előkészítése a kollektív ima. Az ima alatt nemcsak a szó értelmének külső megnyilatkozását kell érteni, hanem legbelsőbb lényegét is, vagyis a földi, az emberi életnek' az Isten törvényei és Isten akarata szerint való berendezését. Ezt a rendszert az egymást-szeretés, az egymásért való munkálkodás szükségességének fölismerése épiti ki s ennek eredménye a földi boldogság elérése: a béke. Az örök boldogság és a földi béke adja tehát a Purgatórium és a Föld párhuzamának lényegét s ebből önként következik az a kérdés: milyen a purgatóriumi rendszer, milyen az „államberendezettség", amely a földi életre vonatkoztatva meghozza az emberi békéli HlátykjoUaiál ís víziden bíke Nem véletlen az, hogy Degregorio professzor Dan'te földöntúli magasságába megy, ,,a tűz magr.sbatörő útját" követi. A mélységből fölvillanó meglátások időlegesek: a föld berendezésének megváltoztatására való törekvés már Dante előtt is ősi volt. A középkorban számos akta az őskeresztény kommunizmus fölujitását kívánta s már Dante után egy századdal annyira átalakul a kapitalizmus kifejlődése által az emberi élet, bogy Morus Tamás az „Utopiá"-ban uj államkép kontúrjait rajzolja meg. (Máglyán égetik el érte). Campanella nápolyi szerzetes „Napállam'' cimü állariiregényében az abszolutisztikus rendszer harcosa; az angol Harrington demokratikus niintaállamot fest „Oceana" cimü munkájában. F o u r i e r hires falanszter-elméletét a mult század elején Saint Simon fölszabadító tana követte, legújabb állameléletek pedig egységes világkép kialakulását nem eredményezhetik, mert minden állam máskép szűrte le a mult tanulságait. Időkhöz, korok hangulatához kötött véges emberi kalkulációk ezek s ezért fordul a kérdés vizsgálatánál Degregorio professzor Dante isteni világához és annak megdönthetetlen, elmúlhatatlan igazságaihoz; pillanatnyi tervek és elgondolások helyett az időtálló megoldás emberi békéjéhez és végtelen boldogulásához. 74z ötök renaissance. Az olasz professzor részletesen ismertette előadásában a Purgatórium dantei világát. Egyéni szabadságot megy keresni Dante s rátalál abban a pillaretban, amikor fölismeri, hogy az embernek meg kell halnia saját vágyai számára, hogy akarata az isteni akarattal tökéletes harmóniában legyen, mert á lé'.ek itt találja meg önmagát, eredeti természetét és ezzel szabadságát is. Meg kell tehát halnunk önmagunk számára, hogy szabadok lehessünk. Azonban nem a vágyakat kell megölnünk, hanem a vágyakat az örök Akarat utján kel! elindítanunk. Ezt csak az alázatosság által tehetjük. Ezért övezi Vergilius kárával Dantét, jelképezve, hogy az isteni törvény elölt éppúgy meg kell hajolni az emberi akaratnak, mint ahogy a Purgatórium partján a káka követi a tengerhullámok mozgását. A világrendezés következő tétele a lemondás, Vergilius figyelmeztetése: „Bolond reméli csaJc, hogy gyenge lelke át tud a végtelenségen repülni ..." ' aqnak bizonyságtétel^, bogy a tények ,,n)iért'í-jének kutatása meghaladja az emberi értelem határait. Dante megindul a hegyre vezető uton s itt ismeri mes a következő tételt: a szeretetet. Meg keli tanulnia, hogy no érezze magát mindentől független „balga birkának'1, hanem egy közösség tagjának, aki természetes, isteni, tehát nem hangzatos emberi kötelékek fűznek a kommunitáshoz s aki csak annyiban valóság, amennyiben szerves része ennek az összességnek. Legyőzni az önzést és irigységet s igy a közös munka egyéni jót is teremt. Ezt a szeretetben egyesült közösséget mutatják a Purgatórium sziklaereklyéin tisztuló lelkek seregei. Különféle bűnök vezeklő sorai ezek, de önvádoló hangjuk egy s egy az örömük isf amikor valaki közülük — végetérvén a vezeklése —> fölszáll az égbe. Ilyenkor megrendül a hegy s fölszakad a lelkek ujjongása: „Glória in excelsis Deo". Itt már nemcsak önmagát érzi mindenki a közösség tagjának, hanem másokat is: mindenkit s igy tud alkalmazkodni mindenkihez. Testvérré válik a Purgatórium népe s testvérré válhat a Föld. Az "Antipurgatóriumban megismeri Dante a hivatás fölismerését és kötelességteljesitést s innen megtisztulva léphet a Földi Paradicsom útjára. Itt látja az emberiség történelmének misztikus körmenetét, amelyben mindenki megszabott rendben halad, mint egy hadsereg katonája s a győzelmi szekéren Beatrice áll; az isteni dolgok tudója. Dante most már örökre egyesülhet szerelmesével, mert lelkének legnagyobb érzése: szerelme is megtisztulva s á't lényegülve a közős cél tényezőjévé, természeténél fogva emelkedhet Isten felé: „nj ember lelt . . . mintha uj galyat ho> az nj tavasz nz ujuló növényre: tiszta s röpülni kész a csillagokhoz . , És Dante visszajött a Földre, hogy hirül hozza a szabadulás közelségét s hirdesse a végtelen béke nagyszerű nyugalmát. S amikor a ma embere Degregorio professzor előadásában évszázadokat átugorva, visszatér Dante igazságaihoz: elgondolkozhat a sors különös meglepetésén: a Dante korát követő renaissance, átalakulás és újjászületés után vágyó embere is évszázadokat ugorva át a klasszikus korhoz menekült, hogy példát merítsen az uj élet kiépítésének soha nem szűnő harcához • « < Kalmár-Maron Ferenc hl IM Ilin Szegedi Uotnító: Z?.$° C A Szegedi Meteorológiai Obszervatórium jelenti. Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 27.8, a legalacsonyabb 16.4, a legalacsonyabb 16.4 C. A légsulymérő adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 766.1, este 754.5 mm. A levegő páratartalma reggel 97. délben 60 százalék. A1 szél iránya délkeleti, erőssége 2—5, ;' wmmmsmbmmbmmmmmmaxemmmmmm A II. kerületi Függetlenségi Népkör ünnepsége A II. kerületi Függetlenségi Népkör vasárnap ünnepelte fennállásának 35 éves évfordulóját. Az egyesületi tagok reggel a felsővárosi templomban szentmisét hallgattak, majd díszközgyűlés volt, amelyen megjelenték a város részéről Tóth Béia dr. polgármesteriielyettes, valamint a társegyesületek képviselői. A Hiszekegy elhangzása után T á p a y Dezső elnök nyitottá meg a díszközgyűlést, majd Tóth Béla dr. polgármesterhely elles mondott beszédet. Beszédében rámutatott arra, hogyi a kör mindenkor közhasznú tevékenységet fejlett ki, munkásságát Szeged város mindenkor örömmel vette és számit rá a jövőben is. Ha jn a 1 István dr. köri ügyész mondott ezutárí ünnepi beszédet. Vázolta a kör történetét, megalakulását és célkitűzéseit, kegyeletes szavakkal emlékezett meg a kör alanitó és azóta már elhunyj tagjairól. Huszár Károlyról, Becsey Károlyról. Kószó Istvánról. Felszólaltak még L e h e I Pál dr. és V i n k 1 e r Elemér dr, majd vitéz Csányi János zárószavai után a díszközgyűlés a Himnusz éneklésével ért véget. Este a kör helyiségében társasvacsora volt. amelyen nagyszámú közönség vett részt.